OKWAP Hello Kitty #2 - megint büntet

Bevezető

Napóleonról álmodtam az éjjel, úgyhogy ezennel kinevezem magam a Hello Kitty telefonok koronázatlan császárává, tekintve, hogy rövid időn belül ez már a harmadik cukicicás készülék, amelyet megnyertem tesztelésre. Előszörre és másodszorra is megfogadtam, hogy többet ilyet még a közelemben sem szeretnék látni, úgyhogy joggal merülhet fel az olvasóban a kérdés: hogyhogy mégis?

Nos, bementem az XXL GSM-be, hogy elcsaklizzak egy Sony Ericsson S500i-t, de nem volt készleten. Viszont, mondotta nyájas mosollyal a tulajdonos, lenne itt egy Hello Kitty. Nincs más? Nincs, most csak ezt tudjuk adni tesztelésre. Hát, nem volt mit tenni. Kaptam egy akkora dobozt, hogy épp befért abba a táskámba, amelyet a 3GSM World Congressen osztogattak a sajtóanyagok cipelését megkönnyítendő, ez kicsit megnyugtatott, ugyanis rendkívüli módon paráztam, hogy egy kistévé méretű rózsaszín téglával kell majd átszelnem a várost 60 fokban. Bár ezek után még elugrottam a Nokiához a zenei teszthez szervált N91-ért, de nem is volt kérdés, hogy inkább annak a doboza marad a kezemben, és nem cserél helyet a rózsaszín szépséggel.

Tegyük most már tisztába ezt a Hello Kitty dolgot. Még az XXL tulaja is azt gondolta, hogy ez valami rajzfilmből kivágott cicus, úgyhogy a legutóbbi ilyen készüléket vásárló lánytól meg is kérdezte, hogy látta-e a moziban. A hölgy nagyon nagy szemeket meresztett (pillák sűrűn remegtek, az alapozón keresztül is látszódott az elpirulás): miért, van belőle film is? Hát van, 1974-es japán rajzfilmsorozat volt, de ez már rég a feledés homályába merült. A Hello Kitty, emberek, világosodjatok meg, egy BRAND, 1976 óta. Ráadásul a hazai netezők harmadik leggyakrabban beírt szava a Gugliba, forrás innen.

Az OKWAP pedig egy kínai cég, amely telefonokat (is) gyárt. Nem csak "ahoi macsek" készülékekkel jeleskedik, már előző írásunkban is említettem, hogy egész innovatívak, mert Windows alapú okostelefon, és egyéb nyalánkságok is kigördülnek azon a gyárkapun, amelyet én álmaimban egy nagy rózsaszín masnival a tetején képzelek el.

Doboz

Nem szoktunk a készülék dobozának egy teljes oldalt szentelni, de most muszáj. Rögtön azért, mert a készülék 56 ezer forintért vehető meg, ám kevesebbet tud, mint a legutóbb bemutatott modell, mégis hatalmas pakkot kaptam a kezembe. Egész úton hazafelé azon gondolkodám, hogy mi a frász van benne.

Kiderült. Két részből áll a csomag. Maga a készülék baromi picike, elférne egy cigisdobozban is, ehhez képest az IKEA simán gardróbot csomagolna egy ekkora dobozba. Viszont a Hello Kitty életérzés teljes arzenálja a csomagolás része. A nagy doboz két kisebbet rejt, egy rózsaszínt és egy fehéret.

A felső csomagban volt maga a telefon, egy pót akkumulátor, egy brutál nagy Hello Kittyvel díszített csuklópánt, valamint egy full rózsaszín akkutöltő, ami önmagában is döbbenetes látvány. Az alsó doboz még jobban büntet, itt találtam egy rószaszín USB kábelt, ugyanilyen színű monó fülest, egy manualt ékes kínai nyelven, hozzá egy pink CD-t, egy nyakbaakasztót (na, vajon milyen színű), de itt lapul személyes kedvencem, egy jókora plüss Hello Kitty, amely tok funkciót is betölthet.

Ütős kis kollekció, semmi kétség.

