Bevezető
Amikor megjelent a BlackBerry Storm cikkünk, azt vettük észre, hogy igen sok érdeklődő bukkan fel a fórumban. Mi ez? Hogyan működik? Miért jobb, mint egy sima POP3? Miért csinálnak ilyet? Ki vesz ilyet? Mi kell hozzá? Hamar kiderült, hogy bizony az emberek nagy része már hallott a BlackBerry-ről, de csak nagyon kis részük használt ilyet, s még kisebb részük tudja, hogy ez miért jó egyáltalán.
Már akkor megfogalmazódott bennünk, hogy igen, rá kell szánni az időt, az energiát, s össze kéne hozni egy olyan írást, amely A-tól Z-ig kitárgyalja az összes lényeges kérdést, s megpróbálja érthetően, logikusan megfogalmazni, hogy mi is az a BlackBerry valójában.
„Unfortunately, noone can be told what the BlackBerry is.”
Szerencsére nem egyedül kellett nekiüljek ennek a cikknek. Egyrészt 5-6 éve magam is részt vehettem egy négy napos angol nyelvű képzésen, amit a RIM (a gyártó) embere tartott, másrészt két segítségem is akadt. Gabó az egyik hazai szolgáltatónál dolgozik lassan 10 éve, mint technikus, keni-vágja az operátori oldalt, András pedig az NCOM színeiben több éve foglalkozik a BB szerverekkel és készülékekkel. Közreműködésüket ezúton is köszönöm, nélkülük fele ennyire sem lett volna komplex ez az írás.
Mit tud az átlagember? Alapvetően semmit. És az átlagember, akit érdekel a technika, illetve a mobilkommunikáció világa? Általában annyit, hogy ez valami levelezős cucc, van mögötte valami rendszer, és hülye alakúak a telefonok. Illetve még annyit sokan hozzátesznek, hogy nálunk nem túl népszerű a BlackBerry, bezzeg az Egyesült Államokban minden fejes vagy iPhone-nal, vagy BB-vel rohangál, lásd Jack Bauer, a CSI csapatok, vagy maga az elnök. Szóval biztos nem egy rossz cucc, s ebben mindenképpen van igazság.
Telefon vagy szolgáltatás?
Már a kezdetek kezdetén le kell szögezzük, hogy a BlackBerry egy gyűjtőnév. Egy brand, nem pedig egy gyártó. A gyártót ugyanis úgy hívják, hogy RIM (Research In Motion), kanadaiak, s bár eleinte egyéb wireless megoldások gyártásával is foglalkoztak, hamar egyértelművé vált, hogy a BlackBerry a cég legütősebb terméke, s érdemes erre fókuszálniuk minden erőforrásukat. Maga a RIM 1984-ben alakult, a BlackBerry márkanév pedig 1999-ben bukkant fel először, s 2002-ben lépett piacra az első olyan eszköz, amely ténylegesen BlackBerry nevet viselt, ez volt az 5810. A korábbi készülékek még RIM márkanév alatt futottak. Nos, innentől nem volt megállás, olyannyira nem, hogy most pont azon küzdenek, hogy az üzleti készülékként tekintett BlackBerry modelleket fiatalok, multimédia-őrültek, vagy internetguruk számára is elfogadottá tegyék. Nyitnak a szélesebb piac felé.
Mindenképpen tisztázandó, hogy a BlackBerry rendszer úgy teljes, ha a megfelelő készüléket a megfelelő szolgáltatással együtt vesszük igénybe. Lehet venni natúr BlackBerry telefont is, de az adekvát szolgáltatás nélkül csak egy félkarú óriás. Meg lehet rendelni a BlackBerry emailt bármilyen előfizetéses kártyára, de teljesen felesleges, a funkciók kihasználásához BlackBerry, vagy ezzel 100%-osan kompatibilis mobiltelefon szükséges.
Haladjunk továbbra is kronológiai sorrendben, a BlackBerry márkanévvel fémjelzett megoldások közül a BES az elsőszámú. A rövidítés a BlackBerry Enterprise Server kifejezést takarja, s ez az, ami a RIM-et naggyá tette, ez a fő termék, „a” BlackBerry. Nevéből fakadóan ez egy szerver. Baromi sokat tud, kőprofi, megbízható, gyors… s a következő oldalon részletesen is kivesézzük, de előbb jöjjön a középső szolgáltatás, amelynek neve: BlackBerry Professional.
Ez is egy BES, igazából gyakorlatilag ugyanazt tudja, mint a cég fő terméke, de limitált a kiszolgált BlackBerry telefonok száma, 30 darab ilyen eszközzel hajlandó kommunikálni. Még egy dolog hiányzik belőle, valami egészen ritkán használt és spéci autentikációs szabvány, de András szerint ezt a BES ügyfelek 1%-a használná egyébként is.
