Kijelző, menü

Az előd sikere a sok szolgáltatásnak, az egyszerű kezelhetőségnek és a visszafogott, mégis elegáns formának köszönhető. A fanyalgók számára a legnagyobb támadási felületet a versenytársakhoz képest kicsi, eleinte 128x128 pixeles, később, az i verzió megjelenésével 208x208 képpont felbontású kijelző jelentette. A finnek felismerték ennek jelentőségét, így az egyik nagy változás a képernyőt érintette.

A 6234 kijelzője megnyúlt, nem csak a mérete, hanem a felbontása is nagyobb lett: 240x320 pixeles display került a készülékbe. A 262 ezer szín megjelenítésére képes képernyő nagyon szépen adja vissza az árnyalatokat, a telítettség kiváló, a fényerő pedig szabályozható, de napsütésben már lesz némi gond az olvashatósággal.

A menürendszer már természetesen a megújított Series40 platformra alapul. Ez rendkívül jó testreszabhatóságot eredményez, kezdve rögtön az úgynevezett aktív készenléttel, amely hasonló a Windows rendszerekből ismert aktív desktop funkcióval. A lényeg, hogy az alapképernyő nem csak egy sima háttérképből áll, hanem némi ikonsor, a rádió és a médialejátszó állapota, az új üzenetek és az emlékeztetők is kiférnek a kijelzőre, így egyetlen pillantással láthatjuk, hogy mi a helyzet, ráadásul a navigációs gomb felfele pöccentésével ezeket a funkciókat rögtön el is érhetjük.

Már elhangzott, hogy a 6234 a Vodafone számára készült. Az ilyen felkiáltással piacra dobott készülékek Live! menürendszerrel rendelkeznek ugyebár, amely a felhasználók egy bizonyos részét erősen elrettenti. Nos, a Nokia csak finoman engedi be a piros szolgáltatóra oly jellemző dominanciát a menürendszerbe, az általunk tesztelt készülékben ez úgy manifesztálódott, hogy az ikonok a jól ismert Live menük rajzait kapták, de sem a háttérkép variálhatósága, sem pedig a testreszabhatóság egy jottányit sem csorbult, és természetesen különböző témák továbbra is alkalmazhatóak.

A menü nézete az új trendeknek megfelelően négyféle lehet: sima ikonos, feliratos ikonos, listás, valamint az a kombinált verzió, ahol a rajzocskák a felső sorban helyezkednek el, alattuk viszont függőlegesen bukkannak fel az almenüpontok. A betűméret három fokozatban változtatható, de ez csak az üzenetekre, a telefonkönyvre és a böngészőre van kihatással.

A gombsor eleinte okozott némi meglepetést, mert bár az elrendezés hagyományosnak mondható, de a vékonyka funkcióbillentyűk túl egyformák. Persze minden a szokásos helyen van, de azért mégis: a 6233 ebből a szempontból sokkal barátságosabbnak tűnik. A számgombok viszont kárpótlást nyújtanak: mindegyik domború, elég nagyok is, így a kezelhetőség abszolút tökéletes, üzenet írása rendkívül egyszerű.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!