Külső

A készülék kicsi és ijesztő. Az összecsukható apróság természetesen rózsaszín, a fedlapon és a hátlapon ott figyel a híres macska. Jelezném, hogy anatómialiag némiképp groteszk, de a cicusnak nincsen szája, viszont fejformája leginkább egy kispárnára emlékeztet. Elsőre szembeötlik, hogy a készülék külső antennával bír, amelytől furcsán oldschool kinézete lesz, nagyon régen nem volt ilyen telefon a kezünkben, hacsak nem számítom telefonnak azt a szintén kínai rettenetet, ami legutóbb kiverte a biztosítékot.

A fedlapon egy kicsike, ám színes kijelző tájékoztatja a felhasználót a legfontosabb tudnivalókról. Nagyon kafa, egy gond van vele, hogyha kialszik a fény, akkor az ember nem tudja azt visszakapcsolni az oldalsó gombokkal (ha mondjuk csak az idő érdekel), hanem ehhez fel kell nyitni, majd ismét lecsukni a fedlapot. A kis képernyő alatt VGA kamera húzza meg magát.

A készülék oldalai elég ingerszegények, bal felől találhatóak a hangerő gombok, jobb oldalon semmi sincsen. A telefon alján szabványos miniUSB csatlakozó kapott helyet (ez pozitív is lehetne, de ki fog derülni, hogy nem az), felül pedig a headset csatlakozóját védi egy gumiajtó, illetve itt található a nyakbaakasztó helye is.

Kinyitva kissé megdöbbentő gombsorral nézhetünk szembe, össze-vissza ívelt billentyűk láthatóak fehér és rózsaszín árnyalatokól építkezve, erős háttérvilágítással. Az egyetlen fémes színű elem a navigációs gyűrű, közepén "menu" feliratot kapó gombbal, amelynek még lesz szerepe bőven. A fedlap belső oldala ad helyett a miniatűr, 22x22 mm kiterjedésű kijelzőnek, amelynek felbontása 128x128 pixel.

Menü

Bekapcsoltam, megjött a zseniális háttérkép, majd némi hálózatkeresés után arra gondoltam, hogy ideje belépni a menübe. Türelmetlen voltam, ma már tudom. Ugyanis egy ablakot tolt az arcomba a telefon, hogy "reading data", majd úgy maradt. Egy ideig arra gondoltam, hogy annyira sok "data" van, hogy én azt elképzelni sem tudom, hagytam olvasni, aztán piros gomb, menü gomb megint, és wow. Bejött a főmenü.

Be kell valljam, ahhoz képest, hogy rózsaszín, egész pofás a kilenc négyzetre osztott grafika, elég egyértelmű is. Kiválasztottam egy menüpontot, majd ismét megnyomtam a belépéshez a navigációs gomb közepét, és kint találtam magam az alapképernyőn. Hmm. Próbáljuk újra. Az eredmény ugyanez. Aztán rájöttem. A navigációs gyűrű közepére nem véletlenül írták rá, hogy "menu". Ugyanis csak erre szolgál. Az OK funkciót a hívásfogadásra is használható zöld gomb biztosítja, rá is van írva, csak logika nincs benne.

A kijelző beállításainál kétféle színséma van, csavarható a fényerő, de már nincs hová, a legvilágosab esetben is homályos marad, lehet állítani, hogy a külső LCD-n mi jelenjen meg, de nem ez a tutiság. Hanem a villogó fények, amelyek a bejövő hívásokat jelzik a fedlapon levő karimán, az égvilágon mindenféle színben. Ezeknek ritmusa, színe, sebessége külön-külön definálható a telefonkönyvben létrehozott hívócsoportokhoz. Őszintén szólva ezt kombinálva a telefon megjelenésével igazi sikeremberek lehetünk, akiket elsőként állít majd falhoz a forradalom.

Alapfunkciók

A telefonkönyv 500 férőhelyes, egy matekfüzet jellegű háttér van mögötte. Nagyon gyér és lassú a keresés benne. Egy névhez a szokásos adatok tartozhatnak, semmi extra. Az üzenetkezelésnél van SMS és MMS is, de ez utóbbit megint nem sikerült beállítani, úgyhogy marad a szöveges tartalom. A gombok alapvetően nem rosszak, de a szövegbevitel 8 évvel ezelőtti Ericsson készülékek sebességét is alulmúlja, köröket lehet verni a szoftverre gyorsaságban, nagyon gyenge dolog.

