Motorola Razr 40 - ultrák árnyékában

Külső, kijelző, doboz

Felnőttkorba lépett a hajlítható képernyős kagylótelefon: a Razr 40 Ultra és a Galaxy Z Flip5 majdnem olyan jól használható csukva, mint nyitva, és sokan gondoljuk úgy: a stílus mellé most nőtt fel a tudás. Ami viszont nem jött el fél évtized alatt, az a megfizethető hajlíthatók korszaka: alacsony gyártásszámmal és költséges előállítással inkább felfele mozdultak az árak, semmint lefele.

[+]

A foldable világ demokratizálódása tehát még odébb van, a Razr 40-nel viszont eggyel szélesebb réteg engedhet meg magának modern kagylótelefont, bár jelentős tudásszűkítéssel sem sikerült 300 ezer forint alá szökni. Mégis annyi marad a konyhán a sima Razrt választva az Ultra helyett, amiből egy remek Edge 40 is mellé csapható, és ez a két negyvenes modell képviseli a felső-középkategóriát a Motorolánál hajlítható és hagyományos vonalon. A kérdés éppen ezért dupla: elég sok jó tulajdonságot átment-e az olcsóbbik kagylótelefon a drágábbikból, hogy megérje a kompromisszumokat bevállalni, és ér-e Razr 40 kétszer annyit, mint egy összecsukhatatlan Edge 40?

A Galaxy Z Flip5 a Razr 40 mellett [+]

Ebbe a harapófogóba érkezett tesztalanyunk, amely az Ultra 3,6”-es, 144 H-es és 1066 x 1056 pixeles remek külső paneljéről 1,5”-re, 60 Hz-re és 368 x 192 pixelre váltva felemás képet fest a 2023-as hajlíthatók között, mert kevesebb dolog végezhető el rajta csukva. Ám teher alatt nő a pálma, és ha a Razr 40 ügyesen válogatja össze jó tulajdonságait, kitaposhatja az utat a tényleg megengedhető árú hajlíthatóknak, és a legfontosabb dologból nem enged: roppant stílusos a kivitele.

(forrás: Motorola) [+]

Megnyerő az alumíniumvázhoz és rozsdamentes acél zsanérhoz illeszkedő vegán bőr kivitel, ami persze valójában műanyag, ám nem csak kitűnő tapadást biztosít, hanem már fehérben és szürkében is kellő karaktert. Ám a lila változat az igazán menő és vonzó, így hiába apró a képernyő kívül, fekete kamerasávjával egyedivé és megnyerővé teszi a dizájnt.

A Z Flip5 és a Razr 40 nyitva megkülönböztethetetlen [+]

Oké: a Z Flip5-tel szemben a vízálló minősítés kimaradt, az IP52 védelem a vízlepergető tulajdonságon túl ugyanakkor porálló kivitelt is garantál, és nagyítóval sem látható nyilvánvaló hézag, ahol szennyeződés könnyen bejutna. Szorosan illesztett a 6,9”-es LTPO AMOLED panel is belül, bár plasztik takarása azt jelenti, hogy körömmel is megkarcolható, így különösen finom bánásmódot igényel. Szerencsére a gyűrődésminta csak akkor látszik, ha keressük, a külső panelt pedig teljesen lapos, mivel kemény és karcálló Gorilla Glass Victus fedi.

[+]

A konstrukció rendben, a fogás nyitva és csukva is kényelmes, ám a zsanér mozgatása érzésre és érdesebb hangjával is eggyel kevésbé profi, mint a Z Flip5-é, a hasonló kialakítású Razr 40 Ultra pedig elvérzett a Galaxy kagylóval szemben ezen a terhelésteszten. Ez a foldable műfaj fonákja: ami mozgatható, az idővel elfárad, így aki belép, a legjobb, ha zárható tokban hordozza mobilját és óvatosan nyitogatja, ami egyébként ezúttal is könnyű mozdulat egy kézzel.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Széttárva hatalmas felületen terül el a 1080 x 2640 tűéles, 10 bites pixel HDR10+ és Dolby Vision támogatással, valamint kitűnő napfény alatti fényerővel. Kár, hogy a Flip után ez a telefon is gyorsan leszabályozza a fényerőt 28 fokos hőmérséklettől felfele napfényben, bár ez látványosabb a kamerát használva és kevésbé agresszív mondjuk böngészés közben. A képfrissítés 144 Hz-es, de csak szökőévente, mert mindössze pár játék támogatja. Máskülönben 10-120 Hz között mozog a frekvencia, továbbra is tökéletes gördülékenységgel. Az érintésérzékelés is remek, a rezgőmotor viszont csak közepes.

[+]

A Razr 40 a kecsesebb hajlíthatók egyike 170,82 x 73,95 x 7,35 milliméteren szétnyitva, ám két dolgot nem árulnak el a képek és az ügyesen komponált marketingfotók: 88,24 x 73,95 milliméterre csukva 15,8 milliméteres vastagságával jócskán kidomborodik a farmerzsebből. A 22:9-es képarány pedig azt jelenti, hogy férfikézzel is nehéz elérni bármit a belső panel közepétől felfele, mivel pedig a külsőn csak az idő, pár widget és a rövid értesítések jelennek meg, a folyamatos fogásváltás kényelmetlenné teszi a használatot.

A zsanér belső komponensei (forrás: Motorola) [+]

Ezért életképesebb a tömzsibb Oppo Find N2, hiába vaskosabb ugyanis a 188,6 grammos Motorolánál, ha jókora külső panelje minden funkciót tud és alacsonyabb a belseje. Ami még mindig nem létezik, az a kompakt kagylótelefon. A Razr 40 kívül 64 és 13 megapixeles kamerát kínál normál és ultraszéles szerepkörben, LED villanóval megtámogatva, illetve 32 megapixeles kameralyukat belül, a beszédhangszóró és a fénymérő alatt.

[+]

Sajnos a közelségérzékelő virtuális az Elliptic Labs AIVirtualProximitySensor™ Inner Beauty® fajtából (ezúttal is gratulálok a csapatnak, amely a zseniális névvel előállt), bár az nem szerepelt rosszul a Redmi Note 12 Pro+-ban. A flipes hajlíthatóknak az a korlátja most is megvan, hogy hívásfogadáshoz szét kell nyitni a telefont, mivel csukva a beszédhangszóró takarásban van. Opció persze a hívásfogadás kihangosítva és fülhallgatóra átjátszva.

[+]

A vékony kivitel keskeny bekapcsolóba rejtett ujjlenyomat-olvasót jelent, ami számomra azért probléma, mert megkopott az ujjmintázatom, így a Motorola tízből csak nyolcszor azonosított sikeresen. Nyitva ez a gomb még kézre esik, a két hangerőszabályzóért viszont már nyújtózkodni kell. Elismerés a Motorolának, hogy sikerült a házba 4200 mAh-s telepet pakolni, ami jóval kövérebb a Z Flip5 3700 mAh-s adatánál, bár elmarad a Find N2 Flip 4300 mAh-jától.

[+]

Örömhír a műanyag nélküli, illatosított kartondoboz kövér tartalma 33 wattos töltővel, a két végén USB-C kábellel, SIM tűvel, tokkal és egy jó adag leírással. A mobil támogatja a vezetékmentes töltést és a sztereó hangszórót is kipipálja, nincs viszont jack kimenet, FM-rádió vagy microSD bővítés. A tesztre érkezett Razr 40 egy nanoSIM-et fogadott be programozható eSIM-mel megtámogatva, de létezik két nanoSIM-es változat is, szintén balról kihúzható tálcával.

Snapdragon 7 Gen 1, Android 13

A Razr 40 lelke a 4 nm-es Snapdragon 7 Gen 1 (4 x 2,36 GHz Cortex-A710 + 4 x 1,8 GHz Cortex-A510 processzormag + Adreno 644 GPU), ami bár decens középkategóriás vas, a 300 ezer forint feletti árhoz méltatlan. Naprakészebb lett volna a Snapdragon 7 Gen 2, ám ennyiért csak a Snapdragon 8+ Gen 1 tűnik ideálisnak. Az alkalmazáskezelésre ugyan nem lehet panasz a remekül optimalizált Android 13 felületen, és megvan a hároméves frissítésgarancia is, a 8 GB RAM és a 256 GB-os UFS tároló szintén jól szuperál. A komolyabb 3D-s játékok viszont dadognak az Asphalt 9-től a Genshin Impactig, úgyhogy a 60 fps sincs meg.

[+]

Bár elvileg fut pár játék 144 Hz-en, az általam használtak nem, a rendszer és az appok képfrissítése pedig sosem ugrott 120 Hz fölé. Kár a hardveres korlátokért, mert a Motorola szoftvere egyik legjobb a piacon. Ott vannak a remek Moto gesztusok a kamera gyorsindításától kezdve a teljes képernyős vezérlésig és a főoldalt is szépen lehet paraméterezni. A hajlítható panelnek nem csak az osztott képernyős elrendezés áll jól, pár alkalmazás igazodik a félig nyitott állapothoz, bár a Flip5 ebben ügyesebb.

