Nokia N8 - vajon elég lesz-e?

Várakozás, késlekedés

Az első pletykák februárban láttak napvilágot. Hogy létezik egy Nokia, amely 12 megapixeles kamerát kapott, ráadásul van rajta HDMI csatlakozó is. Aztán április végén láthatta a világ, hogy ez valóban így van, ekkor mutatkozott be hivatalosan is a finn gyártó csúcsmodellje, s az is kiderült, hogy Symbianˆ3 néven vadonatúj operációs rendszert is kap.

[+]

Nos, azóta várta a mobilkommunikációs szakma a telefont. Azóta várta az ilyesmire fogékony olvasóközönség is, s azóta várta az az egyre szűkebb réteg is, aki mindmáig hisz a Symbian erejében (pedig ez korántsem egy Persil). S közben telt-múlt az idő, repültek a hónapok, közben megjött valami iOS4-nek nevezett sehonnai cucc, közben egy keresőt fejlesztő garázscég Android 2.2-vel erősített, s véletlenül pont a napokban jelent meg hivatalosan a Windows Phone 7 is. Az, hogy a RIM is teljesen új oprendszert csinált a majdan piacra lépő táblagépére is, az már igazából mellékes is, a Symbianˆ3-nak az Android 2.2-vel, az iOS4-gyel és a Windows Phone 7-tel kell megküzdenie, és a fogadóirodáknál baromira nem áll nyerésre.

[+]

Egy kicsit ugyanis lassan jött össze a dolog. Ha ezt júniusban sikerül kitolni a boltokba, akkor pont lett volna komoly esélye. Nokia is, drága is, sokat is tud, az ellenfelek pedig épp a frissítéseken ügyködtek, az Apple éppen az antenna-botrányból próbálta kimosni magát, a 2.2-es Android még csak hackelt verzióban létezett, a Microsoft pedig örült, hogy nem törlik az arcába, hogy már 2009-ben is úgy volt, hogy az új OS megjelenik. Mindenkinek megvolt a maga baja, a Nokia összeszedhette volna magát a nyáron, de nem. Szöszmötöltek, tesze-toszáskodtak, piszmogtak hónapokon keresztül, és csak októberben indult meg a forgalmazás, ami bizony elég nagy hiba. Itthon még csak import cuccok vannak, ilyet kaptunk a GsmLine.hu-tól is, de ez nem okozott problémát, lévén a Nokia hazai képviseletével ki tudtuk cserélni az információinkat, (sőt, a tesztelés végére beesett egy magyar verzió is) és lényegi eltérések csak a magyar szoftverkínálatban akadnak majd, azokról pedig úgyis írunk. Október 19. után, akkor lesz ugyanis a hivatalos hazai premier.

[+]

Megjött tehát a szerkesztőségbe az N8, és igazából senki sem akarta annyira tesztelni. Talán mondhatom, hogy mostanra már tradícionális, hogy az aktuális csúcs Nokia tesztjének fórumában igen hamar elszabadulnak az indulatok, az N95-nél és az N97-nél is így volt ez. Úgyhogy elhoztam én, nálam van immáron ötödik napja, és a következő oldalakon megpróbálom tényszerűen, de a saját benyomásaimmal megfűszerezve előadni, hogy miért tetszik. Illetve inkább miért nem.

Doboz, külső

Nagy jópont jár a dobozért. Ahhoz képest, hogy ez itt a jelenlegi legokosabb Nokia, egészen jól összezsúfolták a tartozékokat, a csomag nem nagyobb, mint bármely közepes finn termék pakkja, azért öt milla belefér, de nem egy akkora doboz, mint korábban mondjuk az N91-nél, ahol azt gondoltam, hogy lapraszerelt finn faházak is benne lehetnek. Töltő, adatkábel, füles, USB OTG átalakító mind van, HDMI kábel helyett egy átalakítót kapunk, memóriakártya pedig nincsen. Mivel a telefon belső kapacitása 16 gigabájtos, ezért ez nem annyira húzós érvágás.

[+]

Az N8-ból több szín létezik, direkt a feketét kértük. Úgy véljük, hogy ez és a fehér szín fogja az eladások zömét kitenni, no meg ezt könnyű fotózni, illetve slankít is, de leginkább nem kelt feltűnést, a kiváló budapesti tömegközlekedési viszonylatokon senki sem akarta kinézni a kezemből. Elvenni pláne nem. Jól áll az N8-nak a sötét szín, férfias, masszív darabnak láttatja magát a termék, és egyébként az is.