És most jön a lényeg, a beszéd. A Hello Kitty telefon ugyanis beszél, illetve nyavalyog. Kizárólag kínai nyelvjárásban. Egyrészt ha akarjuk, akkor a beérkező üzeneteket egyből meg is próbálja felolvasni, persze egy mukkot sem értettem belőle, de teljesen megdöbbentő az élmény. Másrészt elvileg telefonhíváskor bemondja a hívó nevét is (!), persze ez is totálisan érthetetlen, de hatalmas élmény volt egy tömött liftben, amikor elkezdett vernyogni a zsebemben a készülék. Elővettem, a velem utazók szemei kikerekedtek, amikor meglátták a rózsaszín csodát a szívárvány összes árnyalatában villogni a kezemben. Ehhez jött, hogy épp üzleti megbeszélésre mentem, tehát valamelyest business viselet volt rajtam, így tökéletes volt a kontraszt. Az egyik csaj a liftből is elfelejtett kiszállni a megfelelő emeleten, annyira megkövült.

A naptár elég gyenge, mert csak havi nézetet tud, de egy dologban világbajnok. Amikor beállítunk egy találkozót, akkor van arra lehetőség, hogy ameddig az esemény tart, a készülék ne fogadjon hívásokat, hanem egy előre szerkesztett SMS segítségével tájékoztassa a hívót elfoglaltságomról. Szerintem ez ultrajó ötlet, átvehetnék a nagyobb gyártók is, nem szégyen a kínaiaktól tanulni.

A világóra szép színes, a számológépet látni kell! De van is itt róla kép valahol, Hello Kitty feje körül vannak a műveleti jelek, nagyon állat. Ráadásul sinus, cosinus és tangens is van a funkciók között. A beépített szótár angolból vált három kínai nyelvjárásra. Stopper és időzítő nincsen, sokáig az ébresztőórát sem találtam, aztán meglett a beállítások között ott, ahol egyébként a telefon óráját is lehet piszkálgatni. Ez sem épp logikus elhelyezés, de legalább működik.

Egyéb funkciók

Nem érdemes külön multimédia fejezetet nyitni, mert az OKWAP készülék ebből a szempontból szánalmas. A fedlapon levő kamera elvileg VGA képeket tud csinálni, van néhány beállítás (például lehet tükrözni a képet igény szerint, de itt választható az "auto" mód, amit nem tudok mire vélni). A vaku a karima sárgás villanását jelenti, de a legjobb hogy eleinte kizárólag szépia módban készült képek voltak készíthetőek. Ejh, gondoltam, biztos az opciók között kell keresnem a megoldást, de ott ilyesmit nem lehet állítani. Úgyhogy fotózás közben végignyomkodtam az összes gombot, és végül megtaláltam az effekt kikapcsolásának módját, köszönöm. Igazán felhasználóbarát.

Gondolom nem szükséges külön értekezni az elkészült felvételek minőségéről, erre finomam csak annyit szoktak mondani, hogy a fotózás nem tartozik a kiemelten fókuszba helyezendő funkciók közé. Esetleg: fényképezési szempontok alapján hiányosságokkal néz szembe. Szóval, kritikán aluli. Az ötödik kép után ráadásul közölte, hogy "data full, defrag.need". És valóban, van a menüben olyan, hogy "defragging", közben ki is írja, hogy "no power off". Állat.

Zenelejátszás nincs, a muzikalitással a csengőhangok szintjén tudunk foglalkozni, de inkább vernyogjon és mondja be a nevet, mintsem ezek közül a döbbenetesen gyenge melódiák közül kelljen egyet is öt másodpercnél tovább hallgatnom. Ugyanakkor jelzem, hogy akármennyire is egy ipari hulladék képe kezd kirajzolódni az olvasó előtt, a telefonban vannak profilok, amelyeket az oldalsó gombokkal tudunk csereberélni. Rezegni és csörögni tud egyszerre a készülék.

Érdemes még röviden megemlékezni a játékokról, ugyanis hat alkalmazás van itt, egyik harmatosabb, mint a másik. Gyors körkép következik. Apples: itt egy kosárból kell feldobni egy almát egy másik, mozgó kosárba. Rendkívül addiktív, 1 percig bírtam. Five chess: egyfajta amőba, de szabályok mások, hagytam a fenébe. Bowl: ez egy itt a piros, hol a piros játék, pofonegyszerű, level 10-nél abbahagytam, mert nem nehezedett. Brick: a faltörő játékok piacának messze legbénább képviselője, a jobbra-balra nyilak nem nyomhatóak folyamatosan, egy nyomásra 10 pixelt ugrik a pad. Box: erre kiváncsi voltam a Wii miatt (muhaha), de csak egy nagyon primitív Soko-ban klón van mögötte. Végül pedig a Reversi, ezt legalább tudom, hogy micsoda.