Hirdetés
A harmadik termék neve pedig BIS, azaz BlackBerry Internet Service. Ez a butított verzió, nem kell szervert venni hozzá, hanem hozzáférést kapunk a RIM egy bazinagy központi szerverének egy csücskéhez, s ezen keresztül bonyolódik a levelezésünk. Kevésbé hipertitkos, sokkal kevésbé paraméterezhető, de ez egy teljesen mezei felhasználó számára is biztosítja a BlackBerry-élményt.
A BES fogalma
A BlackBerry Enterprise Server elsősorban (és a hazai szolgáltatók szerint) céges ügyfelek számára készült. Nem olcsó dolog, pláne, mivel lépcsőzetesen kerül többe annak alapján, hogy mennyi BlackBerry telefont kell kiszolgálnia. Ha röviden kéne összefoglalni, akkor egy megabiztonságos, jól adminisztrálható, teljeskörű mobil levelezési megoldásról van szó, amelynek segítségével az irodán kívül levő alkalmazottak komplex, minden igényt kielégítő email eléréssel rendelkezhetnek.
Céges levelezést talán már sok olvasó látott, már egy átlagos középvállalkozásnál is dolgozik a központban egy-két gép, általában van egy Exchange (ez a leggyakoribb), valami proxy, ami a netet biztosítja, s mondjuk egy webserver és/vagy adatbázis szerver. Mindezeket pedig valami Microsoft által alkotott Windows Server fogja össze. Használnak néhányan Novell rendszert is, illetve az Exchange-t néha Lotus szerverrel váltják fel, de az esetek nagy százalékában ilyen összetevőkből épül fel egy vállalati IT infrastruktúra.
Ebbe a közegbe költözik be a BES. Az elsődleges cél, hogy a szomszédokkal jóban legyen, általában MAPI interfészen keresztül kommunikálgat az Exchange szerverrel, a proxyn keresztül kilát az internetre és jóban van az Active Directory-val is, mivel a felhasználói adatok egy részét innen szipkázza át. A működés lényege, hogy amint egy BlackBerry felhasználó Exchange szerveren tárolt postafiókjába bezuhan egy email, a BES erről azonnal értesül, s az internet segítségével a kanadai, vagy az angol BlackBerry szervert értesíti, amely szerver az adott ország mobilszolgáltatójának löki tovább az emailt. Az operátor pedig GSM, újabb telefonok esetén UMTS hálózatot használva notifikálja a végfelhasználónál levő BB készüléket, amelyre gyakorlatilag késlekedés nélkül beesik a levél.
Ehhez az is kell, hogy a fogyasztónál levő BlackBerry folyamatosan TCP/IP kapcsolatban legyen az operátori központtal, s ez meg is valósul. A BlackBerry eszközök gyakorlatilag működésük folyamán végig online tartózkodnak, de csak akkor van adatforgalom, ha ténylegesen levelezés történik. A gyorsaság és a frissesség csak az egyik vonzó tulajdonsága a BES alapú rendszernek, számos cég ennél sokkal jobban örül a biztonsági paramétereknek. A RIM 3DES algoritmust használ a kódoláshoz, amely csak egy közös kulcs ismeretében fejthető vissza. Ezt a kulcsot pedig csak az adott BES (ami ugyebár az ügyfélnél van), s csak az adott BlackBerry készülék ismeri (amely szintén az ügyfélnél van), a szerver konfigurálása során kell ezt a kulcsot kialakítani. Ergo a levél már titkosítva hagyja el a céges infrastruktúrát, s egészen a készüléken történő megjelenítésig útja során titkosított is marad.
Nos, hát ilyet mondjuk alapból nem fog tudni semmiféle push email megoldás, a POP3 alapú cuccok pedig pláne. Vannak további finomságok is. Nem csak a levelek, hanem a komplett címjegyzék és a naptár is állandó online szinkronban van. A BES-en policy alapú jogosultsági rendszer működik, a távolban levő készülékek tökéletesen paraméterezhetőek, policy szinten tilthatóak különböző készülékfunkciók (mondjuk az internet böngészése, vagy utólagos alkalmazások telepítésének lehetősége), ráadásul gyanús körülmények között eltűnő, vagy bevallottan elvesztett BlackBerry telefonok a szerverről is kinullázhatóak – igaz, ez csak akkor működik, ha a parancs kiadása után még hálózatra lép az eszköz.
BES felépítése
A BES egy igen sok modulból felépülő szerver. Minden egységnek megvan a maga feladata, s bár talán első kissé ijesztő a lentebb található ábra, alapvetően az egyes modulok funkciója teljesen érhetővé teszi a BES működését.