[+]

Mivel elképesztően jól össze van rakva. Ez most tényleg úgy sikerült, ahogyan mindig is kellett volna. Fém a hátlap, mit hátlap! A komplett hátsó rész, ami oldalt kanyarodik előre, olyan masszívan ül a helyén, mintha nem is lehetne leszedni. Nos, nem is lehet, a cserélhető akkumulátornak búcsút intettek a finnek is, a kártyákat (SIM és microSD) oldalt kell betolni, egyéb okból pedig ne akarja piszkálni a júzer a belsejét, de leginkább ne bontsa meg a burkolatot, mert az pont ettől tud ilyen durván minőségi lenni. Szépséghibák azért vannak bőven: a SIM és a microSD oldalsó ajtajai gyenge plasztikból készültek, alig lehet ezeket visszatunkolni a helyükre, ha sokat nyitogatjuk, akkor előbb-utóbb ott fognak fityegni, nem lesz szép látvány. A készülék tetejére került HDMI ajtó gyárilag nem passzolt teljesen, ez sem éppen míves megoldás. Meséltünk már mondjuk a Samsung Wave-ről, ahol egy kis tolóajtó rejti a microUSB csatit? Jó ötletet nem bűn nyúlni.

[+]

Az előlapon ott trónol a Nokia első AMOLED érintőkijelzője (amit vélhetően pont a Samsung gyárt), s bár mindenki bízott benne, hogy sikerül a felbontás tekintetében előrébb lépni, marad az nHD, azaz a 360x640 pixeles képesség. Viszont az érzékelési technológia már kapacitív, a képátló pedig 3,5 inch. Nem saját véleményt fogalmazok meg, hanem tény: ez nem veszi fel a versenyt sem az Android alapú csúcsgépek 480x800-as (a Win7 is ezt tudja), sem pedig az iPhone 4 még durvább, 640x960 pixeles teljesítményével. Csak a miheztartás végett, ha esetleg nem tűnt volna fel: az Apple kütyüje pont annyi képpontot jelenít meg széltében, mint az N8 hosszában, khm.

[+]

A kijelző felett másodlagos kamera és fényérzékelő lakik, alul pedig egyetlen gomb költözött balra: ezzel izgatható elő a menü. Illetve ezen billentyű körül látszik néha fehéres világítás is, ami pulzálhat örökkön-örökké (amíg az akku bírja), valamint vibrálhat kissé szaporábban, ha elmulasztott eseményre akar figyelmeztetni. A telefon bal oldalán a már említett két ajtó alatt egy védtelen microUSB csatlakozó fedezhető fel, jobb oldalra kerültek a hangerőt szabályozó billentyűk, valamint a kamera exponálógombja. Ezek között ül egy recés felületű csúszka, amellyel a képernyőzár aktiválható. Sajnos meg kell jegyeznem, hogy zsebben olykor hajlamos kioldani, erre nem tudom a tökéletes megoldást, a második N8-nál viszont kicsit szorult a ketyere, ami azért volt furcsa, mert néha abban az állapotban ragadt, amiben nem is szabadna neki huzamosabban lenni, mivel egy rugó visszarántja a helyére. Az N8 tetején van a 3,5 mm-es jack dugasz, illetve a bekapcsoláshoz szolgáló billentyű, ide került a HDMI ajtaja is.

[+]

A hátlap igen egyedi, s ezt kizárólag annak köszönheti, hogy a kamera kitüremkedik a készülékház síkjából. Nem kicsit, nagyon. Olyannak tűnik, mintha utólag ragasztották volna oda Pattex-szel, de meg lehet benne látni a szépséget. Az viszont tény, hogy bár a fémes burkolat elég ellenálló a szöszmöszökkel szemben, ahol a hátlap és a mumpszos dudor találkozik, oda bizony bekúsznak a sarkokba a porszemcsék. Lehet törölgetni sűrűn, de elég meddő dolognak tűnt a számomra: egy perc múlva megint oda került valahogyan néhány szösz.

Nos. Mindent egybevetve talán érezhető, hogy bár van egy-két elnagyolt megoldás, de az N8 végre csúcsmodellhez méltó burkolatot kapott. Prémium anyaghasználat, prémium minőség, nagyok sok lelkes Nokia-hívő várt végre egy ilyen telefonra.

Hardver és szoftver

Az N8 hardvere régóta ismert. 680 MHz-en dobog benne a processzor (ARM11), kapott grafikus gyorsítót (Broadcom BCM2727), 512 MB ROM, feleennyi RAM és 16 GB felhasználói memória teszi teljessé a palettát. Fentieken túl érdemes megemlíteni a mozgásérzékelőt (giroszenzor, hogy pontosak legyünk), illetve a multi-touch gesztusokat is érzékelni képes kijelzőt is. Ez ráadásul karcálló, bár érthető okokból nem estem neki egy öklömnyi gyémánttal.

