Már telefont is másolnak?
Igen, már mobiltelefont is másolnak, ez nem új dolog. Az első nagy hullámot kétségtelenül az iPhone indította el, bár lehetséges, hogy már régebb óta léteznek telefonmásolatok, csak azok nem jutottak el Európába. Az iPhone "replikák" mindenesetre eljutottak, de azokon már első ránézésre látszott, hogy nem eredetik - és ami a legfontosabb, a különbséget egy laikus is észrevette. Azóta viszont sok víz lefolyt a Dunán, most pedig a - feltételezhetően - ázsiai készülékgyártók legújabb célpontja a Nokia lett, valószínűleg azért, mert ugye ők adják el a legtöbb mobiltelefont évről évre. Pár hónapja írtunk egy meglehetősen jól sikerült N95 kópiáról, de az szinte kispályás kezdeményezés jelenlegi tesztalanyunkhoz képest.
A célpont a Nokia 8800 Sapphire Arte, ami ugye egy több százezer forintos luxuskészülék, tipikusan olyan cucc, amit sokan szeretnének birtokolni, de csak kevesen engedhetik meg maguknak, szóval jó választás volt a kopigyár részéről. A tesztpéldányt az XXL GSM-en keresztül kaptuk, elmesélem a történetet, mert az már önmagában elég beszédes. Egy nap a bolthálózat egyik ügyfele bevitt egy 8800 Sapphire Artét azzal a kéréssel, hogy rakják rá a legfrissebb szoftvert. Az XXL GSM annak rendje s módja szerint át is vette a készüléket, de csak az ügyfél távozása után pár perccel szúrták ki, hogy ez bizony egy másolat. Szoftverfrissítés tehát nem lett, Mobilarénás teszt viszont igen. Megjegyezném viszont, hogy az említett bolt nem foglalkozik kínai hamisítványos árusításával, a tesztben szereplő masinát csak azért tudtuk megkaparintani, mert a tulajdonosa készségesen odaadta nekünk.
Ez a kis történet minden bizonnyal elég sok dolgot elárul az eszköz minőségéről: ha a profik sem veszik észre elsőre, hogy valami nem stimmel, akkor mit tehetnek a laikusok? Utána is néztem, hogy az interneten árulják-e a masinát, természetesen nem kellett sokáig kutakodnom, különféle apróhirdetéses és aukciós oldalakon hozzá lehet jutni a kedvesen csak "replikaként" emlegetett készülékhez. Az elnevezés elég mosolyogtató, egy autónál még oké, ha egy hozzáértő emberke csinál magának egy Ferrarira hajazó műanyag kasznit, amit aztán rádob egy tizenöt éves Toyotára, de egy telefon ilyen szintű másolása... az egy másik kategória, valószínűleg jogi. Mindenesetre addig örüljünk, amíg az egyszeri eladók feltüntetik, hogy nem eredeti modellről van szó. Az viszont biztos, hogy mostantól oda kell figyelnünk, ha netán netről akarunk egy 8800 Sapphire Artét vásárolni!
Külső
Kicsit szégyellem bevallani, de első ránézésre én sem tudnám megmondani, hogy egy hamisítványról van szó, pedig évente párszáz telefon biztosan megfordul a kezemben, plusz az eredeti 8800 Arte is volt nálam egy ideig. De ez a másolat szemből nézve szinte hibátlan: stimmel a méret, stimmel a tömeg, stimmel a Nokia logó, a felhasznált anyagok kiváló minőségűek, az illesztékek is rendben vannak, legalábbis első ránézésre. Persze azért kikapcsolt állapotban is fel lehet fedezni apró különbségeket: a navigációs gombon látszik, hogy nem olyan minőségű, mint az eredeti zafírüveg verziója. A numerikus gombsor sem stimmel, ugyanis egy nagyon kicsit világosabb színű, mint kéne, a lilásabb háttérvilágításról nem is beszélve, de az ugye már csak a bekapcsolás után látszik.
A méret és a súlyelosztás tökéletes, a fém anyagokkal és a bőr betétekkel kombinálva a cucc igazi prémium hatást kelt, ebből a szempontból véleményem szerint csak egy hajszállal rosszabb, mint a tényleg kiválóan összerakott alapmodell. A csúsztatást segítő mechanika is tökéletes, összecsukásnál ugyanazt a hangot hallhatjuk, mint Nokiánál, a készítők jó munkát végeztek.
[+]
Az egyik egy eredeti Sapphire, a másik tesztünk témája...
A hátlap már árulkodóbb, bár lényegi különbség csak egy van: a Nokia logó betűi egy kicsit közelebb vannak egymáshoz, mint kellene. A mikroszkópszeműek azt is kiszúrhatják, hogy a bőrnek kicsit más a mintázata, mint az eredeti modellen - de érzésem szerint ez is bőr, ami azért nem semmi.
