Hirdetés
Hardver, operációs rendszer
Belsőleg az E7 már nyugodtan nevezhető az N8 ikertestvérének, hiszen hardveres összetevőik szinte teljesen egyeznek. Itt is egy 680 MHz-es ARM11 processzor pöfög a burkolat alatt, hozzá tartozik egy Broadcom grafikus gyorsító, illetve 256 MB RAM. Ami különbség, hogy az E7-ben 1 GB ROM található, de mellette ugyanúgy 16 GB belső tárhely áll rendelkezésre, mint az N8-nál. Azonban míg az bővíthető volt, itt sajnos a microSD-t kihagyták, úgyhogy ezzel kell gazdálkodnunk.
Természetesen a szoftveres alapok is azonosak, a Symbian^3 rendszer került erre is. A teszt idején még nem volt elérhető a PR1.1 frissítés, bár ez komolyabb, mélyreható változtatásokat nem tartalmaz. Én annak idején nagyon kedveltem a Symbian rendszert, sokáig egy ilyen okostelefon volt a vágyam. Aztán a világ másképp alakult és megismertem a kis, zöld robotot, és sokmillió társamhoz hasonlóan ott ragadtam. Viszont egyvalamit ki kell jelentem, amivel biztosan sok haragost szerzek majd, de hát ez ilyen szakma. A Symbian^3, bármennyire is szidják, szerintem még mindig jobb rendszer a WP7-nél. Ezt azért merem mondani, mert bár felületben talán a Microsoftnál a labda, ám én nem tudom elviselni azt a (jelenleg) fapados, alapvető beállításokat és opciókat nélkülöző megoldást, amihez képest a Symbian egy kánaán.
Magáról a rendszerről nem fogok amúgy nagyon részletesen írni, azt az N8 tesztben Bog eléggé kivesézte. Azt se felejtsük el, hogy bár az alapvető hardverek nem túl erősek, hiszen a kétmagos, gigahertzes processzorok és gigabájtos RAM memóriák küszöbén elég soványnak látszik az E7 ereje. Ám a Symbian régóta meglévő előnye, miszerint igen takarékosan bánik az erőforrásokkal, itt is előjön. A telefon egyáltalán nem mondható lassúnak, alapvetően teljesen használható sebességű minden. Vannak néha apróbb megakadások, de például a multitask sem lassít a dolgokon, mindezt 256 MB RAM mellett.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
