Bevezető

A finn gyártó 5-ös szériáját eddig szabadidős készülékeknek tekintettük, mostantól inkább a fiatalos szó passzintható leginkább a paletta ezen szegmenséhez. Igen jól titkolták sokáig az 5200/5300 páros megjelenését, csak alig néhány nappal a hivatalos bemutató előtt kezdtek szivárogni az információk. Megtörtént a nagy esemény, rá egy hétre már azzal csörgött rám az XXL GSM, hogy van tesztkészülék. Hm... bár minden modellnél így lenne.

Express Music. Illetve bocsánat: XpressMusic. Ez az új modellcsalád foglalja magában az 5200/5300 párost, valamint a 3250 kissé átdolgozott verzióját. A gyártó szerint ezek a modellek fiatalos formát és kiemelkedő zenei teljesítményt nyújtanak. Egyelőre nem tudni, hogy Nokia által életre hívott márkanév felveszi-e majd a versenyt a Sony Ericsson Walkman modelljeivel, mindenesetre ahhoz még azért kell egy kicsit kapaszkodni.

Elég egyértelmű, hogy a mostani trend a zene. A kamerás mobilok felfutása után jelenleg a zenei telefonok kellettik magukat, úgyhogy szinte az összes gyártó beszállt ebbe a versenybe. Még olyan, kisebbnek tekinthető cégek is jelen vannak ezen a piacon, mint az Alcatel (S853), vagy a Sagem (My800X), a Samsung, a Sony Ericsson és a Motorola szerepe pedig nem is kérdés. Szinte már biztosra vehető, hogy ez a trend pont kapóra jön az Apple számára is, hogy megalkossák első mobiljukat az iPod alapjaira, így hát nem meglepő, hogy a Nokia is igyekszik.

Összecsukva

Az 5300 doboza a következő dolgokat rejti: töltő, USB kábel, sztereó füles és maga a telefon, amelybe gyárilag beletolták a 256 megabájots microSD kártyát. A készülék rettentően megosztotta a közvéleményt, a borzalomtól a rajongásig mindenféle árnyalattal találkoztam az elmúlt néhány napban, de egy biztos: senki nem maradt közömbös.

A telefon - főleg ebben a piros fehér kombinációban - leginkább olyan, mintha előttünk David Hasselhof használta volna a Baywatch című sorozatban. Mitch kezében remekül mutatna a mentőizé mellett (frász tudja, mi a pontos neve, az a piros műanyag cucc, amit behajítanak a fuldokló irányába, jó eséllyel eltalálva annak fejét, hogy végleg a habok alá bukjon), és nem olyan nagy, hogy ne lehetne belegyömöszölni Pamela Anderson dekoltázsába. Ha elvonatkoztatunk a kizárólag női idomok mutogatásából sikerre jutó sorozattól, akkor is olyan a telefon, mint egy úszógumival felszerelt tojás.

Akkora Nokia feliratok vannak rajta, mitha az lett volna kiadva tervezési feladatként, hogy minden szögből egyértelműen azonosítható legyen a gyártó. Egy böhöm felirat van a kijelző jobb oldalán, egy hasonló méretű a hátlapon, figyel egy szétcsúsztatás után az előbukkanó fémes részen, valamint - komolyan - még a hátlap alá is bírtak tenni egyet. A készülékházon gombokat is igen jó hatásfokkal helyeztek el a tervezők. A képernyő bal oldalán a zenelejátszó vezérlői kaptak helyet. A jobb oldali Nokia felirat alatt vannak a hangerőgombok, valamint a kamera gyorsbillentyűje, a telefon tetején pedig a már jól ismert bekapcsoló és profilváltó gombocska helyezkedik el.

A kijelző alatti navigációs rész elég puritán, de jól használható. Furcsa, de a funkciógombok festése gyárilag olyan, mintha már a fele lepattogzott volna. A telefon tetején (tadaaam!) miniUSB foglalat várja a kábelt, de nem ezen keresztül tölthető az eszköz, hanem a kisebb méretű Nokia csatlakozóval. Oldalt van a headset bemenete, az átellenes sarokban pedig az infra.