Alul microUSB csatlakozót találunk, olyannyira pontosan a helyén van, hogy a cucc simán bele tud ülni az eredeti Sapphire Arte töltőbölcsőjébe is. Felül a bekapcsológomb figyelget, szintén hibátlan, kétoldalt pedig a hátlap levételéhez szükséges gombok lapulnak, mellettük elég jelentéktelen, de látható illesztési hézagokat vehetünk szemügyre.
A hátlap levétele után egy Blue Star feliratú akkumulátor tárul a szemeink elé, ami azért elég beszédes. Ha kivesszük, mindenféle Nokia feliratokat és vonalkódokat láthatunk, a címke tanúsága szerint a cucc eredeti Nokia, csak épp Made in Germany. Utóbbi elsőre furcsának tűnhet, de az eredeti modellek egy részét elvileg Németföldön rakják össze - a régebbi 8800-kat legalábbis -, ezért tehát a matrica is egy koppintás, az eszköz származási helye minden bizonnyal Kína. Hogy miért? A következő oldalon kiderül.
Szoftver
Hát kérem, azért, mert a készüléken a jó öreg MTK platform fut, mely ugye az echte kínai telefonok sajátja. Már a bekapcsoláskor gyanússá válik a dolog, mivel a készülék kevesebb mint tíz másodperc alatt elindul és telefonálásra kész, egyedül egy Nokiás pacsi fért bele egy Nokiásnak hangzó, de valahogy mégis más dallammal. A készenléti képernyő sem olyan, mint amilyennek lennie kéne, a feliratok ugyanis egy icipicit kisebbek, mint amilyennek megszoktuk őket. A kijelző egyébként nem kelt gagyi hatást, de a finn gyártó modelljeinek minőségétől azért elég távol van - ez az alant látható képeken is megcsodálható.
A főmenü pont olyan, mint az eredeti modellen, bár a feliratok itt is kisebbek. Az ikonok közül csak az Opera Minié és a Widsets-é színes, de semelyik program nincs rajta a készüléken, ha rákattintunk valamelyik ikonra, egy kis ablakot fogunk látni, melynek tanúsága szerint a program épp indul, de nem teszi, az ablak pár másodperc után eltűnik. A menürendszer többi részében szerencsére nem találkozunk kamu ikonokkal, pedig programokból meglepően korrekt mennyiségű áll rendelkezésre. A multimédia menüpont alatt fényképezőt, videórögzítőt, hangszínszabályzót, diktafont, média és zenelejátszót találunk, előbbi nem csinál semmit, utóbbi pedig nem találja meg az 1 GB-os belső memóriában tárolt fájlokat. A szoftver egyébként ezt a memóriát "memóriakártya" néven kezeli, tehát esélyes, hogy beleragasztottak egy microSD kártyát. Visszatérve a programokra, a szervezőben kizárólag havi nézettel rendelkező naptárat, egy egész korrekt ébresztőórát, feladatlistát, alapfunkciós számológépet és stoppert találunk. Az alkalmazások alá - mely ugye az igazi készüléken a java applikációk helyéül szolgál - világóra és egy mértékegység átváltó került, előbbinél eléggé el vannak csúszva a városok (khm.), utóbbi pedig csak súlyt és hosszt tud váltani, szóval finoman szólva is basic. Játékokból egyetlen egy került a gépre, a neve Magicsushi. Először azt hittem, hogy ez valami kínai név, de aztán leesett, hogy ez bizony a varázs sushi. Egy gyémántkirakós játékról van szó (a'lá Bejeweled) azzal az apró különbséggel, hogy nem gyémántokat, hanem haldarabokat kell tologatnunk, tökéletes koncepció.
A telefonkönyvbe 300 embert tudunk eltárolni, extra mezőkből meglepően sok van (otthoni, munkahelyi, irodai (?) és faxszám, e-mail cím, születésnap, hívókép, csengőhang, csoport). A kínai telefonokból ismerős számszűrés megtalálható a beállítások között, sokaknak hasznos lehet. Üzenetekből 200 darabot tárolhatunk, MMS támogatás van, e-mail kliens nincs, ahogy internetböngésző sem, de wapozni elméletileg tudunk. A hívásnaplóban csak szeparáltan tekinthetjük meg a fogadott/tárcsázott/elmulasztott hívásokat, plusz van SMS és adatszámlálónk is. Profilok vannak, a masina tud egyszerre csörögni és rezegni, a számküldést is ki/be lehet kapcsolni, a telefonálással kapcsolatos beállítási lista teljes.
Adatkommunikáció, multimédia
Az eszköz adatkommunikációs képességeit az ismeretlenség homálya fedi. Az biztos, hogy UMTS és HSDPA támogatás nincs, valamint az is valószínűnek látszik, hogy a leggyorsabb adatátvitelt a GPRS jelenti. Nem mintha sok dologra használhatnánk az efféle extrákat, e-mail kliens és internet híján a wap böngésző az egyetlen, ami használhatja az efféle dolgokat. A hangminőség beszélgetés közben elég gyér, a cucc nagyon halk, plusz beszélgetőpartnereim is panaszkodtak arra, hogy nem hallanak jól.
