Samsung E740 - funkcionális eklektika

Hirdetés

Zene

Az igazi lényeg a zenei oldal. Először is érdemes megtekinteni az alkatrészeket, amelytől a Samsung az áttörést várja, és igen, a megdöbbenő arckifejezés jogos, a Walkman fülesekhez hasonló, agybadugós headset került a csomagba. Ez is kettészedhető, a felvevőgombos panelhez normál jack csatlakozós füles köthető, így nem muszáj a gyártó által favorizált headsettel erölködni, de érdemes kipróbálni, mert nem rossz.

Az összhatás ugyan nem éri el egy Walkman készülék szintjét (az igazi dinamizmus és teltség valahogy hiányzik, nem érezni, hogy beleremeg az arccsontom a basszusba, nincs benne elég energia), de így is nagyon rendben van. Erre az egészre pedig rádob egy lapáttal a zenelejátszó, amely szoftveresen a Samsung legjobb ilyen irányú fejlesztése.

A zenék listákba szervezését segíti, hogy az ID3 tagek alapján csoportosíthatóak, van a legutóbb játszott számoknak külön listájuk, illetve minden muzsikát csillagokkal értékelhetünk, ennek alapján is tudja rendezni a szoftver a fájlokat. A hangszínszabályozó sokoldalú, bár saját séma nem hozható létre, a térhangzást és a széles sztereót viszont ne erőltessük. A kihangosítás elég közepes, de úgysem ez a fontos.

A kezelhetőség az, ami mindent visz. Ha a menüből indítjuk a szoftvert, akkor gyorsan választunk a számok közül, jobbról becsúsznak az ablakok, ha van az albumnak képe, akkor látható, és máris indul a muzsika. Szerencsére nem erőltettek semmiféle vizuális effektet. A tekerőgombbal bele tudunk pörgetni a számba, ha pedig a négy irányát nyomkodjuk, akkor teljes zene léptethető, felfelé tolva visszajön a playlist, lefelé pedig megáll a muzsika. Ebben az a szép, hogy konkrétan totál egyértelmű, viszont ha a lejátszó a háttérben fut, akkor mindez ugyanígy igaz, de nyilván csak ha nem aktív a billentyűzár, mert olyankor csak a hangerőt állíthatjuk.

Meg kell emlékeznünk a sztereó FM-rádióról is, amelyből csak az RDS hiányzik, mert az automata állomáskeresés jól működött, és van egy igazán durva előnye, amit talán utoljára a Nokia 3300 tudott: fel lehet venni az adást. A felvételek utána beállíthatóak csengőhangnak, ráadásul mp3 formátumúak - igaz, csak 64 kb/s a bitráta.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények