Bevezető

Ültünk dr. Kinddal laposakat pislogva a Nokia idei, barcelonai sajtóbejelentésén, én ugyan ráöntöttem a gépi kávét a számítógépemre, ami kétségkívül valamelyest megélénkíti az embert, de azért alapvetően baromi álmosak voltunk, pláne, hogy valami kőkorszakból maradt java nyelvű autóversenyt mutogattak egy filléres Asha modellen. Aztán egyszer csak nem csupán mi, hanem az egész publikum irtóra izgatott lett, mert minden előzmény nélkül benyögtek egy olyat, hogy 41 megapixeles kamera.

A barcelonai sajtótájékoztató

Tartósítószerrel átitatott fánkok estek ki a méla nemzetközi sajtócsapat kezeiből, szájak maradtak tátva két falat között, szemek nyíltak tágra, egy-két kockább figurát nem kizárt, hogy kellemes bizsergés járt át, aztán megismételték, hogy igen, 41 megapixel. Az pedig elképzelhetetlenül sok, tudván, hogy az eddigi legmorcosabb felbontás is 12-nél megállt, a képminőség pedig nem okvetlenül volt ezzel arányos. Amíg nem részletezték, hogy ez mire jó, addig azért volt egy olyan hangulat, hogy kínjukban már nem tudnak mit kitalálni, de aztán gyorsan kiderült, hogy itt nem csupán arról van szó, hogy feltolták a felbontást, egy jóval összetettebb okosság képe sejlett fel.

[+]

Aztán jött a következő megrázó információ: mindezt egy Symbian rendszerű telefonban láthatjuk majd, ami a Nokia 808 PureView nevet viseli, mi pedig az XXL GSM segítségével tettük rá a kezünket. A Symbian vajon mi? Legalábbis 2012-ben mi keresnivalója van még a Microsofttal összeborult Nokia portfóliójában? Erre is van magyarázat, a PureView technológiát ugyanis nem egy félreeső garázsban, fél nap alatt ütötték össze, mint egy gyors villásreggelit, hanem hosszú évek óta dolgoznak rajta, a fejlesztések még bőven akkor indultak el, amikor a Microsoft csak egy távoli, Windows Mobile-lal bohóckodó, töketlen bandának tűnt a finnek szemében.

[+]

Azóta nagyot fordult a világ, a PureView azonban nem jutott arra a sorsra, mint egyik-másik nokiás fejlesztés (lásd még: MeeGo), hanem a jelek szerint az amerikaiak is úgy gondolták, hogy érdemes vele foglalkozni. Barcelonában még nem mondták meg nyíltan, de azóta már tudjuk, hogy a Nokia mérnökei masszívan dolgoznak azon, hogy átültessék WP7-re, de inkább WP8-ra a technológiát, ami egy olyan versenyelőny lehet a jövőben, amiről a többiek még csak álmodoznak. Újabb fontos, vevőcsalogató tulajdonság lehet majd, mint az ingyenes navigáció, vagy a közösségi közlekedéssel kapcsolatos alkalmazás, de amíg mindez elkészül, addig is meg akarta mutatni a Nokia, hogy mire számíthatunk. Meg is kell mutatniuk, mert a finnek feje felett egyre sűrűsödve gomolyognak a viharfelhők, ez a fejlesztés kicsit megnyugtathatja a kedélyeket, a befektetők és a részvényesek is tudnak annyira kombinálni, hogy beleképzeljék ezt az újítást a jövő WP8-as eszközeibe.

[+]

Addig pedig itt van nekünk a Symbianra épülő verzió, amely ugyan a legkomolyabb hardver a platform történelme során, de architekturálisan még mindig elmaradott a konkurenciával szemben. Ez ma már eléggé egyértelműen látszik, nem is csoda, hogy lassan egy éve nem volt a 808-at megelőzően Symbian rendszerű telefonnal kapcsolatos bejelentés. Ettől még a platform használható, sőt, vannak kifejezetten jópofa és egyedi megoldásai (FM transmitter), de összehasonlítva a hasonló árú Androidra, vagy akár WP7-re épülő hardverekkel bizony látszik, hogy a Symbiannak reszeltek, s ez abszolút tetten érhető az alkalmazásbolt kínálatát átmazsolázva is. Ugyanakkor aki most akar olyan fotós mobilt, ami mellett egy tetszőleges kompakt fényképezőt is végleg a fiókba tehet, a PureView-val ezt a vágyát simán kielégítheti és azért persze nem egy darab kakiról van szó, hanem egy sok funkcióval ellátott okostelefonról, amely ugyan nem annyira villámsebes, talán nem is annyira szemet gyönyörködtető és modern, mint az androidos tepsik, de azért teszi a dolgát.

Doboz, külső

A dobozban nincs semmi extra. Kék-piros, fiókosan nyílik, töltőfejet, adatkábelt és sztereó fülest találunk a készülék alatt. A telefon viszont morcos, a PureView technológiához tartozó 41 megapixeles szenzornak és az optikának a jelek szerint bőséges helyigénye van, ezért a hátlapból erősen kidudorodik a kamerát magában foglaló elem, amit persze próbáltak lágy ívekkel kevésbé észrevehetővé tenni, de azért van az egész cuccnak egyfajta buzogány-feelingje, nem is beszélve arról, hogy a készülék némiképp fejnehéz.