Igazából a fenti kombó a mai gépekkel összemérve nem különösebben egy izomtibor. Így is minden idők legzúzósabb Nokia telefonja, de hát nem házon belül kell megmérettetnie magát, hanem az ilyen-olyan Snapdragon és Cortex alapú cuccokkal versenyez, itt pedig már egyáltalán nem egyértelmű, hogy miért nem erőltették meg magukat a finnek egy picit jobban. A rendszer általános sebességére nem lehet panasz, és talán csak a szemünk érzékeli úgy, de az iPhone 4 sokkal gördülékenyebbnek érződik, nemrég pedig láttuk és használtuk az LG Optimus 7-et is, ami szintén pörgősebb és lelkesebb felületnek tűnt.

Pedig az operációs rendszert elég masszívan írták újra a Nokiánál, de azért az alapok valahol mélyen nem változtak, több S60 Touch-ra írt szoftver is gond nélkül elfutott az N8-on. A Symbianˆ3 azonban első blikkre alig különbözik a korábbi felülettől, és bár a cég azt kommunikálja, hogy pont ez volt a lényeg, szerintünk inkább vagy nem volt elég ötletük, vagy nem volt elég bátorságuk tényleg hozzápiszkálni a felhasználói interfészhez. Biztos lesznek olyan vásárlók, akik a messzemenőkig egyetértenek a Nokia álláspontjával és értékelik, hogy minden ugyanott van, ugyanúgy működik és ugyanúgy is néz ki, mint korábban, de szerencsére ezt nem mindenki gondolja így. Mert akkor még mindig kis stylusokkal böködnénk miniatűr feliratokat egy PC-ről átmásolt, de kicsinyített képernyőn, ne már.

Ami a legfontosabb, hogy a Symbianˆ3 tényleg jobban optimalizáltnak tűnik, mint a korábbi verziók. Támogat egy sereg új technológiát is (ilyen ugye a multi-touch), ugyanakkor a saját tapasztalataim alapján megdöbbentően takarékosan bánik az energiával. A hivatalos adatok szerint 1200 mAh teljesítményű telep bújkál a hátlap alatt, folyamatos nyaggatás mellett is működött a telefon két teljes napot, meg még egy kicsit. Ez azt jelenti, hogy mindezek közben WLAN, fotózás, SMS és telefonálás volt bőszen, HSDPA hálóról frissülő e-mail kliens állandó bekapcsolása mellett. Bár a Nokia termékfelelőse egy beszélgetésen azt mondta, hogy nála naponta kell tölteni, nekem ilyen szempontból ennél jobbak a tapasztalataim.

A Symbianˆ3 összességében természetesen használható rendszer. Nem akarjuk azt mondani és nem is gondoljuk, hogy valami selejt tákolmányról van itt szó. Csak éppen mostanra már elég masszívan van konkurencia is, hozzájuk képest pedig ódivatúnak, régivágásúnak (de gyönyörű szavakat találtam arra, hogy dohos, kőkori, oldschool unalomhegy) látszik a felület, amin nem segít néhány toldozás-foldozás a a kezdőképernyőn.

Menü

Az első, s egyik legszembetűnőbb változás a főképernyőt érinti. Ez ugyanis három oldalassá hízott, így több widget fér el rajta (rajtuk). A Nokia ragaszkodik ahhoz, hogy a S60 és S40 esetében is a kitehető minialkalmazások meghatározott méretűek, ugyanakkora téglalapokban ül az összes. Ez kicsit talán unalmas, de mindenképpen praktikus, hiszen nem fognak egymásra csúszni, vagy a képből kilógni a widgetek. Ami viszont baj, hogy bár hosszas megnyomás után ezen téglalapok sorrendje szabadon változtatható, de egyik főképernyőről nem tudjuk átcipelni ezeket egy másikra. Ha ilyen tervünk van, akkor az eredeti képernyőn törlünk egy kedveset, majd a másik képernyőn létrehozzuk újra a widgetet. Szintén furcsa, hogy a három lap külön-külön háttérképet kap, nincs meg a folyamatosság érzése, mint Android vagy bada rendszer esetén. Az ujj mozgását nem azonnal követi itt a szoftver, pedig általában gyorsan reagál a tapintásra a készülék.