Hirdetés

Szétszedve

Ezt a telefont is a legkönnyebben a kijelző tapicskolásával tudjuk szétcsúsztatni. A mozdulatot jó hatásfokkal segíti rugós mechanizmus, amely igen vehemensen rántja a két végpont irányába a fedlapot. A történést egy pici hangeffekt kíséri, illetve megengedtek maguknak egy apró animációt is a tervezők, amely egy Nokia felirat beúszását jelenti, de az egész nem tart tovább, mint 2 másodperc.

Az előbukkanó gombsor már nem annyira formabontó, mint a készülék többi része. Erős kék háttérfényt kapott, a gumiszerű anyagnak hála igen jó a nyomáspont is. A billentyűk megfelelő távolságra és logikusan helyezkednek el, a kezelésre tehát nem lehet panasz.

A hátára fektetett telefonon a felirat is azt sugallja, hogy fotózáskor vízszintesen érdemes tartani. A szétcsúszó fedlap hátsó részén előbukkanó fémes betét a készülék egyetlen ilyen jellegű látható alkotóeleme, különben a teljes készülékház annyira műanyag, hogy az embernek slaggal lenne kedve tisztítani. A hátlap lehámozása kicsit macerás, pedig egy kis gombocska megnyomása után elvileg könnyen le kellene válnia, de csak bátran feszegessük, különben sosem végzünk. Ha lejött, akkor oldalt látható lesz a memóriakártya nyílása.

Kijelző, menü

A telefonba a Nokia egy 240x320 pixeles kijelzőt pakolt. Miután a fizikai méret csak 30x41 mm, ezért a kép éles, pixelek alig-alig láthatóak. A fényerő alapvetően rendben van, de erős napsütésben ez a display is kifekszik, muszáj árnyékolni.

A menürendszer nagyon ismerős, szinte egy az egyben a 6270 belső felépítésével találkozhatunk. Ezzel persze semmi gond nincs, az akkor megújult Series40 platform kiforrott darab, jól testreszabható. Egyrészt vannak elvileg témák, ám a tesztkészülékben csak egy darab volt. Aztán kiderült, hogy a memóriakártyán van még négy, de persze letölthetünk egy raklappal, ha igényünk van rá. Megadható, hogy a navigációs gomb irányai milyen funkciókat indítsanak el, a sok külső billentyű miatt pedig a legtöbb esetben szét sem kell csúsztatni a készüléket használat közben.

Az 5300 is megkapta az aktív főképernyőt, ahol az ikonsor funkciói és az alatta elterülő állapotsávok is nagymértékben testreszabhatóak. Így mindig látható az éppen játszott zene, a közelgő naptárbejegyzés, vagy a rádió állapota. A betűméret több helyen is változtatható (üzenetek, telefonkönyv, böngésző), maga a főmenü pedig listás és ikonos nézetben is elérhető. Ez utóbbi esetben persze megint nem fért ki az összes rajz egyetlen képernyőre, így a böngésző eléréséhez kénytelenek vagyunk lefelé görgetni.

Alapfunkciók

A telefonkönyv 1000 férőhelyes, ha nevenként csak egy számot tárolunk. Ha többet, akkor dinamikusan csökken a kapacitás. Egy bejegyzéshez 15 féle adat csatolható, ez ebben a kategóriában több mint elég. A szoftver minden névhez (a SIM kártyán tároltakhoz is) automtikusan rendel hangtárcsázást, így aztán az angolul hasonlóan ejtendő ismerőseink nevét hajlamos összekeverni. A listázás többféleképpen történhet, egészen nagy betűméretet is választhatunk.

