Multimédia
3,2 megapixel, autofókusz, vaku… egyik sem volt eddig jellemző a Motorolára. Most viszont megkaptuk, s nem is okoz csalódást. Sem maga a kamera, sem pedig a szoftver, amelyben igen sok beállítási lehetőség van. Bár némelyik kifejezés eléggé egyszerűsített (képméret: kicsi, közepes, nagy), de tud a vaku vörösszem üzemmódot, kikapcsolható az autofókusz, van sorozatfelvétel, önkioldó, mótívumprogramok. Fotózni összecsukott állapotban érdemes, ilyenkor üzemel a hátsó kamera, ha nyitva van a készülék, akkor az előlapi optika képét látjuk a keresőn, amelyen sanszonan saját fejünkben gyönyörködhetünk.
Az elkészült képek meglepően jók. Zaj alig-alig van, cserébe kicsit erős a szoftveres zajszűrés, amely néhol kissé elmossa a részleteket, de ahhoz képest, hogy maximum 500KB méretű alkotások születnek, a fotók minőségére igazából nem lehet panasz. Különösen szépen domborít a gép makró felvételek esetében. A videók QVGA felbontásban, 30 fps sebességgel rögzíthetőek, tesztfotók pedig itt alul találhatóak.
 |  |  |  |  |  |
A zenei oldal nem mutat fel újdonságokat. A számok előadók és albumok szerint csoportosíthatóak, ezzel nincs is gond. De már a Z8-nál is fogtam a fejem, hogy a szoftver kizárólag akkor veszi észre a zenéket, ha a telefon, vagy a memóriakártya meghatározott mappájába másoljuk be azokat.
Kihangosított állapotban közepes teljesítményt nyújt a Z10, fülessel biztos jobb, de erre nem volt lehetőségem, mert a Z10 csak úgy natúran érkezett a szerkesztőségbe. Maga a szoftver elég egyszerű, mutatja az albumborító képét is, fut a háttérben, mást nagyon nem lehet említeni. Sztereó Bluetooth támogatás természetesen van, hangszínszabályozó viszont nincs.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