[+]

A mi példányunk fehér volt, ami igen mutatós, csak fotózni szörnyű. Van belőle piros és fekete is, azonban a hátlapon levő fő attrakció kerete mindenképp sötét, ezért üt nagyot ez a világos árnyalat. Szemből nézve nem tűnik riasztónak az eszköz, sőt, igazából a tesztelőnek kedves, hiszen a 4 inches, AMOLED kijelző alatt fizikai híváskezelő gombokat találunk, ami a mai, tapizós világban igazi kincs. Talán nem kell részletezni, hogy ezzel a masinával nem futunk rá pár másodperces hangpostákra… A kijelző a Nokia ClearBlack technológiáját használja, a színekkel, a betekintési szöggel, a fényerővel a világon semmi gond nincs, azonban a felbontás tekintetében nem történt előrelépés. A Symbian platformnál ez a maximum, ez a 360x640 pixel pedig kevés, ami főleg akkor látszik, ha mellérakunk mondjuk egy Xperia S-t, de elég csak megnyitni a böngészőt, hogy olvashatatlan betűket láthassunk.

[+]

A kijelző felett másodlagos kamera, közelségszenzor és fényérzékelő bújik meg. Méretre és fogásra a Nokia 808 PureView elég férfias darab, de nem akar minduntalan kicsúszni a kezünkből, jól meg lehet markolni a gömbölyű, anyagában festett polikarbonát burkolatot, amely az ujjlenyomatokat és a szennyeződéseket is visszafogottan gyűjti csupán. A készülék bal fele tökéletesen sima, a jobb oldalon viszont már sorakoznak a kezelőszervek, legfelül a hangerőt szabályozó gomb nyitja a sort, majd jön a kijelzőt lezáró és feloldó csúszka, alul pedig a kamera billentyűje kapott helyet. A készülék tetejére került egy ajtócskával védett microHDMI kijárat, egy fedetlen microUSB és egy szintén tátongó 3,5 mm-es jack csatlakozó.

[+]

A Nokia 808 PureView kétségtelenül legfontosabb és legizgalmasabb része a hátlap. A kidudorodó kamera nagyon hangsúlyos, erre a modulra fekszik fel a masina, ha az asztalra tesszük. Hogy mennyire kopik a zongoralakkra hajazó bevonat, azt nem tudom, mert úgy vigyáztam rá, mintha színaranyból lett volna. Magát a lencsét nem csak egy kicsit süllyesztett üveglap védi, hanem egy automatika is, ennek biztosan meg van az oka, csak én nem jöttem rá. Az optika felett xenon vaku ücsörög, amiről régóta tudjuk, hogy többszörös fényerőt ad, mint a ledes megoldások, illetve került ide egy felirat is, amin az inkriminált 41 megapixel olvasható.

[+]

A burkolat lehámozása után jutunk el az akkumulátorhoz, s csak ezt kivakarva tudunk hozzáférni a microSIM foglalatához, valamint a microSD-hez. Ejnye, azért a hotswap manapság már eléggé elvárható lenne, Symbian alapú modelleknél is van rá példa bőven. Az egész motyóból sugárzik, hogy valami komoly cucc van a kezünkben, össze is rakták a finnek rendesen. Nehéz, vaskos, de még bőven a határokon belül mozog a kiterjedés, szerintem kifejezetten férfias a masina, még ha a fehér szín nem is túlzottan maszkulin.

Hardver, OS

A motorháztető alá kukkantva olyan érzésünk lehet, mintha egy masszírozós üléssel és hangvezérléssel irányítható autó egy tolótetős Wartburg vázára épült volna. Oké, ez azért sarkítás, ám az tény, hogy az 1,3 GHz-es ARM 11-es processzor csak órajelében tér el a korábbi Symbian alapú gépek hardverétől, azaz egy ARMv6-os utasításkészlettel rendelkező CPU próbálja ellátni a feladatokat. Papíron a GPU sem egy vadonatúj fejlesztés, a Broadcom BCM2763 mondjuk azért nem egy rossz cucc, de elsősorban 2D-ben erős, ami kell is a 41 megapixeles szenzor mellé. Ez egyébként nem jelenti azt, hogy bármelyik kínai sufnituning-mágus egy ilyen - alapvetően filléres - hardvert összerittyent és ott lesz benne a PureView technológia: az egészben az a lényeg, hogy a Nokia programozói milyen profin optimalizálták ezt a képalkotó képességet erre a viszonylag egyszerű vasra.

A RAM méretétől sem fog senki hanyattesni, 512 MB áll a rendszer rendelkezésére, a felhasználói tárterület viszont bőséges, hiszen az átlagosan 12 megabájt méretű fotóknak kell is a hely. Ezért aztán 16 gigabájtnyi háttértár bújik meg a Nokia 808 PureView öblös testében. A hardverről sokat elmond, hogy még nem tudja a multithread technológiát, ami konyhanyelven azt jelenti, hogy egyetlen sorban várakoznak az utasítások arra, hogy a CPU végrehajtsa őket. Ez egyébként nem okvetlenül lenne baj, mert nem biztos, hogy a proci sokkal több utasítást képes lekezelni egységnyi idő alatt (illetve persze tud), inkább az ezzel a gond, hogy ezt a sort (pipeline) mindig újra és újra fel kell tölteni utasításokkal, ilyenkor pedig a CPU áll. Hogy a felhasználó mégse érezze ennek hátulütőjét, nyilván lehet optimalizálgatni és órajelet növelni, de ez nem megy a végtelenségig, mert a melegedéssel és az energiafogyasztással is illik törődni. A miheztartás végett az Apple utoljára az iPhone 3G-nél használt ilyen architektúrát, ennek pedig azért már jó néhány éve.

A rendszer a Symbian Belle, amiről tudjuk, hogy a Symbianˆ3 kozmetikázása, előbb volt Anna, aztán jött a Belle. Ezek sok, főleg a felhasználó felületet érintő változást hoztak, normálisabban kezelhető főképernyő és widgetek, felülről lehúzható értesítési sáv és megújított ikonszett jellemzik, amivel a Symbian legalább kinézetében próbált felnőni az Androidhoz, és igazából a gusztusossággal nincs komoly gond, de az oldalra lapozható kezdőképernyő mozgatása nem mindig folyamatos, és a különböző, látványosabb animációk is hiányoznak. Viszont a relatív kis felbontású kijelző miatt például a giroszenzor hatására fürgén fordul el a kép, és összességében a felületet jól optimalizálták a finnek, ahol komolyabb számítási teljesítményre van szükség, ott lehet érezni, hogy kevés a kakaó, nem véletlenül nincsenek csilli-villi 3D játékok az alkalmazásboltban.

A testreszabhatóság a Symbian egyik legjobb oldala. A témák, az ikonok, a színek mind lecserélhetőek, a főképernyős widgetek kicsit ugyan földhözragadtak a maguk négyzetes formavilágával, de gyárilag is annyi ilyet kapunk (a Nokia webeszköznek hívja amúgy az ilyesmit), hogy nem győzünk majd válogatni. A konkurens rendszerekben általában nincsenek környezeti profilok, de tud még a Symbian olyat, amit más OS nemigen: kikapcsolt állapotban is működő ébresztő és FM transzmitter vannak például ezen a listán. Mindeközben látszik, hogy nagy erőkkel építik be - kicsit ugyan megkésve - a frissebb megoldásokat, van például NFC (és kapunk is egy taget a csomagban), illetve HDMI kijárat, s persze kellenek is ezek, hogy rá lehessen írni a dobozra, de ettől még az a helyzet, hogy a Symbian felett érezhetően elrepült az idő.

Alapfunkciók

Nem akarok szélsőségekbe elhajlani, de azok után, hogy szinte a bekapcsolás után jött egy komolyabb frissítés, a Nokia 808 PureView már alapfunkciók tekintetében is egy olyan eszközt benyomását kelti, amit valahogy összetákoltak szoftveresen, hogy piacra lehessen dobni. A névjegyzék még csak-csak, hiszen rengeteg adat hozzárendelhető egy emberhez, csoportokba is tudjuk őket szervezni, vezetéknév, illetve keresztnév szerint rendezni. A közösségi szolgáltatásokkal történő együttműködés viszont olyan szinten amatőr, tragikus és nevetséges, hogy arra nincsenek igazából szavak. Erre az egész összekötésre van egy alkalmazás, nemes egyszerűséggel az a neve, hogy Közösségi. Ott indul, hogy SIM nélkül nem is hajlandó futni, hiába van WLAN. Aztán kell hozzá egy Nokia ID, nekem speciel már volt korábbi tesztek miatt, de ez nem hatotta meg a szoftvert és a nulláról konfigurálhattam újra mindent, sebaj, lendüljünk túl ezen is.

Aztán ha sikerül behergelni a Facebook-ot - amit csatlakozási hiba miatt eldobott a rendszer, aztán fellőttem a mobilhálózat helyett (amivel addig vidáman leveleztem) egy WiFi kapcsolatot, akkor annyi esze van, hogy magától összeköti azt a pár kontaktot, ahol a telefonszám megegyezik. A nevek nem érdeklik, tippeket nem dob fel. Ezt követően egyenként tudjuk összekötni a FB kontaktlista elemeit a névjegyzék bejegyzéseivel, ami annyi előnnyel jár, hogy kapunk bélyegképet az ismerőseink mellé. Minden, ezen túlmutató tevékenység kapcsán - státusz, képgaléria, üzenetírás, ilyesmi - a Közösségi nyílik meg, ami kvázi a telefonkönyvtől teljesen függetlenül működik. De mondok jobbat: a képgalériában a fotók alatt is van FB gombocska, hogy megoszthassuk a képet. Rányomtam lelkesen(?), miközben a Közösségi futott a háttérben, erre vajon mi történik? Nyit egy böngészőt a rendszer, ahol újra be kell lépni a Facebookra, majd ezután postolhatjuk a képet. Tragikus, komolyan tragikus, és nekem ne jöjjön azzal senki, hogy a Facebook hülyegyerekek játszótere, mert már üzletiesebb környezetben is információforrás. Igazából tökmindegy, egy modern okostelefon funkcionalitásához ez is hozzá kell tartozzon, más rendszerekben működik, itt meg röhejes a megvalósítás.

Van egy ilyen menüpont, hogy Bejelentkezés, amiről foglalmam sem volt, hogy mi, de rákattintva kiderült, hogy egy check-in alkalmazásról van szó, azaz helymegosztó szolgáltatásról, olyan, mint a foursquare. A Nokia Térképek POI adatbázisából nyert helyekre lehet becsekkolni, s ezt rengeteg webes oldalon megoszthatjuk, többek között magán a foursquare-en (ez egyébként nem működött), illetve mondjuk a Facebookon, de ehhez immáron harmadszor is meg kellett adnom az ide tartozó azonosítómat és jelszavamat, tehát nagyon úgy fest, hogy rendszerszinten ezt nem tárolja a szoftver, minden nyavalyás alkalmazás külön rögzíti. Amatőr megoldás. A levelezésre viszont nem lehet panasz, a szövegbevitel még állított nézetben is szinte félreütés nélkül használható, az SMS-MMS felület könnyen átlátható, az email kliens is egész korrekt, vállalati szerverhez is tud kapcsolódni, plusz integrálásra került a Microsoft Lync is. Más kérdés, hogy megnyitva egy HTML kódokkal formázott levelet, az egész felület elkezd szaggatni, de ezen a ponton annyira már nem akad ki az ember.

A naptár jól használható, ám nem tudunk bele online fiókot felvenni, tehát adott esetben egy Google, illetve Facebook kalendárium nem szinkronizálható. Van viszont egy komplett microsoftos csomag, ami a vállalati mindenséghez tud kapcsolódni, ez tartalmaz naptárat, névjegyzéket és dokumentumokat is. Az időjárás szoftver állati szép és jól használható, nem mintha ez olyan fontos lenne. Ezen kívül kapunk Office Mobile-t, ez Excel és Word dokumentumok szerkesztését is lehetővé teszi, illetve egy külön alkalmazásként megjelent a OneNote is. A gyári számológép alapfunkciós, kapunk fájlböngészőt, Adobe Readert, mobilos Zip programot és a Nokia tömegközlekedési alkalmazási is felbukkan, ami hazánk tekintetében Budapesten működik egyelőre.

Sajnos a mindennapi használat során többször is belefutottam nagyon masszív lassulásokba, amelyeknek nem volt különösebb okuk. Az idétlen rövidítések is megmaradtak a magyar szoftverben, de sokkal zavaróbb volt, hogy kétszer magától újraindult az egész, egyszer pedig nem bírtam felvenni a hívást, egyszerűen megszűnt reagálni a telefon mind a kijelző nyomkodására, mint pedig a gombok püfölésére. Tudom, hogy bizonyára rengeteg Symbian felhasználó soha nem tapasztalt semmi hibát, nálam ezek a cuccok rendre összecsinálják magukat, pedig ugyanolyan próbatételeken kell átesniük, mint bármilyen más tesztkészüléknek.

Kamera tulajdonságok

A nagy durranás természetesen a fotós-videós vonal. Ahhoz, hogy kicsit megértsük a technológiát, pár alapfogalmat érdemes tisztáznunk, a legelső a legtriviálisabb: a fényképezőgép fénnyel dolgozik. Minél több fényt, információt kap, annál jobb minőségű felvételekre számíthatunk. Fényképezéskor tehát magát a fényt rögzítjük, analóg gépeknél egy filmkockára, digitálisoknál pedig egy fényérzékeny lapka segítségével a memóriakártyára. Ez a lapka érzékeli az objektíven át a gépbe jutó fényt, amit aztán digitális formában, elemi képpontokként (pixelekként) továbbít feldolgozásra a gép processzorába. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a képminőségre ez a három komponens (azaz az érzékelő, az objektív, valamint a feldolgozóegység) van a legnagyobb hatással. A képérzékelőnek három igazán fontos tulajdonsága van: méret, felbontás, típus. Utóbbi esetünkben CMOS, ami ma már bőven megfelelő.

Számunkra azonban nem is ez a legfontosabb, hanem a lapka felbontása és mérete. Utóbbi bizony változó, amit a laikus vásárlók nem is tudnak, pedig ez legalább olyan fontos adat mint a felbontás, a kettő ugyanis összetartozik. Filmes gépeknél ezzel nem volt gond, a Leica-féle kisfilmes rendszer 24 x 36 mm-es kockákat használt, a legtöbb gépbe ez került, a digitális masináknál viszont a gyártók sokat tudnak spórolni azzal, ha fizikailag kisebb méretű lapkákat raknak gépeikbe - és bizony spórolnak is rendesen! Mindez azért szomorú, mert az elkészült kép minőségét nem a felbontás, hanem az adott területre eső pixelek száma határozza meg, ami ugye a felbontásból és a lapka méretéből következik. Azonos felbontás mellett minél nagyobb a képérzékelő, annál jobb lesz a képminőség, ezt megfordítva kijelenthetjük, hogy minél kisebb hely jut egy pixelnek (pontosabban az azt érzékelő diódának), annál rosszabb a képminőség. Ezért értelmetlen tehát a manapság dúló megapixelháború, két azonos méretű érzékelőlapka közül - azonos gyártástechnológiát, objektívet és feldolgozóegységet feltételezve - az a jobb minőségű, amelyikre kevesebb pixel jut, azaz kisebb a megapixelszáma. Persze maguk az érzékelők is fejlődnek, tehát azt a minőséget, amit pár éve még csak egy fizikailag is nagy méretű lappal lehetett elérni, ma kisebbel is megvalósítják a gyártók. A képminőségre, pontosabban a zajszintre és a kép dinamikájára ebből adódan egy-egy fényképezőgépnél/telefonnál már abból lehet következtetni, hogy egy pixelnek hány négyzetmikron hely jut, úgy 5-6 négyzetmikron/pixel alatt gyenge minőségű, zajos fotókat kapunk, egy jobb minőségű masinánál ez a szám 7 és 11 között mozog, a profi gépeknél pedig 30 fölött van. Mint azt valószínűleg mindenki kitalálta, a mobiltelefonokban a fizikai korlátok miatt nagyon apró érzékelők lapulnak, ezek méretét a gyártók finoman szólva nem is verik nagy dobra, gyakorlatilag ki sem lehet deríteni efféle dolgokat.

A PureView azonban - ahogyan a fenti ábrán is látható - a felbontással együtt az érzékelő méretét is megnövelte, gyakorlatilag nem csak a mobiltelefonokban található 1/3.2"-nél lett jóval nagyobb, hanem egy átlagos kompakt gépet is simán odaver. Ugyanakkor a 38 megapixeles képeknél azért már a négyzetmikron/pixel arány nem túl acélos, de a Nokia nem is azt tűzte ki célul, hogy boldog-boldogtalan A0-s posztereket fotózgasson, hanem három, öt, illetve nyolc megapixeles felbontást választva olyan minőséget érhetünk el, amit korábban mobilon meg sem tudtak közelíteni mások. Ráadásul mindenféle optikai trükközés nélkül a felbontástól függően veszteségmentes digitális zoom is elérhető, a lenti ábra mutatja, hogy milyen mértékű. Ami külön jópófa, hogy fullHD videó felvétele közben is működik a trükk, azaz ott is négyszeres nagyítás érhető el, ami szintén egyedülálló a mobilos piacon.

No, ennyi bevezetés után most már érdemes megnéznünk, hogy mit is tud a gyakorlatban a masina. A kamera alkalmazása először kicsit lassan indul el, de megéri kivárni, mert onnantól a sebességgel nem lesznek problémák. A beállításokat bal oldalról csalogathatjuk elő, itt van a kapcsolható vaku (ami xenon, azaz izmosat villan), környezeti profilok, fehéregyensúly, ISO, bentebb kavarva pedig kontraszt, telítettség és vonalélesség kalibrálható. Ennél több még egy fotós telefonba sem nagyon kell, az arcfelismerés automatikusan üzemel, a kamerahang kikapcsolható, kérhetünk segédvonalakat és stabilizátort is. Nagy okosság és mostanában menő, hogy lezárt kijelző mellett is fotózhatunk, ha hosszan nyomjuk az oldalsó gombot. Ilyenkor elindul a kamera, fókuszál és rögtön lő is egy képet, az egész nem tart tovább két másodpercnél.

Ezeknél azonban sokkal fontosabb, hogy a kereső felső részét is tudjuk tapogatni, itt van a PureView beállítása. Azaz ez inkább egy rögzítési mód, az első opció full automatikus, ez 5 megapixeles, a másodiknál már lehet mondjuk makrót kérni, de egyébként ez tök felesleges, 15 centiről közelebbi tárgyra nem tud fókuszálni a masina. Nekünk a harmadik beállítás fog kelleni, az úgynevezett Kreatív, itt tényleg lehet piszkálni mindent. Vagy teljes felbontást kérünk, ami 38 megapixel 4:3 képaránnyal és 34 megapixel 16:9 esetén, vagy pedig választhatunk a nyolc, öt, illetve három megapixeles verzió között. Bármelyikről is legyen szó, a szoftvert úgy megírta a Nokia, hogy a legdurvább esetben keletkező, brutális méretű fájlokat is semmi perc alatt készíti el és tárolja le az eszköz.