A widgetekhez tartozik, hogy bár a tesztkészülék külföldi származása okán jellemzően olasz tartalmakat akart erőltetni, a magyarországi telefonokon hazai vonatkozású applikációk, szolgáltatások és tartalmak kapnak majd helyet. Már volt róla szó, hogy a Mobilarena is képviselteti magát egy főoldali RSS olvasóval az Ovi áruházban, de mi csak kis szelete leszünk az elérhető opcióknak, a Nokia nagyon készül arra, hogy a magyar felhasználók is számukra releváns widgeteket tölthessenek le.

A menübe lépve azért az ember elfogja némi csalódottság. Ugyanaz a grafika, a jól ismert ikonok, semmi egyedi, játékos, izgalmas design. Mindegy, hát ezt kaptuk, majd témákkal jól megvariáljuk, illetve létezik már az SPB Mobile Shellnek is olyan verziója, amit rá lehet nyomni a rendszerre. Ezt nyilván a buhera-orientált júzerek fogják majd erőltetni, a vásárlók zöme azonban az ilyesmiről nem is hallott, ők majd bámulják a statikus menüt. Ez egyébként lehet listás nézetű is (minek?), illetve a menüpontok sorrendje át is rendezhető. Az összes felület képes elfordulni a készülékkel egyidőben, de az ilyen jellegű tréfák kikapcsolhatóak, engem speciel néha zavart, hogy előveszem a telefont és a feloldás után minden fordítva áll.

A kijelző feletti érzékelő két dologra jó: egyrészt a fejünkhöz emelve a telefont hívás közben lekapcsolja a fényt. Másrészt bejövő hívások és riasztások esetén elég csak pofára fordítani a készüléket és rögtön bekapcsol a némítás. Újszerű dolog, hogy ha nem babráljuk az eszközt, akkor különböző dolgok történhetnek. Van a legpuritánabb eset, amikor simán lekapcsol a képernyő. Kérhetünk különböző slideshow-kat is egy ideig, illetve én nagyon kedvelem az örökké világító, visszafogott, egyszerű, de jókora analóg órát is, ami állandóan látszik. Zsebből elővéve a készüléket nem kell még a képernyőt sem feloldani, mert az idő ott figyel rajta, s a jelek szerint ez alig fogyaszt valamit, legalábbis a több mint kétnapos készenlétet így értem el. Megújult a tárcsázóképernyő is, egyből elérhető innen híváslista (természetesen a telefonkönyv is), s amiről még nem esett szó, hogy a menü gomb hosszas megnyomására pofás, ablakokat mutató sávban jön fel a multitasking menüje, ahol tényleg könnyű váltani az alkalmazások között, illetve bezárni azokat.

Alapfunkciók

A telefonkönyv első blikkre egészen durván teljeskörűnek tűnik. A kapacitás gyakorlailtag korlátlan, a névlistában gyorsan lehet haladni, keresni sem nehéz. Ilyenkor egy teljes képernyőt elfoglaló ABC ugrik elő, az első betű után viszont csak azokat látjuk, amelyekre van találat. Ez a korábbi Symbian S60 Touch kapcsán is így volt. A nevekhez elképesztő mennyiségű adat vehető fel, a szokásos mezőkön túl olyan nyalánksgok is vannak, mint a feleség neve, az asszisztens neve, Skype, AIM, MySpace, Facebook, MSN, Yahoo és ICQ elérhetőség, külön üzleti és személyes webcím... és ha ez mind nem lenne elég, akkor mi magunk is létrehozhatunk mezőket.

Van viszont egy kis probléma is, amit lehetett volna szerencsésebben is csinálni. A neveknél ugyanis egy külön gomb található, amely a Social networks feliratot viseli. Wow, gondoltam, s már kattintottam is rá, aminek az lett a hatása, hogy megnyílt a Nokia Ovi, ami regisztráció után pampogott. Legyen, túlestem a procedúrán, ezt követően még a Facebook adataim is kellettek neki, majd ezután megpróbálta kifundálni a gép, hogy az adott névhez melyik FB ismerősöm tartozik. Megtaláltam, összekötöttem. Innentől egyértelmű volt, hogy ezt egyenként kell megtennem, ami persze bizonyos esetekben jó, de máshol van arra opció, hogy a Facebook ismerősöket egyszerre bezúzzam a névjegyzékbe. A gond azonban nem is igazán ez. Hanem ami ezután következik. A már összelőtt névjegyzék-Facebook párosítások esetén az illető adatai között alapból nem látom a Facebook cuccokat (sem kép, sem státusz üzenet, semmi), ehhez megint a már említett gombra kell kattintani, aminek hatására megint nyílik az Ovi, majd ezután kapom meg a Facebook adatokat. Ne röhögtessük már ki egymást, ez így egyrészt gagyi, másrészt időigényes, harmadrészt pedig nehogy már csak úgy érhessem el a Facebookot, hogy az Ovin keresztül jutok oda. Pedig de.

