Külső

Szürke műanyagból készült tesztünk alanya, abból is a legműanyagabb fajtából, első tapintásra falra másztam tőle, és ott is maradtam. A kialakítással pedig nem is lenne gond. Ránézésre egy átlagos alapmobilnak néznék, kifejezetten szürke dizájnnal és alapfunkciókkal. Azonban amikor elöször a gombsorhoz érek, megborzongok. Eszembe jut 3 évvel ezelőtti Nokia 5210-es mobilom, amelynek a billentyűzetével már akkor sem voltam kibékülve. A billentyűket itt egybeépítették, így egyetlen előnye azért van, mivel a gombok között nem folyik be a víz, így kicsit nehezebben fog beázni a készülék.

Kicsit jobban megvizsgálva a külsőt, kicsit retro érzést sugall a kijelző feletti hangszóró, a kamera nélküli hátlap, valamint a kék gombvilágítás. A készülék alján lévő töltőcsatlakozót egy műanyag takarólap védi, amely ugyan a készülékhez van erősítve, azonban biztos vagyok benne, hogy a tizedik töltés alkalmával el fog törni. A csodálatos előlap felső részén helyezkedik el a kijelző, ami a bekapcsolásig nem ad okot aggodalomra. Mert még nem tudjuk, mi vár ránk…

A „Szóljunk pozitív szavakat is” mozgalom keretében azonban dicséret illeti a hátlap alatti kialakítást, mert mind az akkumulátor, mind pedig a SIM kártya cserélgetése két pöcökkel okosan megoldott, így a felhasználó körmének épsége nincsen veszélyben.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!