Alcatel 159 - karácsonyra-égő

Első benyomások, külső

Amikor megtudtam, hogy a Samsung X700 után egy Alcatel fog nálam landolni, kicsit örültem, és kicsit szomorkodtam. Örültem, mert vágytam a „low end”-re, az egyszerűségre, és az ezzel járó könnyű használatra. Szomorkodtam, mert tudtam, hogy cég szerencsecsillaga nem úgy fut, mint régen. Emlékszem, anno a 715-ös modelljükkel hatalmasat alkottak, olyat, aminek mobilos körökben presztízs értéke volt. Annyira nagyot, hogy vásároltam is anno belőle egyet, és nagyon boldog voltam vele. Aztán a 735 már csak félsikert hozott, és ezután kezdődött ismét a hanyatlás.

Manapság, ha valaki Alcatel készüléket birtokol, az nem számíthat túl sok figyelemre és elismerésre a mobilja révén. Azonban nekem még így is sikerült többször a középpontba kerülnöm általa. Emlékezetes pillanat volt, amikor például a munkahelyemen töltőt kerestem, és mikor a 20. ember nevetett ki az „Alcatel????” kérdés kíséretében, már futótűzként terjedt a hír, hogy ismét valami új szörnyeteggel sokkolom a népet. Hasonlóan vicces volt, amikor apám megkérdezte, hogy mivel töltöm a vasárnap estémet, és miután elmondtam neki, hogy azt a mobilt tesztelem, amin éppen beszélünk, akkor megkért, hogy feltétlenül írjam bele, hogy olyan, mintha a vécén ülve telefonálnék, és minden egyes szavamat a csészébe kiabálnám (egyébként mindkét oldalról ilyen volt az érzés, pedig még a közelében sem voltam a férfiak szent helyének). Szóval feltűnő jelenség voltam, de leginkább szörnyülködő tekintetek követték lépteimet.

Pedig annyira nem is szörnyű a készülék kinézete. Nálam a „Lipstick Red” fantázianevű darab járt, amitől bevallom, kicsit féltem, amíg ki nem nyitottam a dobozát. Azután megnyugodtam. A készülék előlapjának bal oldala teljes szürkeségben pompázik, mindössze a jobb oldalon van egy égővörös csík. A hátlap pedig teljesen szürke, mint ahogyan a gombok is, mindössze a készülék oldalán és a tetején találunk egy kis feketét. Szóval kinézetre még pofás is lenne, ha nem hiányozna annyira a külső kijelző. Ez valószínűleg az Alcatel designereinek is feltűnt, ugyanis három figyelmeztető LED-et építettek a készülék előlapjának jobb oldalára, amelyek kicsiny piktogramokat világítanak meg. Így például, ha hívásunk van, akkor a középső telefonkagyló formájú ikonocska kezd el kéken villogni. Ha pedig sms-t kapunk akkor a felső borítékocska villan hármat, majd szépen elhallgat, így ha erről a három villanásról lemaradtunk, akkor csak a következő, egy perc múlva esedékes jelzésből tudhatjuk meg újra, hogy valaki SMS-ben bombáz minket. Az alsó villogó pedig a hálózatot jelző zöld LED szerepét tölti be, ami szépen, szabályosan, folyamatosan pulzál 5 másodpercenként (lemértem).

A gombok egyébként érdekesen lettek megoldva. A készüléket kinyitva a billentyűk közül elsőként a 6 gyorsgomb különül el, azután szépen sorban a többi: egy sor gomb, egy sor szünet, egy sor gomb, megint egy sor szünet, és így tovább. A billentyűk között vízszintesen akkora hely van, hogy egy telefonszám tárcsázása felér egy négykezes zongoraszóló teljesítésével. Ezzel azonban még meg is lehetne barátkozni, de van, amivel nem sikerült.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

  • Philips 160 - síró játék

    Polacheck mestert nyugtatózni kellett a telefon kipróbálása után, a főszerkesztő megvédi a tesztelőt.

  • Alcatel S853 - sanzon

    Zenei telefon az Alcateltől? Ijesztően és izgalmasan hangzik, az eredmény pedig egyáltalán nem rossz.

Előzmények

Hirdetés