Multimédia
A kamera 1,3 megapixeles, túl sok extrát nem tud felmutatni néhány alapvető beállításon túl. A kereső képe gyors, ám az exponálás hangja és a valódi képrögzítés között eltelik egy másodpercecske, ami igen idegesítő tud lenni. Van még önkioldó, éjszakai mód, fehéregyensúly állítási lehetőség, illetve sorozatfelvételi üzemmód. Mozgóképet csak QCIF felbontásban rögzíthetünk, ami kicsit harmatos.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
No, de lássuk a lényeget, az expressz muzsikát! A zenelejátszó kapott egy szépen megrajzolt felületet, ez pozitív. A telefon a számok listáját minden indításánál automatikusan frissíti, utána ebből a fullos listából válogathatunk előadók, albumok, műfajok és zeneszerzők között. Persze mindez csak akkor működik, ha az ID3 tag tartalmazza ezen információkat. Természetesen saját playlist is összerakható. A hangerő túlzás nélkül brutális, bár a legmagasabb fokozatok között már erősen torzít a készülék. Van hangszínszabályozó, amelynek értelme csak fülessel derül ki, ugyanez igaz a sztereó térhatásra, amit sürgősen javaslunk kikapcsolásra, mert ezzel úgy szólnak a zenék, mintha a komplett zenekar egy Albániában levő fémvödörből adna koncertet.
Milyen az expressz füles? Leginkább semmilyen, ha leszámítjuk, hogy fehér, és a végére piros, illetve fekete színű szövetdarabka helyezhető. Zeneileg erős közepes, de aggodalomra semmi ok, a gyári csomagolás tartalmaz egy átalakítót, így bármilyen normál füles csatlakoztatható. A gyári headseten csak egy felvevőgomb van, nagyon úgy fest, hogy a finnek azt gondolták, hogy a zeneőrült júzerek majd úgyis a saját tartozékukat óhajtják majd használni. Ha ez sem lenne elég, akkor örömhír, hogy az 5300 támogatja a sztereó Bluetooth átvitelt is.
Van egy normál médialejátszó is, ami a videók visszaadására hivatott, ezek fullscreen üzemmódban is élvezhetőek. A játékok között is egy zenei okosság található, ennek neve Music Guess. Nagy kaland, mondhatom, a zenelistát randomra összekavarja, majd elkezdi játszani az egyik számot, nekünk pedig ki kell találni, hogy mi az. Gondoltam, hogy majd a memóriakártya tele lesz különböző hasonló okosságokkal, de nem. A Sensor, az Átváltó és egy telefonbemutató került ide. Viszont további két játék is fellelhető, egy elég jóféle snowboard és a jó öreg kígyó harmadik reainkarnációja. A kártyán van még néhány fotó, hang és zeneszám is, de az egész összesen nem foglal többet el 12 megabájtnál. Még szerencse, mert a telefon belső memóriája kemény 5 megabájt.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