Képek, videók

Sok a szöveg? Most már beszéljenek tényleg a képek, először mutatunk egy csokor 38 megapixeles alkotást. Van köztük sötétebb környezetben készült, van vakus és persze egy csomó egyéb is. Ne aggódjon a tisztelt olvasó, ha azt látja, hogy csigalassan jelennek meg böngészőjében a teljes méretű fotók, itt tényleg nem kilobájtokkal dobálózunk. A képeket megvizsgálva arra juthatunk, hogy még maximális felbontást használva is kifejezetten jók a fotók, a részletek nem mosódnak el, a zaj annyira van jelen, amennyire még simán elviselhető, kromatikus aberrációnak nyoma sincs, a dinamikatartomány is korrekt. Az pedig tényleg egészen durva, hogy a fotókon olyan részleteket is ki lehet venni, amelyeket a helyszínen szabad szemmel nem is láttam.

A brutális méretű alkotások után mutatnék példát a digitális zoomra. A lenti képpárokat ugyanonnan lőttem, előbb nagyítás nélkül, majd maximális zoommal. Látszik, hogy nincs érdemi különbség a minőséget tekintve, a PureView technológia teszi a dolgát, működik, pont úgy, ahogyan a Nokiánál ezt megálmodták. Igen, nyilván el lehet érni ugyanezt az eredményt akkor is, ha 38 megapixelben fotózunk és kivágjuk a megfelelő részt, csak ahhoz utómunka kell, ráadásul ekkora fájlméret még az erősebb számítógépeket is kissé megterheli.

Mindezek után pedig jöjjön egy kis összehasonlítás. Fogtunk egy Pentax K100D Supert (tükrös), egy Olympus E-PL1-et (MILC) és egy Canon Powershot S5 IS-t (digitális), valamint a Nokiát és ugyanazt a témát meglőttük mindhárom masinával. A Pentax 6 megapixelt tud, a Canon 8-at, az Olympus pedig 12-t, ezért aztán a Nokiát 8 megapixelre állítottuk. Lent 100%-os nagyításban vágtunk össze képrészleteket, amelyekre kattintva az adott fotó teljes méretben is megtekinthető. Az eredmény magáért beszél, a Canont oda-vissza felpofozza az összes többi, beleértve a telefont is, összességében az Olympus ezúttal vitte a prímet, a Pentax a második, bár ez a legrészletgazdagabb, de bizony a Nokia 808 Pureview nem sokkal marad le képminőségét tekintve, ami azért nem semmi.

Fent: Nokia PureView 808 és Olympus E-PL1
Lent: Pentax K100D Super és Canon S5 IS

Videózás tekintetében sem kell szégyenkeznie a finn masinának. FullHD-ben képes rögzíteni a gép, 30 fps-sel, ez önmagában is szép teljesítmény. Az igazi okosság viszont az, hogy a hatalmas érzékelőnek köszönhetően még ilyenkor is tudunk négyszeres zoomot használni, ami bár nem folyamatos, de ettől még egyedülálló. Tesztvideót kettőt is rögzítettünk, íme az első és a második felvétel.

Fent: Nokia PureView 808 és Olympus E-PL1
Lent: Pentax K100D Super és Canon S5 IS

Persze ha már fotózni és videót felvenni így tud a masina, akkor el is várható, hogy ezeket hasonló minőségben vissza is adja. Ennek maradéktalanul megfelel a készülék, a képek közötti váltás abszolút folyamatos, a kétujjas nagyítás gördülékenyen megy. Mozizás tekintetében is rendben van a Nokia, nem csak az általunk rögzített mozgóképek, hanem szinte bármilyen fullHD videó visszajátszható, bár egy nHD kijelzőn ez igazából eléggé mindegy. Szerencsére azonban a microHDMI kimeneten a készülék képes kiküldeni 1080p-s jelet is, így már lesz értelme a technológiának.

Ugyanakkor elég cink, hogy a beépített képszerkesztő program memóriahiányra panaszkodva nem képes a 38 megapixeles fotókat megnyitni. Persze egyértelmű, hogy a kisebb felbontású alkotásokkal nincs gond, s logikusan érthető is a dolog, de erre gondolhattak volna, mondjuk egy figyemeztető üzenetttel az ilyen képek mellett, amikor épp tallózgatunk.

Zene, extrák

A telefon zenei oldala egyáltalán nem rossz. Kihangosítva alapvetően közepesen szól, semmi extra, fülessel sokkal jobb a helyzet. Támogatja a sztereó Bluetooth hangkeltőket is. A lejátszó fut a háttérben, megjeleníti az albumborítót és van equalizer is benne, de csak előre tárolt sémák között válogathatunk. A beépített FM-rádió mellett transmitter is van, azaz egy általunk választott frekvencián, pár méter sugarú körben tudjuk szórni sajt zenei ízlésünket, hogy egy közeli rádióval lehessen azt fogni. Ez elég praktikus mondjuk kocsiban. A zenei funkciókhoz tartozik a Shazam megléte, illetve a diktafon is, amely kategóriájának legjobbja. Ez azt jelenti, hogy telefonhoz képest megdöbbentően jó minőségben rögzít akár élőzenét is.