[+]

Kispórolta viszont a DeX asztali nézetet, ami a Razr 40 esetében megvan ReadyFor néven, a hagyományos kivetítést és a számítógépes kapcsolatot beleértve, vezetékkel vagy vezetékmentesen. Saját DisplayPort átalakítómmal mondjuk a Razr nem állt szóba. A mobilfelület amúgy sallangmentes, nincs kéretlen szoftver és kapóra jön a játékmód, a Moto Biztonság vagy a tippek, akárcsak a Family Space a családi használatra vagy a Find Device a telefon megkeresésére.

[+]

A legfontosabb persze a külső panel testreszabása tucatnyi órával, háttérrel és rengeteg stílusvariációval, úgyhogy hiába apró a képernyő, egyéni ízlésre szabható. Vízszintesen a hangrögzítő, az időjárás, az időzítő, a médialejátszó, a naptár és a névjegyek panelje között lapozhatunk, dupla rázással indul a kamera. Ezek hasznos minialkalmazások pár adat vagy friss infó leolvasására, ha a telefon csukva pihen az asztalon, és remek a lejátszók kezelése is.

Lefele simítva ugranak elő a kapcsolók, felfele pedig az értesítések hosszú szöveggel és ékezetekkel, illetve alapvető hangulatjelekkel, viszont képek vagy a levelek törzsszövege nélkül. Válaszadás sincsen, pontosabban rá lehet bökni a válasz opcióra, ám ahogy minden más esetben, amikor több részletet akarunk, „nyissa fel a folytatáshoz!” üzenetet kapunk. Megmosolyogtatóan buta, hogy a tetszik ikonra bökve szét kell nyitni a Razr 40-et csak azért, hogy elküldje, akkor is, ha nincs képernyőzár beállítva.

Egy pillantásra szóval pont elég a 368 x 194 pixel, ám akkora a visszalépés az Ultra hatalmas paneljének sokrétű használatától, hogy nálam kihúzza az apró, 1,5"-es panel a talajt a műfaj lába alól, és akkor egy Edge 40 fürgébb és kezesebb alternatíva feleannyiért, mínusz az összecsukás persze.

Kamerák, multimédia

32 megapixeles kamera vájt lyukat a belső képernyőn, 8 megapixelre binnelt szelfikkel normál és széles látószögben, átlag feletti minőségben (fixfókusz, f/2,4). A lényeg persze csukva van, mert ekkor a 64 megapixeles főkamera (f/1,7, PD + lézer autofókusz, OIS) és a 13 megapixeles ultraszéles is bekapcsolódik a buliba (120 fokos látószög, f/2,2, autofókusz, szupermakrók).

Szelfik nyitva (1-2. kép) és csukva (3-4. kép)

Ám van egy kis bökkenő: a szélesvásznú miniképernyő és a téglalapalakú szenzorok egymásra merőlegesen foglalnak helyet, így a komponálás leginkább érzésre történik. Ha ugyanis a kis képernyőbe függőlegesen tájolom az arcom, fekvő formátumú szelfi készül egy rakás olyan résszel a jobbomon és a balomon, amit nem látok az élőképen. Ezzel együtt is remek az önfotó és a háttérelmosás a főkamerával, illetve átlagos némi fókuszgonddal az ultraszéleset használva.

A kompozíciós probléma az önvideókon nyilvánvalóbb: szokásosan, két-két hüvelyk- és mutatóujjal tartva az összecsukott Razrt nem csak a felülre került mikrofont könnyű letakarni, ujjaim gyakran lógtak a képbe, főleg ultraszéles módban, ami persze csak utólag derült ki. Az egész bulit hazaküldi végül a 1080p önvideós korlát csukva, ami azért furcsa, mert nyitva rendben lehet 4K-ban rögzíteni, és jobb is a minőség.

Főkamera, 16 megapixel

Bár tud a főkamera 64 megapixelen rögzíteni (egy példa), a lényeg a 16 megapixelre binnelt felvételeken van, mert bár nem tűélesek a képek, nincs túlélesítés és 12 megapixelre normalizálva simán megüti a csúcskategória szintjét a vonalélesség. A sarkoknál puhább csak néha a rajzolat, illetve itt-ott a szélek felé, de ez nem feltűnő, ha nem keressük. A dinamikaátfogás lehetne picit jobb, de így is korrekt és nappal helyén vannak a színek. Este jellemző némi barnás színezet, ám automata éjjeli módban elég jó a minőség.