Az üzenetkezelés érdekessége, hogy a e-mail postafiók tök külön menüpontban van. Nem a nagy sárga boríték mögött lesz, ott az SMS és az MMS garázdálkodik, megjegyzem egyébként, hogy nagyon felhasználóbarát módon. A fektetett QWERTY gombsoron kiválóan lehet gépelni, az üzenetek chat-nézetben is megtekinthetőek, tényleg nincs rá sok panasz. Az e-mail az applikációk menüpontban van, itt első alkalommal segít nekünk egy varázsló a beállításokban, utána megy minden, mint a karikacsapás. Furcsa viszont, hogy csak az utolsó 250 levelet hajlandó tárolni a postafiók telefonos leképzése, mondjuk még mindig jobb, mint az N97, ami magába omlott, mikor 4000 levelet akartam rá letölteni. Az ismert levelezőrendszereket mind támogatja a szoftver, van Exchange kompatibilitás is, de a postafiók beállításához internetkapcsolat szükséges, erre készüljünk fel.

Az alkalmazások közé került az üzenetfelolvasó, amely nálunk csak angolul karattyolt, de van itt szótárprogram és diktafon is. Miután nincsenek dedikált híváskezelő gombok, ezért először egy kicsit gondban voltam, hogy egy beérkezett üzenet feladóját hogyan tudom felhívni, de ha az aláhúzott névre, illetve telefonszámra rá tudunk bökni, onnantól nyert ügyünk van. A Facebook és Twitter integráció problémája az üzenetkezelésnél is jelentkezik, ha a telefonkönyvből kiválasztott embernek szeretnénk FB üzenetet küldeni, akkor megint meg kell várni, amíg az Ovi összeköt minket és csak után kapjuk meg a szerkesztőfelületet.

Iroda, GPS

A naptár nagyon penge. Ott indul, hogy többféle naptárunk is lehet. Mondjuk egy személyes, egy üzleti, meg egy családi (vagy ilyesmi). Ezek külön színnel dolgoznak, így a havi, a heti, illetve a napi nézetben elkülönülnek egymástól az események. Találkozó, teendő és évforduló típusú események hozhatóak létre, a helyszín pedig a térképről is kiválasztható, ami nekem új volt, s mindenképpen hasznosnak értékeltem, hiszen a riasztást követően rögtön kérhetünk útvonaltervezést is. Ez nyilván felesleges egy irodaházban, ahol a lifthez azért jellemzően eltalál az ember, de egy terepen dolgozó felhasználó nagyra fogja értékelni.

Az irodai funkciókhoz tartozik természetesen az Office támogatása. Nos, itt azért csúnyán néztünk, a telefonnal együtt érkező QuickOffice programcsalád ugyanis read-only, ha szerkesztgetni is akarjuk a dokumentumokat, akkor perkálni kell a teljes licenszért. Nem hiányzik a PDF olvasó, a Zip tömörítő, a számológép pedig alapfunkciós. A vekker több időpontot képes tárolni, van listás nézetű világóra is.

A Nokia talán az egyetlen gyártó, aki az erre képes telefonjaihoz ingyenes, örök időkre szóló GPS navigációt biztosít. Nincs ez másképp az N8 esetében sem, a Nokia Maps (magyarul Térképek) Symbianˆ3-hoz fejlesztett verziója benne ücsörög a készülékben alapból. A hazai forgalmazású eszközökön rajta lesz Magyarország gyárilag, nálunk még a netről húzta le az információkat, viszont olyan gyorsan pozícionál, hogy csak pislogtam. Mire a netről letöltődött a környék műholdas nézete már méterre pontosan ott volt a pötty, ahol én is.

Mint az köztudott, a Nokia a NavteQ felvásárlása után tette ingyenessé a mobilos navigációt. A térképadatbázis kifejezetten jónak mondható hazai viszonylatban, netről frissül, ha akarjuk, perspektivikus nézetben navigál, jó hatásfokkal finomhangolható. Kellemes, hogy a felület arra is ad lehetőséget, hogy a térkép hibáit azonnal, online bejelentsük, még az olyan információkat is fogadják, hogy valahol gyenge a közvilágítás, gyalogos üzemmódban ezeket megpróbálja elkerülni a szoftver este. Keresni nem csak pontos címre lehet, hanem mondjuk arra is, hogy Budakeszi Tesco, a szoftver elég intelligensen kezeli a beírt szöveget. A női hang viszont minden normális érzésű emberből kiváltja az „azonnal pofáncsapnám“ életérzést, és nincs más opció, legalábbis magyarul. Sebaj, legalább karattyol, azt viszont sajnáltam, hogy kétujjas gesztusokkal nem lehet a térképen nagyítani.