A Nokia egyik fő fegyvere a korlátlan, offline és ingyenes navigáció, ami ezen a telefonon is megtalálható. A saját tulajdonban levő, NavteQ alapú térkép hazánk viszonylatában is meglepően jó, ráadásul friss és friss is marad, ha az ember letöltögeti az új adatbázisokat. A GPS vevő nagyon hamar talál pozíciót, szabad ég alatt sosem veszti azt el, nekünk is csak a kiváló fekvésű félszuterén szerkesztőség klotyójában sikerült ezt elérnünk.

Van egy sereg gyári játék, például Angry Birds, Let's Golf 2, Asphalt 6, BlockBreaker 3 és a Bounce ki tudja, hogy hanyadik verziója. Ez utóbbi kivételével az alkalmazások csak demo verziók, azaz a teljes játékélményhez fizetnünk kell némi aprópénzt. A DLNA-nak és a HDMI kiemenetnek is van saját alkalmazása, ezek használata értelemszerű. Kapunk egy F-Secure víruskeresőt, van gyárilag Vlingo VoIP szoftver, illetve vállalati kommunikációt segítő messaging szolgáltatás is.

A natív Twitter kliens mellett még megemlíthető a jegyzettömb, a szótár, illetve a NatGeo saját alkalmazása is. Néhány utazós app is fent van, például a Nokia által fejlesztett városnéző szoftver, vagy a Traveler. Látszik, hogy amit csak találtak, azt beletették a készülékbe, ez persze nem hiba, csak az ikonos, lefelé görgethető menü lett kissé hosszúkás.

Adatátvitel, összegzés

Technológiailag a 808 PureView megfelel az elvárásoknak, hiszen 14,4 Mbps sebességű letöltésre képes HSDPA hálózatokon, ami korrekt érték, emellett pedig van WLAN modul is a masinában. Ezt egyébként megint kissé idétlenül oldotta meg a Nokia a felhasználói interfész kapcsán, mert ha be van kapcsolva a WiFi, de épp nincs ismert és működő hálózat, akkor minden egyes netre lépés alkalmával (böngésző, email, navigáció, közösségi, akármi) kidob fentre egy hibaüzenetet, hogy "kapcsolódás sikertelen", majd átvált 3G-re és vígan kapcsolódik tovább. Ez némiképp zavaró, és egyáltalán nem felhasználóbarát.

A beépített böngésző igen gyengécske. A flash lite megy neki, komolyabb flash tartalmak gyárilag meg sem jelennek. A sebesség döcögős, az oldalszélességre való tördelés nemigen jön össze tökéletesen. Teljes website-ok képernyőnyi nézete nem ajánlott, mert a kis felbontás miatt olvashatatlanok a betűk, komplexebb oldalaknál pedig erősen belassul az egész. Igen, persze, lehet rátenni Opera böngészőt, ettől még a gyári app erősen béna.

[+]

Van azonban pár új vívmány, ilyen az NFC, amihez egy taget is kapunk ajándékba, illetve a DLNA. USB kábellel a géphez kötve a belső memória és a microSD tartalma is egy-egy külső meghajtóként jelenik meg, de persze az Ovi Suite segítségével komolyabb szinkronizációra is van mód. A hátlap alá rámolt, 1400 mAh teljesítményű akkumulátor két napig biztosan elég naftát biztosít, nálam legalábbis folyamatos adatkapcsolattal ennyit bírt a masina.

[+]

Összegzés. A Nokia 808 Pureview egy olyan telefon, ami a kamera demonstrálása miatt született meg. Ennek megfelelően rengeteg apró és nagyobb hibával küzd, ezek legnagyobb része bosszantó apróság, másik része egyszerűen a rendszer felépítéséből fakadó olyan korlát, amit a Nokia mérnökei nem tudtak kikerülni. A közösségi szolgáltatások kimondottan gyenge implemetációja mellett a régi, ARMv6-os architektúrájú processzor és az annak idején erre tervezett rendszer ma már érezhetően koros. A pár éve még megbocsátható döccenések egy ilyen árú telefon esetén akkor sem nézhetőek el, ha egyébként a kamera tényleg mindent lever, amit eddig mobilban láttunk. A PureView technológia egészen döbbenetes eredményt hoz, ilyen szintű képalkotási és videózási képességekkel egyetlen más mobil sem versenyképes, de még a kanyarban sincsenek. A fórumozók helyett én írom le, hogy igen, ezt a kamerát szeretném viszontlátni WP8-as telefonokban, de felőlem sok pénzért licenszelhetik a Google-nek is, mert a PureView egészen más kontextusba helyezi a kamerás mobil kifejezést. Ez már sokkal inkább mobil kamera, nyaralásra is simán vinném magammal.

