Hardver, UI
A Snapdragon 888 elég erős, a teljesítményével nincs is gond. Viszont azt azért tudjuk, hogy szeret melegedni, a Find N is langyosodik a kamera környékén, ha sokat terheljük, de tűréshatáron belül marad. A 12 GB RAM röhögve elég bármire, a 256 GB tárhely is elegendő, létezik 512 GB-os kapacitású változat is. A hardver tehát adott, ugyanez a konfig van a Fold 3-ban is, ott is bőven elég bármire, itt sem volt akadás, döccenés, vagy bármi olyan jelenség, ami a vas gyengeségeire utalt volna. Ráadásul a belső tároló terhére további 3, 5, illetve 7 GB RAM allokálható, az már masszív túlzás, gyárilag ki is van kapcsolva ez az opció.
Teljesítmény-teszt (a táblázat szétnyitható) | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Benchmark | Oppo Find N | Samsung Galaxy Z Fold3 | Samsung Galaxy Z Fold2 | Xiaomi Mi 11 Ultra | Samsung Galaxy S21 | Huawei Mate 40 Pro perf. |
Rendszerchip | Snapdragon 888 | Snapdragon 888 | Snapdragon 865+ | Snapdragon 888 | Exynos 2100 | HiSilicon Kirin 9000 |
Geekbench 5 (single/multi) | 931 / 3435 pont | 1081 / 3142 pont | 935 / 3099 pont | 1134 / 3639 pont | 1093 / 3606 pont | 1010 / 3741 pont |
GFXBench Car Chase onscreen | 53 fps | 24 fps | 32 fps | 34 fps | 51 fps | 48 fps |
GFXBench Car Chase offscreen | 75 fps | 42 fps | 55 fps | 71 fps | 66 fps | 68 fps |
GFXBench Man. onscreen | 60 fps | 62 fps | 60 fps | 94 ps | 119 fps | 90 fps |
GFXBench Man. offscreen | 182 fps | 97 fps | 129 fps | 168 fps | 175 fps | 169 fps |
A szoftveres oldal azonban érdekesebb. Az alaprendszer az Android 11, erre ül rá a ColorOS 12. Ez ugyebár az Oppo felülete (sok hasonlóságot mutat a Realme UI és az Oxygen OS egyes funkcióival, hiszen egy cégről van szó), amit egyébként mi eléggé kedvelünk, mert áttekinthető, jól paraméterezhető és jól optimalizált felület, csak most ezzel a kihajtós trükkel azért elég rendesen kellett foglalkozni. Amíg csak a külső kijelzőn maszatol az ember, addig persze nincs gond: normál méretű, ismert képarányú ablak, minden app szépen kitölti, kezeli, halleluja. Ha azonban kinyitjuk a masinát, akkor a belső kijelző képaránya már elég egyedi ahhoz, hogy egy csomó alkalmazás meglepődjön és valami kreténséget csináljon, és itt lett volna még tennivaló.
Egyrészt engem speciel eléggé zavart, hogy az alsó navigációs gombok kinyitva nem középen vannak, hanem vagy az egyik, vagy a másik oldalon (ide-oda lehet rámolni). Miért? Jó-jó, akkor használjunk gesztusvezérlést, ezt mondjuk a Foldon sem sikerült megugrani. A másik hiányosság, hogy nincs egy olyan beállítás, ahol meg lehet mondani külön-külön az alkalmazásoknak, hogy ez fusson tovább a külső kijelzőn akkor is, ha összecsukom a kijelzőt, amaz meg ne, és azt sem lehet mondani, hogy erőltetjük, hogy egy-egy app töltse ki a teljes területet (vagy pont ne töltse ki, mert akkor valami fontos kicsúszik a képről), egyedül a félig kettéhajtott telefon elrendezéséhez lehet bekapcsolni alkalmazásokat — de csak akkor, ha azok ezt támogatják. Mondanom sem kell, hogy ez jelenleg kettő darab kínai valami.
Az viszont hibátlan ötlet, hogy ha összecsukjuk a készüléket, akkor van pár másodpercünk, hogy a külső kijelzőn legyintsünk egyet felfelé, és akkor visszakapjuk a képet. És az is kérhető, hogy ehhez legyinteni se legyen szükséges, hanem mindenképpen fusson tovább az, amit az előbb még kinyitva bámultunk. Örültem, hogy van opció arra, hogy bárhol is húzzuk le a kijelző közepén a menüben az ujjunkat, akkor legördül a notifikációs függöny, más kérdés, hogy a gyári zöld-fehér (hajrá Fradi!) ikonoknál nem egyértelmű, hogy akkor aktív a fícsör, ha az ikon zöld, vagy akkor, ha fehér.
A ColorOS 12 témázható, lehet cserélni az ikonpakkot, egy csomó módon testre lehet szabni, tömve van oppós és nem oppós de elég kínai szolgáltatásokkal és appokkal. Viszont van pár extra, ami a szétnyithatóság kapcsán jött létre, egyrészt az oldalsó sáv itt is hasznos, ide ki lehet tenni alkalmazásokat magukban, de párosan is, hogy aztán egyszerre nyíljanak meg az appok osztott képernyőn. Ezt úgy is elérhetjük, hogy középen fentről két ujjas lehúzó mozdulatot csinálunk, ilyenkor szó szerint kettévágjuk a képet (erre még az animáció is ráerősít) és az eddig használt app a kijelző bal felére kerül, a jobb oldalon pedig ott a menü, ahol csinálhatunk bármit, mondjuk megnyithatunk egy másik alkalmazást, aztán lehet húzogatni középen a sávot, hogy melyiknek mennyi területet adunk. Lebegő ablakokat is kezel a felület, lebegő billentyűzetet is, de pont egy szétnyitható eszköznél a legfrankóbb dolog, hogy egy jó széles gombsorunk van, ami nem takarja ki a tartalmat. Bár a gyári klaviatúra széthúzott módon is elrendeződhet a még kényelmesebb gépelés érdekében, itt sajnos túl kínai a felosztás, plusz a magyar ékezetekkel is hadilábon áll, úgyhogy egy Swiftkey-t tettem fel, ami nem rossz, de a Fold 3 gyári, magyarul is tudó gombsora azért jobb.
A lokalizáció hiányát nem csak ilyen nehézségek jelentik. A gyorsikonok között van pár kínai, meg van AliPay, meg egy csomó cucc, ami felénk nem működik. Az extra alkalmazáskínálat zöme totál kínai, a félig kinyitott telefonhoz alkalmazkodó appok is kínaiak, de azért van Phone Manager, fájlkezelő, iránytű, átköltözős alkalmazás és saját email kliens is. A Google szolgáltatásokat szépen elkezdtem felrámolni egyesével, a Chrome sajnos hajlamos összeomlani néha, a Facebooknak és az Instagramnak a nyitott kijelző méretezésével akad olykor problémája, szóval kell majd ezen reszelni, ha ide is akarják hozni, de nyilván nem ennek alapján kell megítéljük a motyót.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!