Kamera

A Nokia marha büszke a hátlapon található kamerára. Lehet is. A 12 megapixeles modul képérzékelője 1/1,83 inches, ami két szempontból érdekes. Egyrészt rögtön az fontos, hogy ismerjük ezt az értéket, lévén a gyártók (a mobilgyártók) ezt titkolni szokták, most pedig büszkén hirdetik. És ez nem is csoda, hiszen egy átlagos kompakt fényképezőgépben 1/2,5 inch szokott lenni, az N8 tehát ennél durvább. Ehhez tartozik még egy xenon vaku, amit általában jobban szeretnek a felhasználók, mint a sima ledes villanót, mert klasszisokkal nagyobbat alakít fényerősség tekintetében, viszont nem használható elemlámpa helyett. A fókuszálást piros segédfény teszi gyenge fényviszonyok között is működőképessé. Mindezeken felül említést érdemel, hogy nagylátószögű kameráról van szó, szemben az átlagos 35-40 mm-es értékkel az N8 28 mm-es optikát kapott. Ez leginkább azért jó, mert több minden fér a képbe.

[+]

A fotózás fekvő elrendezésben történik, az opciók között rengeteg beállítási lehetőségünk van. Vannak környzeti módok, ide került a makró (olyan 20 centiről tud éles képet lőni) és a vaku nélküli éjszakai felvétel, van arcfelismerő fókusz (elég hatékony), segédrács, önkioldó, színsémák (szépia, fekete-fehér), piszkálhatjuk a fehéregyensúlyt, van expozíció korrekció, állítható az ISO érzékenység (de nem konkrét értékekkel, hanem automata, alacsony-közepes-magas skálán), módosítható a kontrasztarány és a vonalélesség. Ez elég izmos arzenál, amely még akkor is figyelmet érdemel, ha a felhasználók döntő része mindent automatikusra állít. Mi is jellemzően így tettünk, tesztképek jönnek, öveket becsatolni!

Nos. A fenti képek jók. A Nokia tanult a korábbi hibákból, most már nem akarja mindenképpen elmosni a zajosságot. Ennek viszont az az eredménye, hogy 100%-os nagyításnál még tökéletes fényviszonyok között is van némi képzaj, de a vonalélesség, a részletgazdagság és általában véve a színek megfelelőek. A 12 megapixeles érzékelő és a Carl-Zeiss lencse most valóban ütős párost alkotott, a képek a mobilos mezőnyben kiemelkedőek, ha nem is hibátlanok. Érik már az összevetés más cuccokkal, azért az Innov8 még mellé fog kerülni a közeljövőben.

[+]

Nagyon erős a cucc videózás tekintetében is. A 720p-s mozik a specifikáció szerint 25 fps-sel kerülnek rögzítésre, s ezt a tapasztalatunk alapján hozza is a készülék. A reggeli órák forgalmáról rögzítettem egy majdnem egy perces mozit, ide kattintva lehet megnézni (közel 100 MB). A videót maga a készülék is megfelelő tempóban játssza vissza, s természetesen képes DivX és Xvid formátumok kezelésére is. A képek visszanézésekor használhatjuk a kétujjas nagyítást, ami kissé döcögős a 12 megapixeles felvételek esetén.

Audio

Zenei szempontból talán a legfontosabb újítás, hogy engedve a trendeknek a lejátszó cover-flow nézetet kapott. Ez annyit jelent, hogy az albumborítók között ujjunk húzogatásával szánkázhatunk, nem csak elfordított kijelző esetén, hanem függőleges állásban is. A kiválasztott albumra kattintva megjelennek a számok, s máris indulhat a lejátszás. A szoftver természetesen fut a háttérben, a szabadon csavargatható equalizer viszont a múlté, csak gyári hangsémák vannak. A zenékbe az ujjunkkal tudunk beletekerni. A számainkat ID3 tagek alapján frankón rendezi a cucc, saját playlist összeállítására is adódik lehetőség.

A dobozban ücsörgő füles nagyon korrekt darab. Agybadugós kialakítású, három pár gumiharang tartozik hozzá, plusz van egy kiváló távirányítóval kombinált mikrofonos középrész is a zsinóron, amivel a hangerőt lehet állítani, illetve léptetni is tudunk. Felírok egy jópontot a tartozék miatt, ez tényleg nívós, illik egy csúcskészülékhez. Kihangosítva is elég jól szól a telefon, bár mélyek ilyenkor nincsenek, fülessel pedig nemigen lehet belekötni, egy AKG K315-tel is próbáltuk és a hangerőre sem lehet panasz.