Főkamera, 2x-es szenzorzoom

Bár a szoftver nem kínál 2x-es ikont a szenzorszintű nagyításért, csíptetőmozdulattal azért elérhető a dolog és 12 megapixelre normalizálva nappal elég jó a minőség – nyilván egy igazi, 3x-os zoomkamera még jobb lett volna, de ilyet ugye az Ultra sem kapott. Este viszont már kevés a minőség, mert 16 megapixelbe vág a rendszer és onnan skáláz fel.

Ultraszéles kamera, 13 megapixel

Jól használható az ultraszéles kamera nappal előnyös színekkel és átlag feletti dinamikaátfogással. A látószög kellemesen széles és csak a sarkoknál látványos a minőségveszteség. Este viszont automata éjjeli módban is középszerű a minőség. Lőhetők ezzel a kamerával szupermakrók is 2-3 cm-ről, csak ezek belenagyított képek, eléggé megtolt kontrasztokkal, szóval csak átlagos a helyzet. Összességében, egy olyan telefontól, ahol a kamera másodlagos, el lehet fogadni ezt a szintet, ám tény, hogy egy hagyományos darab, mondjuk a Pixel 7a féláron különb képeket ment.

Ultraszéles kamera, makrók

Nyitva a normál és az ultraszéles kamera is képes 4K videót menteni remek vonalélességgel, csak nem lehet menet közben lencsét váltani. Kár, hogy a dinamikaátfogás középszerű némi túlexponálással, és hiába van meg a főkameránál az optikai képstabilizálás, illetve mindkettőnél az elektronikus, ha pont a mozgáskiegyensúlyozás ügyködése miatt darabos a felvétel séta és forgás közben. Este nyugodtan hagyatkozzunk a főkamerára, mert korrekt felvételt készít, az ultraszéles pedig gyengét.

Bár értelmezhető lejátszót most is nekünk kell telepíteni és a jack kimenet lemaradt, jó hír a Widevine L1 CDM védelem a HD és HDR10+ / Dolby Vision streameléshez a kitűnő belső panelen. Kifejezetten korrekt a sztereó hangszórók minősége hangsúlyos közép és magas tartománnyal, egy kis méllyel és térrel megtámogatva. Csak az erélyes 100% torzít, 90%-tól és lefele kerek a zeneélmény.

Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

A nálam járt Razr 40 egy nanoSIM-et fogadott be programozható eSIM-mel megtámogatva, és gond nélkül kapcsolódott minden hazai 4G és 5G hálózatra, mindkét oldalon jó beszélgetési hangminőséggel. A közelségérzékelő sajnos virtuális, ám nehezen kényszeríthető hibára: állva és ülve megbízhatóan sötétült el és kapcsolt vissza a képernyő. Csak fekvő és egyéb lustuló pozícióban, a fülem előtt hadonászva fordult elő néha, hogy bekapcsolva maradt, ám a mindennapos telefonálás közben nem állt elő a hiba, szóval a Motorola ezt megúszta. Villámgyorsan operál a WiFi 6E modem három csatornán (802.11/a/b/g/n/ac/ax/6E, Direct, HotSpot, ReadyFor). A Bluetooth 5.3-as (A2DP, LE), az USB viszont csak 2.0-s (Type-C, MTP, OTG, ReadyFor – szokásos DisplayPort kábelemmel nem működött a kivetítés). A műholdas pozíciószerzés villámgyors több csatornán (A-GPS, GPS L1 + L5, Galileo E1 + E5a, GLONASS, BeiDou E1, B1C, B2a). Megvan az iránytű, a gyorsulásmérő, a giroszkóp és az NFC, csak az infra és a barométer maradt ki.

[+]

A 4200 mAh-s telep a kagylóműfajban kövér, a hagyományos telefonokhoz és a 6,9”-es panelhez viszonyítva viszont szűkös, és félúton van az üzemidő: talán egy hajszányival jobb, mint az Razr 40 Ultrán vagy a Z Flip5-ön, de így is 4-5 órára saccolnám a képernyőidőt, mindennapos töltéssel. Ez azért megnyújtható több böngészéssel és kevesebb játékkal, viszont alig használja az ember a külső képernyőt, így az nem tud terhet levenni a belső válláról. A 33 wattos töltővel legalább kerek egy óra alatt megvan a teljes töltés, ami a Z Flipnél sokkal gyorsabb, persze a 120/240 wattos, hagyományos riválisoknál meg lassabb. Megvan a vezetékmentes töltés is.