Adatátvitel, akku

Juhú, van GPRS WAP böngésző, be is lehet állítani, verziószáma 1.2.1, tehát alapfunkciós. Lassú, körülményes, csak végszükség esetén ajánlott. Slussz. Infra nincs, Bluetooth pláne, EDGE szintén hiányzik, tehát marad a jó öreg rószaszín USB kábel.

Tisztázzuk rögtön: hiába miniUSB a csatlakozó, csak a saját kábelével megy. De nem ám Plug&Play, hanem kell hozzá a CD, mert különben a Windows nem ismeri fel. A kis rózsaszín korong beficcent a gépbe, majd először is - később kiderült, hogy nagyon okosan - a COM-USB drivert telepítettem fel, amelynek eredménye az lett, hogy az oprendszer már fel bírta ismerni a kábelt (nem a telefont, csak a kábelt), méghozzá ezen a néven: Goldenbridge USB host. Kemény neve van?

Utána fel kellett tenni az i-Easy programot, amelynek telepítése meglehetősen "ízi", hiszen az felül elterülő install felület fogadott, de rutinosan megoldottam. Telepítés után kisakkoztam, hogy melyik ikon lehet a fájlátvitel, amelynek eredménye látható a lenti képen. Nos, így kerültek a fotók a gépre, köszönöm, hogy láthattam. Ezek után gyors uninstall, a helyét pedig bevetettem sóval.

Az akkumulátor vidáman ment két napig, csak utána kért enni, de ezzel a kijelzőteljesítménnyel ezen semmi csodálkoznivaló nincsen, igazából tovább kellene bírnia, de ez van.

Összegzés. A tesztelt telefon 56 ezer magyar valutáért megvásárolható, ha az olvasó meg akarja büntetni barátnőjét, kedvesét, és nem sajnálja rá a pénzt, akkor kitűnő alternatíva. A lány - ha olyan - akkor először elolvad a külsőtől, aztán elkezdi használni, és rá fog jönni ő is, hogy ekkora trágyát ritkán présel ki magából a telekommunikációs iparág. De visszaadni nem meri, mert ajándék, úgyhogy kénytelen együttélni ezzel. Oké, ez volt a gonosz megközelítés, jöjjön inkább a szakmai: ilyet ne! Soha, senkinek meg ne forduljon a fejében! Különösen nem ajánlott.

Bog, mobilos Hello Kitty szaktekintély

Köszönöm az XXL GSM-ek ezt a felejthetetlen élményt. Ha netán valaki gondolja, akkor megvásárolhatja a készüléket a lenti címeken, de inkább vegyen valami mást a kínálatból.
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 18.

Specifikációk

OKWAP A268 Hello Kitty
	Technológia	GSM 900/1800/1900
	Méret	80x44x22,6 mm
	Súly	61g
	Kijelzõ	128x128 pixel, 65 ezer szín, CSTN
	Telefonkönyv	500
	SMS/MMS memória	kb 500KB
	Egyéb memória	nincs
	Java	nincs
	Vibra funkció	van
	Naptár	van
	Ébresztés	van
	Számológép	van
	GPRS/EDGE	4+2/nincs
	Push To Talk	nincs
	Infra/Bluetooth	nincs/nincs
	Prediktív	kínai
	Hangtárcsázás	nincs
	Hangrögzítõ	nincs
	Hangvezérlés	nincs
	Valutakonverter	van
	FM rádió	nincs
	Kihangosítás	van
	Alap akkumulátor	760 mAh Li-Ion
	Készenléti idõ	150 óra
	Beszélgetési idõ	300 perc
	Fényképezõgép	VGA
	POP3 e-mail	nincs
	WAP böngészõ	1.2.1
	HTML böngészõ	nincs
	Játékok	6
	Csengõhangok	MIDI
	Operációs rendszer	nincs
	MP3 lejátszás	nincs
	Egyebek	plüss Kitty, USB kábel, headset, nyakpánt, csuklópánt