Snapdragon 450, Moto funkciók
Egy nagynevű gyártónak sincs könnyű dolga, amikor 50 ezer forint körül egy Redmi Note 5 bivalyerős, Snapdragon 636-os SoC-vel süvít, és ha szigorú akarok lenni, akkor a Moto G6 Snapdragon 450-es mobilplatformja bizony érezhetően lassabb. Az elkért árért legalább a Snapdragon 630 beleférhetett volna, főleg az 1080 x 2160 képernyőpixel teljesítményigénye miatt, azt a hardvert a Motorola azonban a drágább G6 Plusnak tartogatta. A brand persze legendásan jól bánik az erőforrásokkal, és a főoldalon vagy böngészéskor sem jellemzőek, inkább csak hellyel-közzel fordulnak elő apró döccenések. Az alkalmazáskezelés nyilván fürgébb volna erősebb hardverrel, az 1,8 GHz-es Cortex-A53 nyolcas mindenesetre kihozza a processzormagokban rejlő maximumot, bármilyen melegedés nélkül. Komolyabban zavarba inkább az Adreno 506-os grafikus gyorsító jön, amikor kövérebb 3D-s játékokat kell meghajtania. Ezek érezhetően dadognak, és a készülékház is melegszik némileg.
| Teljesítmény-teszt (a táblázat szétnyitható) | ||||
|---|---|---|---|---|
| Benchmark | Motorola Moto G6 | Honor 7X | Nokia 6.1 | Xiaomi Redmi Note 5 |
| Rendszerchip | Snapdragon 450 | HiSilicon Kirin 659 | Snapdragon 630 | Snapdragon 636 |
| AnTuTu Bench. 7.x | 70860 pont | 80349 pont | 90519 pont | 116335 pont |
| Geekbench 4.x (single/multi) | 747 / 3931 pont | 904 / 3471 pont | 879 / 4200 pont | 1341 / 4948 pont |
| GFXBench Manhattan onscreen | 8,9 fps | 8,3 fps | 6,0 fps | 15 fps |
| GFXBench Manhattan offscreen 1080p | 9,3 fps | 8,0 fps | 5,6 fps | 16 fps |
| AndroBench Sequential Read | 236,79 MB/s | 301,42 MB/s | 275,65 MB/s | 278,06 MB/s |
| AndroBench Sequential Write | 141,04 MB/s | 197,87 MB/s | 118,78 MB/s | 210,83 MB/s |
| AndroBench Random Read | 68,40 MB/s | 68,32 MB/s | 39,85 MB/s | 64,96 MB/s |
| AndroBench Random Write | 64,26 MB/s | 27,91 MB/s | 14,82 MB/s | 17,43 MB/s |
A Motók a letisztult, hasznos funkciókkal felvértezett rendszer mellett eddig a gyors frissítésekről voltak ismertek, ezért érdekes, hogy a 8.1-es Android Oreo helyett csak 8.0-s fut a gépházban. Persze nem jelentős a különbség, és a májusi biztonsági frissítőcsomag sem vészesen régi, az Android P érkezésére pedig elég jók a kilátások. A megszokott Material Design felülethez alig nyúlt hozzá a gyártó, extra alkalmazás pedig lényegében nincsen, így a 32 GB-os tesztmodell 24 GB-nyi szabad tárhelye bővítés előtt is kellemesen bőséges, a 3 GB RAM pedig elegendő, hogy jó pár app a gyorsítótárban maradjon. Aki mégis többre vágyik, 4/64 GB-os modellt is választhat, és ott is opció a microSD kártya behelyezése. Alkalmazásfeleslegek és értelmetlen erőforrás-felügyelők helyett a G6 inkább a Dolby személyében egy komolyabb hangszínszabályzót, a Moto Funkciók néven pedig egy sor hasznos kezelési módot kínál.
[+]
A Moto Key menti a weboldalak jelszavait és oda, az alkalmazásokba vagy akár az összekapcsolt Windows számítógépbe az ujjlenyomat-olvasót megérintve, gyorsan és biztonságosan engedi be a felhasználót. Hasznos a képernyőtartalom lekicsinyítése az egykezes használathoz, a panel közepétől valamely sarokba húzva az ujjat. A kamera csuklórázással, a zseblámpa pedig dupla kalapácsmozdulattal indul. Némítani lefordítással lehet, képernyőképet pedig három ujj függőleges végighúzásával. Hiába szervezi majd át az Android P a navigációs sávot, sokkal praktikusabb azt teljesen elrejteni, erre pedig a G6 hatékony megoldást kínál. Az ujjlenyomat-olvasót megérintve a főoldalra lehet jutni, balra tolva az ujjat visszalépni, jobbra pedig az alkalmazásváltót elérni. A zárképernyő felvillantható a leolvasót hosszan megérintve, és ugyanilyen művelettel le is zárható. Még hosszabban rátelepedve az Asszisztens ugrik fel.
[+]
Dupla koppos felébresztés nincs, a monokróm környezeti kijelző ugyanakkor felugrik értesítések befutásakor vagy a megjelenítő előtt legyintve, ami után alulról felfele tolva az ujjat át lehet ugrani a zárképernyőt. Az éjszakai kékfényszűrő automatikusan bekapcsolhat, a kijelző pedig addig nem kapcsol ki, amíg azt a júzer bámulja. Néhány idegen nyelven szóbeli utasításokat is lehet adni, úgyhogy tényleg nincs gesztusfunkcióból hiány. Szerencsére egy egyszerűbb fájlkezelő is belefért, minden más viszont gyári Google-féle alapszoftver, például a Gmail levelező, a Dokumentumok, a Táblázatok és a Keep jegyzetelő.
[+]
A telefonkönyv a kártyákról, a mobilról és számos online fiókból gond nélkül szinkronizálja a névjegyeket, többféle csoportosítási és rendezési elvvel, a Chrome pedig a Google-fiókhoz tartozó előzmények mellett a kedvenceket és a bejelentkezési adatokat is behívja. A honlapok egész gyorsan töltenek be, az itt-ott előforduló dadogásokkal pedig együtt lehet élni, még ha árszinten akad rivális, amelyik megszabadult tőlük. A Gboard remekül felszerelt, magyarul is tudó billentyűzet témázással, átméretezéssel, a számok sorával és ujjhúzós bevitellel. Az Android Motorola-féle köntöse a vizuális átszabás helyett szimplán csak lényegre törő, kellemes extrái pedig a vegytiszta Android One felületnél is hatékonyabbá teszik.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
