Trendek idén
A kiállítás kezdete előtt mindenki az érintőkijelzős telefonok előretörésének hatalmas mértékéről beszél, de alig kap nyilvánosságot az, hogy az elmúlt évben 250 százalékkal nőtt a teljes QWERTY gombsort használó telefonok eladása. Eszerint a felhasználók egyre jobban keresik azokat az eszközöket, amelyek nem csak funkcionalitásukban, hanem külsejükben is hasonlítanak a számítógépekre. A fenti adat azt is bizonyítja, hogy bár az átlagos felhasználó számára az érintőkijelzőn történő gépelés nem okoz gondot, de az üzleti életben nagy mennyiségű szöveg bevitelét a QWERTY gombsor könnyíti meg igazán.
A készülékgyártók feje azért fáj, mert a billentyűzet sok helyet foglal és súlyosabbá válik általa a készülék. A mobiltelefonok sem nőhetnek az égig, de még zsebtérfogatúra sem, mert sérül a hordozhatóság és a mobilitás, ami egy efféle eszköznél nyilván az egyik legfontosabb szempont. Emiatt a gombsort megpróbálják minél kisebb helyre zsúfolni, vagy valamiképp elrejteni. Előbbi esetben sérülhet az ergonómia, a széttolható telefonok viszont általában sokkal vaskosabb, robusztusabb eszközök. Ezért nóvum a Sony Ericsson új telefonja, a kiállításon bemutatott Vivaz Pro, ami mindössze két milliméterrel vastagabb, mint a billentyűzet nélküli verzió. Érdekes a Motorola megoldása is: a Backflip fantázianevű eszköz hátrafelé nyílik, ennek előnye, hogy jókora területet használhattak fel a tervezők a gombsor elhelyezéséhez. Összecsukott állapotban viszont a billentyűk a telefon hátuljára kerülnek, amely szokatlan megoldás. Néha viszont a kisebb cégek jönnek elő a legjobb ötletekkel: a Palm és az Alcatel is alulról előhúzható gombsort (igaz, ezt gyakorlatilag a Palm találta ki a Prével, az Alcatel pedig "elcsente" a dizánt), amely ugyan kisebb méretű kezelőszerveket eredményez, de összecsukva igen kompakt eszköz válik a telefonokból. A Sony Ericsson még egy újítást kipróbált, egy egészen aprócska okostelefont mutatott be, amely szintén oldalról előcsúsztatható gombsort kapott. Az X10 mini pro talán a világ legkisebb QWERTY billentyűzetes telefonja, de funkcióit tekintve semmiben sem marad el a „nagyoktól”.
Nem szabad viszont elfelejteni azt sem, hogy egy okostelefon fabatkát sem ér, ha az operációs rendszer túl kevés funkciót kínál, a felhasználónak pedig nem adja meg a sokat hangoztatott user experience-t, azaz a felhasználói élményt. Ezt a feladatot manapság már egyre több rendszer képes egyre magasabb szinten ellátni, de tény, hogy tavaly az iPhone rendszere és a Google nevével fémjelzett Android fényévekkel a konkurencia előtt volt használhatóság szempontjából. Ezt nyilván a többi gyártó is észrevette, aminek az a következménye, hogy megújul a Nokia által birtokolt Symbian platform, vadi új, teljesen újragondolt GUI-val felvértezve jön a Windows Mobile új verziója, valamint elkezdett teret hódítani a finnek Linux alapú rendszere, a Maemo — melynek fejlesztésébe egyébként bevették az Intelt, így létrehozva egy versenyképesnek tűnő középkategóriás operációs rendszert. A két nagy koreai gyártó más-más utat jár: az LG bejelentette, hogy az elkövetkezendő pár évben nem fognak saját operációs rendszert kiadni, a Samsung viszont házon belül fejlesztett kiegy teljesen új platformot, amelynek neve Bada. A koreaiul óceánt jelentő szó mögött egy igen érdekes rendszer bújik meg, amely leginkább olyan, mintha az összes eddig megjelent programból a legjobb dolgokat keverték volna bele, ráadásul van mögötte alkalmazásbolt is. Barcelonában az első Bada alapú készülék is bemutatkozott: az angolul hullámot jelentő Wave nem csak az új szoftverrel, hanem a Super AMOLED nevű, elképesztő képminőséget nyújtó kijelzőjével, valamint a Samsung által kifejlesztett 1 GHz-es alkalmazásprocesszorával is felhívja magára a figyelmet.
Érdekes téma a mobil internet is, melynek terjedése nem csak a készülékgyártókat ösztönzi egyre komplexebb modellek megalkotására, hanem a szoftverfejlesztőket is, akik egyre több és több olyan szoftveres megoldással is találkozhatunk, amelyek főleg az üzleti életben teremtik meg a lehetőségét annak, hogy mobiltelefonunkkal is elintézhessünk rengeteg olyan dolgot, amit eddig csak a számítógéppel és más céleszközökkel oldhattunk meg. A mobil banki fizetések és az RFID technológia például alkalmas arra, hogy egy üzletbe belépve a mobiltelefonunk segítségével olvashassuk le nem csak egy-egy termék árát, hanem jellemzőit is, ha pedig az adott árucikket megvásárolnánk, akkor elő sem kell vennünk a tárcánkat a fizetéskor, hanem a megfelelő kapun áthaladva a rendszer leolvassa a kivitt termék árát, azonosítja mobiltelefonunkat, s azonnal leemeli a bankkártyánkról a megfelelő összeget. Az üzleti felhasználáskor nagyon érzékeny téma az adataink biztonsága. Erre rengeteg megoldás létezik, a titkosított kommunikációs csatornák kezelésére már régóta képesek telefonjaink. Ugyanakkor látni kell, hogy itt nem csak erre kell gondolnunk, ha az érzékeny információk védelméről beszélünk, ugyanis egy mobiltelefon elég kicsi tárgy ahhoz, hogy a felhasználó az elvesztésétől félhessen, hiszen ilyenkor a megtaláló (netán a tolvaj) minden erőfeszítés nélkül hozzáférhet a készülék teljes tartalmához. Ezt sokféle megoldással lehet nehezíteni, a szoftveres védelmek nagy része bizonyos idő után feltörhető, de az ujjlenyomat olvasóval ellátott mobilok beüzemeltetéséhez biológiai azonosítás szükséges. Az okostelefonok térhódítása olyannyira megállíthatatlannak tűnik, hogy számos gyártó azt tervezni, hogy az idei évben csak az ilyen típusú készülékekre fókuszál. Más cégek szerint előbb-utóbb minden mobil okostelefon lesz, maximum annyi különbség lehet köztük, hogy az olcsóbb modellekben korlátozásokkal találkozhat majd a felhasználó. Az első ilyen készülék az Acer E110 személyében már meg is érkezett, de erről a következő oldalon.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