Az üzenetkezelés hibátlan. Nagyon jól lehet szöveget bevinni, hiszen remekül használhatóak a billentyűk. Minden logikus, ebből a szempontból sosem volt gond a Nokia készülékekkel. Ha új üzenetet választunk, akkor a következő opciók bukkannak fel: szöveges, multimédia, multimédia plusz, azonnali üzenet és audioüzenet. Nem meglepő, hogy egyből arra voltam kíváncsi, hogy mi a répa az a multimédia plusz. Hát konkrétan semmi. Hm. Akkor mi a különbség a másikhoz képest? Nos, a kutya itt van elásva, ugyanis ez tényleg más, mint az eddigiek (talán a még friss szoftverben összekeverték az elnevezéseket), mert itt a szerkesztés úgy néz ki, hogy három nagy gomb segítségével illeszthetünk be tartalmakat. Ha már betoltunk egy képet, akkor a maradék két gombon levő rajzok közül a kép ikonja eltűnik, ugyanez történik hang, illetve szöveg csatolásakor, hiszen ugyanazon dián egyféle tartalomból csak egyetlen darab lehet. De a szoftver intelligens, ha mégis újabb fotót szúrnék be, akkor tájékoztat róla, hogy oké, de figyu, mert ezzel együtt egy új dia is létrejött. Okos.

Az e-mail kliens ismét java alapú programocska formájában lelhető fel. Teljesen tökéletesen működik, ráadásul új fiók beállításakor egy pici varázslóval próbálja megoldani a gyors konfigurálást, a nagy nemzetközi szolgáltatók beállításait előre ismeri. Olyan szintű finomságokat is felkínál, mint a hitelesített SMTP, vagy 6 féle biztonsági szabvány, lehet betenni aláírást, meghatározható a maximálisan letöltött levelek mérete és száma is. A csatolmányokkal sincs gondja, bármilyen fájltípust kezel.

A szervezőfunkciók fejlettek, jól működik az ébresztőóra, bár csak egy időpont adható meg, de a szundi ideje 60 percig kitolható. A naptár havi és heti nézetben működik, ötféle bejegyzést tárolhat úgymint: tárgyalás, hívás, születésnap, feljegyzés, vagy emlékeztető. Természetesen minden esetben a megfelelő mezőket kínálja fel kitöltésre. A számológép tudományos, tehát a trigonometriai műveleteket is ismeri, a stopper semmi extra, a diktafon pedig a belső memória kapacitásáig terhelhető.

Multimédia

A kamera 1,3 megapixeles, túl sok extrát nem tud felmutatni néhány alapvető beállításon túl. A kereső képe gyors, ám az exponálás hangja és a valódi képrögzítés között eltelik egy másodpercecske, ami igen idegesítő tud lenni. Van még önkioldó, éjszakai mód, fehéregyensúly állítási lehetőség, illetve sorozatfelvételi üzemmód. Mozgóképet csak QCIF felbontásban rögzíthetünk, ami kicsit harmatos.

No, de lássuk a lényeget, az expressz muzsikát! A zenelejátszó kapott egy szépen megrajzolt felületet, ez pozitív. A telefon a számok listáját minden indításánál automatikusan frissíti, utána ebből a fullos listából válogathatunk előadók, albumok, műfajok és zeneszerzők között. Persze mindez csak akkor működik, ha az ID3 tag tartalmazza ezen információkat. Természetesen saját playlist is összerakható. A hangerő túlzás nélkül brutális, bár a legmagasabb fokozatok között már erősen torzít a készülék. Van hangszínszabályozó, amelynek értelme csak fülessel derül ki, ugyanez igaz a sztereó térhatásra, amit sürgősen javaslunk kikapcsolásra, mert ezzel úgy szólnak a zenék, mintha a komplett zenekar egy Albániában levő fémvödörből adna koncertet.

Milyen az expressz füles? Leginkább semmilyen, ha leszámítjuk, hogy fehér, és a végére piros, illetve fekete színű szövetdarabka helyezhető. Zeneileg erős közepes, de aggodalomra semmi ok, a gyári csomagolás tartalmaz egy átalakítót, így bármilyen normál füles csatlakoztatható. A gyári headseten csak egy felvevőgomb van, nagyon úgy fest, hogy a finnek azt gondolták, hogy a zeneőrült júzerek majd úgyis a saját tartozékukat óhajtják majd használni. Ha ez sem lenne elég, akkor örömhír, hogy az 5300 támogatja a sztereó Bluetooth átvitelt is.