Névsorban haladva az első modul a BlackBerry Attachment Service. Ennek az a feladata, hogy a készülékekre kiküldött levelekben levő csatolmányokat tömörítse, s olyan formátumúra varázsolja, hogy azok megjelenhessenek a telefonokon. Természetesen az összes Office formátummal elbánik, nem okoz gondot a PDF, illetve a különböző képek átalakítása sem.
A BlackBerry Collaboration Service az Instant Messaging szolgáltatást biztosítja, ha van az adott cégnél egyáltalán ilyesmi.
A BlackBerry Configuration Database nevéből fakadóan egy adatbázis, amely tárolja a felhasználók adatait, a PIN számokat, a BES és a hálózat közötti kapcsolat paramétereit és a titkosításhoz szolgáló kulcsokat.
A BlackBerry Controller csupán egy monitorozó eszköz, amely a BES moduljaiért felel, s ha azok nem reagálnak, akkor újraindítja azokat.
A BlackBerry Dispatcher egy igen fontos modul, itt történik ugyanis a kimenő és bejövő levélforgalom tömörítése és titkosítása. Minden levélforgalom át kell menjen a Dispatcheren.
A BlackBerry Manager a fentebb említett Configuration Database társa, itt lehet adminisztrálni a tárolt adatokat és a domaint.
A BlackBerry MDS szolgálatások szintén fontos részét képezik a BES-nek. Az MDS ugyanis azt teszi lehetővé, hogy a végfelhasználók a készülékük segítségével kapcsolódjanak a céges belső hálózatra, itt jellemzően intranet oldalak böngészéséről van szó.
A BlackBerry Messaging Agent a Dispatcherhez hasonlóan aktívan részt vesz a levélforgalom lebonyolításában, ez a modul tartja a kapcsolatot a céges levelezőszerverrel (Exchange).
A BlackBerry Policy Service feladata viszonylag egyértelmű. Ez tárolja és adminsztrálja az egyes felhasználók, vagy az egész hálózat szempontjából releváns jogokat és szabályokat. Itt lehet engedélyezni és letiltani bizonyos szolgáltatásokat, sőt, akár olyan készülékfunkciókat is, mint a kamera használata.
A BlackBerry Router feladata szintén könnyen kitalálható. Ez a modul felelős a BES-ről kimenő, illetve a beérkező forgalom zökkenőmentességéért.
Hogyan megy a levél?
A BES - mint látható - több egységből áll. Ha jól sikerült konfigurálni, akkor egy-egy levél küldésénél és/vagy fogadásánál számos modul összedolgozása hozza össze a végeredményt. Lássuk a legkézenfekvőbb esetet, a felhasználó levelet kap.
Első lépésként az Exchange értesíti a levél tényéről a BES-t, konkrétan a BlackBerry Messaging Agent nevű modult. Ez megvizsgálja, hogy a levél teljesíti-e a szűrési feltételeknek megfelelő paramétereket, majd ezt követően a levél első 2 KB-os darabját átlöki a BlackBerry Dispatcher felé. A Dispatcher összetömöríti a kapott információt, majd rátolja a kódolást. A kódolt üzenetdarabka megy tovább a BlackBerry Router felé. Ez az a modul, amely a már kódolt adatot kilöki a hálózatra, alapesetben a 3101-es porton keresztül, de ha a BlackBerry készülék a céges WLAN hálózaton tartózkodik, akkor a 4101-es portot használja. Ha a készülék PIN száma stimmel azzal, amit a Dispatcher meghatározott, akkor a levéldarabka megérkezik a telefonra, amely rögtön visszaküld egy megerősítést a Dispatcher számára, amely ezt továbblöki a Messaging Agentnek. Ha négy órán belül nem érkezik meg ez a visszaigazolás, akkor a BES újra megpróbálja elküldeni a levél első 2 KB-ját. Fontos tudni, hogy ez a visszaigazolás csak arról szól, hogy a készülék megkapta az üzenetet, arról azonban nem, hogy a felhasználó meg is nyitotta-e azt.
Amennyiben a BlackBerry készülék felhasználója dönt úgy, hogy üzenetet küld, akkor a folyamat kissé máshogy néz ki. A készülék ad egy ún. RefID-t az üzenetnek, illetve azt is meghatározza, hogy milyen típusú üzenetről van szó (levél, naptárbejegyzés). Ha ez megvan, akkor a telefon összecsomagolja és kódolja a levelet, majd a fentebb már említett portokon a hálózat segítségével eljuttatja ezt a BES-nek. A BES kizárólag kódolt üzenetet hajlandó fogadni, amit a Dispatcher a kulcs ismeretében visszafejt. Ha ez nem jön össze, akkor a BES ignorálja a levelet, és hibaüzenetet küld a készüléknek. Ha viszont minden jól sikerült, akkor a Messaging Agent az Exchange szervert utasítja a levélküldés végrehajtására, illetve a felhasználó Sent Items mappájában elhelyezik az elküldött üzenetet másolatát.