És persze itt az örök kérdés a végére, hogy megéri-e megvenni. Alapvetően jelenleg nem. Persze van olyan csoport, aki pont erre vágyik, a Symbian platform minden nyűgjével együtt még mindig meg tud szólítani egy rajongótábort, a kamera képességei pedig idecsábíthatnak olyanokat is, akiknek egy okostelefonban nem számít az alkalmazások minősége, de pont a képalkotás kifejezetten fontos. Ők talán értékelni fogják az ingyenes és korlátlan navigációt, az FM-transmittert és a fejlett Office támogatást, nem is beszélve a Microsoft üzleti megoldásairól, ami igazából talán az első olyan, kézzelfogható fejlesztés, ami a Symbian rendszerbe az MS-Nokia deal kapcsán bekerült. Szóval persze vannak előnyei ennek a platformnak is, de a mindennapi használat során többször tett a kiborulás szélére, mint ahányszor mosolyogtam, holott azt sem mondanám, hogy egy tökéletes telefonból költöztem volna át. Megfontoltabb fényképészek ideális választása, csak annyi a bökkenő, hogy egyelőre horror áron megy. Annyi, mint egy Galaxy S III, egy HTC One X pedig sokkal kedvezőbb, és persze ez nyitóár, ám az Amazon kínálatában is kilónyolcvan körül osztják a cuccot, ami azért azt jelzi, hogy egy ideig itthon sem lesz olcsóbb.

Ez, emberek, egy techdemo, illetve egy ezzel egybekötött éles piackutatás. Nem kell, hogy volument adjanak el belőle, a fogadtatást biztosan árgus szemmel figyelik a finnek, egyszerűen visszajelzéseket várnak, hogy még biztosabbak legyenek abban, hogy érdemes újra nekifeszülni és beépíteni a WP8-ba ezt a megoldást, ami egy újabb olyan egyedi tulajdonsága lehet a windowsos Nokiáknak, ami megkülönböztetheti őket a többiektől, akárcsak a navigáció, vagy a közösségi közlekedésben segítő app. Erre pedig nagy szüksége van a finn gyártónak, de ha a PureView-val készülnek a WP8-ra, akkor megint tudnak olyat mutatni, amire senki más nem képes. A hosszú értékelés után jöhet a plecsni: a kamera miatt automatikusan jár a Tetszett értékelés, ami az ár és a platform hiányosságai miatt semmiképp nem lehet jobb. Ez a készülék csak azért látott napvilágot, hogy a Nokia megmutathassa a PureView technológiát. Ennek az elvárásnak pedig megfelel, ám a Symbian platform nem fog újra feltámadni, a Nokiánál legalábbis biztosan nem. Kényszerből nyúltak ahhoz, amit az utolsó bitig ismernek és amin elkezdték a fejlesztést, de azt látni kell, hogy az utolsó ezt megelőző Symbian rendszerű masina a 603-as volt, amit 9 hónappal ezelőtt mutattak be. Következő pedig nem biztos, hogy lesz, bár a Belle FP2-re még olcsóbb cuccokat lehet ugyan építeni. A Nokia azonban ezzel a készülékkel (illetve inkább a kamerával) a befektetőknek, a részvényeseknek és a piacnak is megmutatta, hogy nem szabad őket leírni, mert ha megfeszülnek, akkor igenis tudnak durvát mutatni. Ez megnyugtathatja a márka híveit, a 41 megapixel pedig nem csak papíron hangzik jól, hanem a gyakorlatban is jól szerepel, ami a piacnak és a felhasználóknak is azt üzeni, hogy a sorozatos negatív hírek mellett a finnek egyáltalán nem adták fel.

És azt hiszem, hogy ez nekünk, fogyasztóknak talán a legjobb hír.

Nokia 808 PureView

Bog

A tesztkészülék az XXL GSM jóvoltából jutott el hozzánk. Vásárláshoz kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Nokia 808 PureView

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	123,9 x 60,2 x 13,9 milliméter
	Tömeg	169 gramm
	Színvariációk	fekete, fehér, piros
	Kijelző
	Kijelző átlója	4 hüvelyk
	Kijelző felbontása	360 x 640 pixel
	Kijelző típusa	Kapacitív AMOLED érintőkijelző, Gorilla Glass üveggel, ClearBlack technológiával
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	Processzor órajele	1,3 GHz
	Processzor csíkszélessége	65 nanométer
	Utasításkészlet	ARMv6
	Grafikus chip	BroadCom BCM2763
	RAM / ROM	512 MB RAM / 16 GB ROM
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Memória bővíthetősége	microSD
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 14,4 Mbps / 5,76
	IrDA / Bluetooth	nincs / 3.0 (A2DP és EDR)
	WiFi	802.11b/g/n
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	vannak
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van - kikapcsolt állapotban is
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Symbianˆ3 Belle
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	demo + letölthető
	Valutakonverter	letöthető
	Extra szoftverek	Nokia Térképek, Nokia Autóval, Nokia Zene, Nokia Közlekedés, MS Office, MS Lync, ColoriZit
	Multimédia
	Fő kamera	41 megapixeles, autofókuszos, Carl Zeiss optikával
	Másodlagos kamera	1 megapixel
	Videófelvétel	van (1080p@30fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	sémákkal
	FM-rádió	van (RDS)
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	1400 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	465 óra (2G) / 540 óra (3G)
	Beszélgetési idő	11 óra (2G) / 7 óra (3G)
	Egyebek
	fényérzékelő, giroszenzor, 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet, xenon vaku, HDMI, DLNA, PureView technológia, FM-transmitter