Van egy normál médialejátszó is, ami a videók visszaadására hivatott, ezek fullscreen üzemmódban is élvezhetőek. A játékok között is egy zenei okosság található, ennek neve Music Guess. Nagy kaland, mondhatom, a zenelistát randomra összekavarja, majd elkezdi játszani az egyik számot, nekünk pedig ki kell találni, hogy mi az. Gondoltam, hogy majd a memóriakártya tele lesz különböző hasonló okosságokkal, de nem. A Sensor, az Átváltó és egy telefonbemutató került ide. Viszont további két játék is fellelhető, egy elég jóféle snowboard és a jó öreg kígyó harmadik reainkarnációja. A kártyán van még néhány fotó, hang és zeneszám is, de az egész összesen nem foglal többet el 12 megabájtnál. Még szerencse, mert a telefon belső memóriája kemény 5 megabájt.

Adatkommunikáció, akkumulátor

Az adatátviteli arzenál elég ütős, hiszen van infra, a Bluetooth 2.0-s verziószámú, illetve megemlékeztünk már róla, hogy szabványos USB kábel is használható. Ebben az esetben a készülék három módot is felajánl: Nokia mód (ide kell a PC Suite), nyomatás és média (ilyenkor a PC-n levő zenelejátszó kezeli a telefonban tárolt fájlokat), illetve használhatjuk külső meghajtóként is a készüléket, de ebben az esetben csak a memóriakártya tartalma látszik.

A beépített böngésző HTML oldalakat is megjelenít, ehhez GPRS, illetve EDGE kapcsolatot használhat. A 3G kimarad, talán majd az Intercity Music nevű továbbfejlesztett verzióban meglesz. A hátlap alatt dolgozó akkumulátor rendesen leizzad, ha sokat nyúzzuk a készüléket, márpedig sokat fogjuk nyúzni, hiszen erre tervezték. Így viszont másfél naponta kileheli a lelkét.

Összegzés. Az 5300 érdekes modell. Igazából tök jó, hogy én is marhára fiatalos legyek, cool, trendi, meg minden. A formaterv megszokás kérdése, a tudás azonban korrekt. A zenei képességek leginkább akkor domborodnak ki, ha félretesszük a gyári fülest, de tényleg tud egy csomó olyan hasznos apróságot, ami megkönnyíti a használatot. Az egészben pedig az az érdekes, hogy már most olcsóbb, mint egy 6270, de lesz még lentebb is. Ennek fényében:

Nokia 5300

Bog

A Nokia 5300-t az XXL GSM-től kaptuk.
A készülék megvásárolható:
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 11-13.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.

Specifikációk

Nokia 5300
	Technológia	GSM 900/1800/1900
	Méret	92,4x48,2x20,7 mm
	Súly	106g
	Kijelző	240x320 pixel, 262 ezer szín, TFT
	Telefonkönyv	1000
	SMS/MMS memória	5MB
	Egyéb memória	microSD (256MB)
	Java	MIDP 2.0
	Vibra funkció	van
	Naptár	van
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Számológép	van
	GPRS/EDGE/3G	4+1/van/nincs
	Push To Talk	van
	Infra/Bluetooth	van/2.0 - A2DP
	Prediktív	T9, magyar
	Hangtárcsázás	van
	Hangrögzítõ	van
	Hangvezérlés	van
	Valutakonverter	van
	FM rádió	van
	Kihangosítás	van
	Alap akkumulátor	760 mAh Li-Ion
	Készenléti idõ	220 óra
	Beszélgetési idõ	190 perc
	Fényképezőgép	1,3 Mpix, QCIF videó
	POP3 e-mail	van
	WAP böngészõ	2.0
	HTML böngészõ	van
	Játékok	van
	Csengõhangok	MIDI, MP3
	Operációs rendszer	nincs
	MP3 lejátszás	van
	Egyebek	füles átalakító, szabvány USB