A zenei funkciók ezzel még nem értek véget, hiszen van FM-rádió is. Ehhez kelleni a fog egy füles, mert belső antenna nincs a telefonban. Első használatkor a telefon automatikusan feltérképezi az elérhető adókat (ez maximum 10 másodperc), aztán már szörfözhetünk is a csatornák között. A szoftver természetesen fogadja és kiírja az RDS információkat is. Ezt ráadásul animáltan berakja a háttérbe is, ez elég látványos. (Illetve érdekes megfigyelést tettem: a külföldről hozott példány az RDS szövegből csinál animációt, a magyar példány viszont a frekvenciával mókázik.)

A telefonban FM transmitter is helyet kapott. Ez arra jó, hogy a zenelejátszó által éppen megszólaltatott muzsikákat rádió hullámsávon kiküldhetjük az éterbe, s ha van egy tetszőleges rádiónk öt méteren belül, akkor az előre beállított frekvenciára hangolva fogja venni a telefon által kiküldött jelet. Ez elég jól jön például kocsiban ülve.

Adatkommunikáció

Az N8 természetesen nagyon erős adatátviteli szempontból. HSDPA 10,2 Mbit/s sebességgel, HSUPA 2 Mbit/s tempóval van jelen. Ezen felül 802.11b/g/n WLAN is van a gépben, úgyhogy a netre való kapcsolódással nem lesz gond. A böngésző viszont még a régi, állítólag hamarosan érkezik a frissítés, addig meg kell elégednünk ezzel a verzióval. Ami nem túl acélos, hogy finom legyek. Bár van flash támogatás, a szoftvernek igen nagy nehézséget okoz a zoom és a görgetés, darabos, szaggatott módon reagál az ujjunk mozdulataira. Egy idő után bekesseli a tartalmat szépen, és onnantól már jobb a helyzet, de egyelőre ez nincs egy szinten a konkurenciával.

Lokális szinten USB és Bluetooth kapcsolat mellett DLNA szabvány is adott. A microUSB csatlakozón keresztül nagyjából 8-10 MB/s sebességgel történik az adatok mozgatása. Amikor a géphez kötjük a készüléket, akkor az működhet háttértárként, illetve szinkronizációra is hajlandó, ha telepítjük a szoftvert, ami nincs a dobozban, hanem rajta van a készülék belső memóriáján az install, ez okos megoldás. Említést érdemel még a HDMI csatlakozó, amely 720p-s jelet ad, ilyenkor a telefon teljes menürendszere megjelenik a tévén, de a multitouch zoom le van tiltva. A hang ebben az esetben Dolby Digital Plus lesz, nyilván akkor, ha a telefonon tárolt anyag is tartalmaz ilyen információt.

Fontos megemlíteni, hogy a telefon képes az USB OTG funkcióra. Ez azt jelenti, hogy a készülék dobozában találunk egy kábelt, amelynek egyik fele microUSB – ez megy a telefonba – a másik vége pedig normál USB-t tud fogadni, tehát ide például pendrive csatlakoztatható. Ebben az esetben a készülék fájlrendszere kibővül és simán tudjuk tallózni a pendrive tartalmát, filmeket játszhatunk le, másolgathatunk ide-oda, nagyon hasznos cucc.