[+]

Fél évtizede várjuk, hogy a hajlítható képernyős okostelefon megfizethető legyen, erre meg a nagyobb külső képernyőt kínáló Z Flip5 és Razr 40 Ultra lett a megváltás félmillióért, a felső tízezer játékszere maradva. Ez a két újdonság pedig annyira jól sikerült, hogy nehéz a stílusos, de alig használható másodképernyős Razr 40-be beleszeretni 340 ezer forintért. Valahol negyedmilliónál van az a lélektani határ, amit át kellene törnie a foldable középkategóriának, hogy tömegtermék legyen, és ettől a telefon túl messze van. Akkor már inkább egy remek Edge 40-et érdemes választani féláron is jobb teljesítménnyel és üzemidővel, persze összehajtás nélkül, ami a foldable műfaj kulcsa, a dizájn pedig elsőrangú.

Lassan ugyanakkor át kell fogalmazzuk a kérdést, ami eddig úgy szólt, hogy „melyik évben lesz a hajlítható telefon megfizethető?” Az árakat nézve a pontosabb kérdés ugyanis az, hogy „lesz-e egyáltalán, vagy a 3D és a VR sorsára jutva rétegtermék marad?” Egy dolgot viszont nem lehet elvitatni a Razr 40-től: menő kellék az erre éhes célközönségnek az Ultránál olcsóbban, remek belső kijelzővel és hosszú szoftvertámogatással. Épp csak az a wow faktor hiányzik, amiért az utca embere az Ultra és a Z Flip5 után fordul – és az elismerő tekintetek mellett a Razr 40 a Mobilarena plecsniről is lemarad.

Bone123

Specifikáció

Motorola Razr 40

	Külső
	Méretek	csukva: 88,24 x 73,95 x 15,8 milliméter nyitva: 170,82 x 73,95 x 7,35 milliméter
	Tömeg	188,6 gramm
	Készülékvédelem	IP52 bukolat külső borítás: Gorilla Glass Victus
	Színvariációk	fehér, szürke, lila
	Külső kijelző képátlója	1,5 hüvelyk
	Külső kijelző felbontása	368 x 194 pixel (282 ppi)
	Külső kijelző típusa, frekvenciája	AMOLED, 60 Hz
	Belső kijelző képátlója	6,9 hüvelyk
	Belső kijelző képaránya	22:9
	Belső kijelző felbontása	1080 x 2640 pixel (413 ppi)
	Belső kijelző típusa, frekvenciája	10 bit, HDR10+ LTPO AMOLED, adaptív 10 - 144 Hz
	Értesítő LED	nincs, mindig éber kijelzés van
	Biometrikus védelem	ujjlenyomat-olvasó (bekapcsolóba építve jobbra), 2D-s arcalapú feloldás
	Hardver
	SoC típusa, csíkszélessége	Snapdragon 7 Gen 1, 4 nm
	Processzor	4 x 2,36 GHz Cortex-A710 + 4 x 1,8 GHz Cortex-A510
	Grafikus chip	Adreno 644
	RAM, tárhely mérete	8 / 256 (LPDDR5 / UFS 2.2)
	Memória bővítése	nincs
	Adatátvitel
	Technológiák	2G / 3G / 4G / 5G
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/2/3/4/5/7/8/12/13/17/19/20/25 LTE B26/28/29/32/34/38/39/40/41/46/66 5G N1/N3/N7/N8/N28/N41//N77/N78
	SIM-foglalat	1 x nanoSIM + programozható eSIM
	eSIM támogatás	van
	Bluetooth	5.3 (A2DP, LE)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac/ax/6e (2,4, 5, 6 GHz, HotSpot, Direct, ReadyFor)
	USB	USB 2.0 (Type-C, MTP, OTG, ReadyFor)
	Navigáció	A-GPS, GPS (L1, L5), GLONASS, Galileo (E1, E5a), BeiDou (B1, B2a, B1C)
	NFC	van
	Infra	nincs
	Szoftver
	Rendszer, felület	Android 13
	Multimédia
	Hátlapi kamerarendszer	64 megapixel (f/1,7, lézer + PD-autofókusz, OIS) 13 megapixel (120 fokos látószög, f/2,2, autofókusz, szupermakró) LED villanó
	Előlapi kamerarendszer	32 megapixel (f/2,4, fixfókusz)
	Videófelvétel	4K 30 fps, 1080p 30/60 fps
	Jack kimenet	nincs
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Akkumulátor	4200 mAh lítium-ion
	Vezetékes töltés	33 watt
	Vezetékmentes töltés	5 watt
	Egyebek
	Hajlítható kijelző, külső panelek, félig nyitott mód, sztereó hangszóró, fénymérő, közelségérzékelő, giroszkóp, gyorsulásmérő, három Android főverzió-frissítés, védőtok és 33 wattos töltő a dobozban, illatosított csomagolás