Bluetooth van, tudtam vele fájlt küldeni, sőt, mono headsetet is csatlakoztattam. A kütyü alján található microUSB teljesen szabványos, az adatátvitel sebességéból (kb. 1,5 MB/sec) úgy gondolom, hogy 2.0-s. Az telefon számítógépre csatlakoztatva működik, plusz felajánl három működési módot is: webkamera, COM port és háttértár. Utóbbi természetesen az USB Mass Storage módot takarja, PC-nkről szépen elérhetjük a "memóriakártya" adatait. A Windows egyébként kilökte, hogy MediaTek device, úgyhogy azt hiszem, hogy meg is van a gyártó, akit az S888 kapcsán már ismerhetünk. Az angol nyelvű honlapjuk meglepően rendezett, a készülékeik ugyan nincsenek fent, ellenben mobilos chipsetekből egész arzenállal rendelkeznek, a nagyon olcsó GPRS-es megoldáson át a GPRS/EDGE alapú, 5 megapixeles majdnem nagyon olcsón át egészen a 260 MHz-es ARM alapú processzorig mindent találni. Ennek fényében még nagyobb gáz, hogy a Nokiától lopnak.
A kamera 1,3 megapixeles, fixfókuszos, legalábbis papíron. A fixfókusszal nincs baj, a felbontással viszont van, enyhén túlzásnak tűnik. Nem tudom, hogy milyen pixelszámmal rendelkezik a létező legkisebb felbontású digitális képérzékelő chip, de az tuti, hogy ebbe a cuccba az került, a képeket pedig felnagyítja. Beállítási lehetőségek akadnak, van például kilenc fokozattal rendelkező expozíció-korrekció (+/-4 FÉ, 1 FÉ-s lépésekben), mely minden kameraindításnál máshol áll, plusz önkioldó, effektek, jpeg-tömörítés mértéke. A legkisebb felbontás egyébként 80 x 60 pixel, tehát esélyes, hogy megtaláltuk a képérzékelő alapfelbontását is.
 |  |  |  |  |  |
Mivel tartozékokat nem kaptam a készülékhez, a fülhallgató hangminőségéről nem tudok nyilatkozni, az viszont biztos, hogy kihangosítva a 8800 replika nagyon gyengén szól, mondhatni kínai származását megszégyenítően vacakul. Oldalt van ugyan egy kihangosító hangszóró, de a hangok nem onnan jönnek, hanem valahonnan a készülék belsejéből, tiszta rejtély az egész. Térjünk át a zenelejátszóra, mert az is hasonló jelzőkkel illethető. Az alapvető gond, hogy a szoftver csak akkor képes beolvasni a készüléken tárolt mp3 fájlokat, ha azokat a megfelelő mappába raktuk - igen ám, csak nem tudni, hogy melyik a megfelelő mappa. A zenelejátszót tehát használni nem tudtam, a hangminőséget a csengőhangokat lejátszó résszel próbáltam ki. Az tuti viszont, hogy fut a háttérben, ahogy az is biztos, hogy található benne ekvalízer, pontosabban pár előre beállított séma.
Egyebek, összegzés
Az akkumulátor 800 mAh-s. Elég gyengén bírta szuflával, kevés beszélgetés mellett két napig kihúzhatja, de ha sokat használjuk, akkor minden estre adnunk kell neki némi áramot.
Összegzés: MediaTek által készített 8800 Sapphire Artét több nézőpontból lehet megvizsgálni. Alapvetően örvendetes az, hogy most már Kínában is normálisan össze tudnak rakni egy mobiltelefont. Kevésbé örvendetes, hogy tudásukat és fémjeiket arra használják, hogy lopott formatervekkel törjenek be az európai piacra. Tény ami tény, a kínai dizájnerek körülbelül annyit tudhatnak az európaiak ízléséről, mint a Coopos teafű a Kelet-indiai Társaságról, a saját formatervezésű készülékek alapján legalábbis ez lehet a konklúziónk. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az MTK platform is fejlődik, egészen használható, bár ahhoz még biztosan kell pár év, hogy a mostani Series 40 színvonalát elérje. De térjünk vissza a 8800-ra, kiknek lehet jó? Alapvetően azoknak, akik szeretnének egy Sapphire Artéval villogni, de nem tudnak annyira belenyúlni a pénztárcájukba. Plusz azoknak, akik 200.000 forintért eladják azoknak, akik megengedhetnek maguknak egy luxustelefont, de ez ugye kevésbé etikus, és akkor nagyon finom voltam. Lényeg a lényeg, ha 150.000 forint alatt látunk Sapphire Artét, az vagy nagyon lopott, vagy MediaTek gyártmányú.
Mielőtt mindenki megörülne, letörném a kedélyeket: a cucc kínai mivolta ellenére is piszok drága, az apróhirdetések között 60-80.000 forintért lehet látni. Ennyibe kerül egy használt 8800 Sirocco is, a kettő pedig minden szempontból ég és föld.
Bocha
A tesztkészüléket az XXL GSM-től kaptuk, köszönjük. A boltban nem kaphatók kínai készülékek, így tesztünk tárgya sem.