Összegzés. Az N8 egy igen komoly tudású telefon, ezt nem lehet elvitatni. Rengeteg funkció, kiváló multimédiás képességek, korrekt üzemidő és remekül összerakott készülékház jellemzi. Lehet szeretni, hithű Nokia felhasználók biztosan örömmel fogják használni. Látszik, hogy a finnek nagyon igyekeztek valami ütőset alkotni, valamit, amiből nem marad ki semmi lényeges. Tele van a telefon nagyon up-to-date technológiai funkciókkal, a HDMI, az USB OTG, a xenon villanó, a nívós füles mind azt bizonyítja, hogy ezzel a modellel megint be akarta bizonyítani a Nokia, hogy az Androidnak, az iPhone-nak és a Windows-nak igenis tudnak méltó ellenfelet állítani. Ha pusztán a technikai adatokat nézzük, akkor ez az esetek többségében sikerült is. De nem szabad figyelmen kívül hagyni a hiányosságokat, az egyelőre elég döcögős böngészőt, a többiekhez képes alacsony felbontású kijelzőt, vagy a közösségi szolgáltatások integrációjának igencsak logikátlan megvalósítását. Mindezek mellett itt van ez a Symbianˆ3 nevű rendszer, ami működik, teszi a dolgát, nem túl sok helyen lassul be, de egészen egyszerűen a kezelőfelület ódivatú, néhol túlkomplikált. Nagyon sok helyen érthetetlen, hogy egy szövegbeviteli ablak esetén miért nem ugrik fel magától a virtuális gombsor, miért kell ehhez külön belekattintani az üres felületbe, a készenléti kijelző megvalósítása és testreszabhatósága macerás, sok menüpont kapcsán pedig azt éreztem, hogy lehetne ezt egyszerűbben is. A magam részéről talán egy kicsit erősebb processzort is elvártam volna, ez főleg a játékosabb kedvű felhasználók számára lehet fontos, azzal együtt is, hogy nyilván sokat számít a kedvező üzemidő elérésében az is, hogy az órajel nincs az egekig tolva. A Nokia N8-ról alapvetően kétféle véleményt lehet alkotni. Mindenképpen nívós, nagy tudású, csúcsmodellhez méltó képességű eszközként tekinthetünk rá akkor, ha félretesszük, hogy más is garázdálkodik ezen a piacon. Ám ezek az idők elmúltak, most már nem a finn cég az etalon, hanem csak egy a sok gyártó közül, aki durva okostelefont készít. Így nézve viszont az oldschool kezelőfelület és a múlthoz való ilyen szintű ragaszkodás egyszerűen nem versenyképes a többiekkel. Egyáltalán nem véletlen, hogy sok-sok év után a Microsoft is szakított a régi beidegződésekkel és egy teljesen újragondolt platformot alkotott, a Nokiának is hasonlóképpen kéne cselekednie, ha nem akar unalmas lenni. Mert hiába tud egy telefon sokat, ezért a pénzért az emberek már elvárnak valami extrát, valami ütőset, valami újat, amit itt csak kis részben kapnak meg. Mindezektől függetlenül az N8-ra gond nélkül megajánlom a Tetszett plecsnit, ami eddigi nokiásoknak, Symbian felhasználóknak ajánlottként értelmezhető.

Az árról direkt nem beszéltünk eddig. Az N8 ugyanis nem olcsó, jelenleg 150 lepedő körül alakul a kifizetendő pénzösszeg nagysága, ha birtokolni akarjuk a csúcs Nokiát. Ez várhatóan már a következő héten mérséklődik, a hazai bevezetés ezt szokta eredményezni, de mi így is 120-130 ezer forint környékére várjuk, ami nem kevés, de nem is kiugróan sok, szinte minden gyártónak van hasonló árfekvésű gépe (HTC Desire, Samsung SGS, Apple... mi is?), az eddigi tapasztalatok szerint az N8-at így is sokat vennék, úgyhogy amíg a kereslet ennyira nagy, addig nem fog a mélybe esni az ár.

Nokia N8

Bog

A Nokia N8-at a GsmLine.hu biztosította. A készülék megvásárolható a www.gsmline.hu internetes áruházban.

A cikk T-Mobile szélessávú eszközök segítségével készült.

Specifikáció

Nokia N8

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	113,5 x 59 x 12,9 milliméter
	Tömeg	135 gramm
	Színvariációk	Dark Grey, Silver White, Green, Blue, Orange
	Kijelző
	Kijelző átlója	3,5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	360 x 640 pixel
	Kijelző típusa	Kapacitív AMOLED érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Memória	512 MB RAM / 256 MB ROM / 16GB felhasználói
	Memória bővíthetősége	microSDHC
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 10,2 Mbps / 2 Mbps
	IrDA / Bluetooth	nincs / 2.1 (A2DP)
	WiFi	802.11b/g/n
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	Alapfunkciók
	Profilok	vannak
	Vibra funkció	van
	Kihangosás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Symbianˆ3
	WAP / HTML böngésző	van / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	letölthető
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	Maps, QuickOffice (read-only), Adobe PDF, Zip, kép és videoszerkesztő
	Multimédia
	Fő kamera	12 megapixeles, autofókuszos, xenon vaku
	Másodlagos kamera	VGA
	Videófelvétel	van (720p 25fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van (RDS)
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	1200 mAh kapacitású
	Készenléti idő	384 óra (2G) / 408 óra (3G)
	Beszélgetési idő	12 óra (2G) / 5 és fél óra (3G)
	Egyebek
	giroszkóp, számítógépre kötve kártyaolvasóként is működik, geotagging, fém ház, HDMI, USB OTG