Némiképp bonyolítja a helyzetet, ha a készülékről csatolmányos levelet küldünk. Ilyenkor annyiban változik a folyamat, hogy a készülék úgy formázza meg a levél fejlécét, amelyből a BES számára egyértelmű, hogy csatolmány is lesz, de első kanyarban ezt nem küldi el. A szerverre küldött ilyen levél azt eredményezi, hogy a BES helyet csinál a csatolmány(ok)nak a szerveren, majd ezt követően szól a Dispatcher segítségével a készüléknek, hogy lesz szíves küldeni az anyagot. Amennyiben a csatolmány(ok) mérete nagy, akkor a készülék több csomagban küldi ezt fel a szerver számára, de fontos az, hogy az egyes szegmensek küldése között nem telhet el 15 percnél több, különben a szerver törli az egészet, és hibaüzenetet küld a készüléknek. Ha minden rész megérkezik, akkor a BES összerámolja a csatolmányokat, s kikézbesíti ezeket a megfelelő címzettnek. Ez a csatolmányos móka csak akkor működik egyáltalán, ha a készüléken az operációs rendszer verziószáma legalább 4.2-es.
A BES anyagi oldala
Még egy kulcsfontosságú tényező akad, ami sokaknak számít: a BlackBerry rendszer nagyon takarékosan bánik az adatforgalommal. Azt azért már minden levelezős telefon tudja, hogy az emaileknek csak a fejlécét szedje le, de a BB ennél jóval többet nyújt. A telefonra beeső levelek megnyitása minden esetben csupán 2KB adatforgalmat generál, amely annak fényében lehet több, ha a felhasználó a levél többi részét megtekintve a kijelzőn lefelé gördíti a szöveget. Ilyenkor a szerver 2KB-os egységekben csöpögteti lefelé a mail hátralevő részeit, de sosem küld le feleslegesen semmit, csak annyit, amennyi kifér a képernyőre. A csatolmányokat is átalakítgatja, az Attachment Service nevű BES modul az Office dokumentumokból kiszórja a sallangokat, a formázás ugyan megmarad, de a dokumentumok mérete jóval kisebb lesz.
Mielőtt még minden olvasó fejvesztve rohanna a boltba BES-t venni, gyorsan tisztázzunk néhány dolgot. A BES minden, csak nem olcsó. Szép pénzt kérnek el érte a kanadaiak, de egyre több és több cég látja be, hogy ez az egyszeri, nagyobb összegű beruházás rövid időn belül megtérül. A BlackBerry eszközökkel rohangáló munkatársak mindig elérhetőek, olyan nincs, hogy nem voltam bent az irodában, s nem kaptam meg a levelet. Nem számít, hogy van-e 3G, vagy nincs, a 2KB-os méretű levéltöredékeket még egy tetves GPRS háló is ki tudja magából préselni. Ez jótékonyan hat a roaming költségekre is, ilyenkor ugyanis baromira számít minden egyes bit, hiszen a legtöbb szolgáltató adatforgalom után számláz a külföldi használat esetén.
Nyilván fentiekből evidens, hogy a BES működéséhez szükségünk van a mobilszolgáltatóra is. Mára már mindhárom hazai operátor kínál BlackBerry szolgáltatást, a Pannon sokáig ellenállt, de ők is beálltak a sorba. Ám BES rendszert csak kiemelt ügyfelek vehetnek igénybe, ami viszont néha elég nagy marhaság. Teljesen átlagos példa lehet, hogy van egy nagy cég, akinek hazai kirendeltségén dolgozik mondjuk 2-3 ember. A nagy cégnek otthon van BES szervere, a magyar dolgozóknak biztosítanak BlackBerry eszközöket, de a BES szolgáltatást nem tudják rárendelni, mert 2-3 fős magyar káeftéből nem lesz automatikusan kiemelt ügyfél, ehhez köröket kell futni az operátorral. Ráadásul a hazai szolgáltatók ügyfélszolgálatain BlackBerry szemszögből elég halovány a tudásszint, itt a T-Mobile valamelyest kivétel, ők direkt BB kérdésekre ingyenes hívható zöld számot tartanak fent.
Az anyagi részhez tartozik az is, hogy a BES normális működéséhez nem árt, ha BlackBerry felirat virít a készülékeken is. Mostanra már a régebbi telefonok ára szerencsére csökkent, és egy Curve már bőven tökéletes ahhoz, hogy a BES által kínált lehetőségeket igénybe tudja venni. Kisebb cégek számára (30 darab alatti BB eszközzel) létezik a BlackBerry Professional is, ha Ön cégvezető, esetleg IT guru egy közepes vállalatnál, és fontolgatja a BB szolgáltatások igénybe vételét, akkor határozottan verje az asztalt a Professional kapcsán, mert bizony hallottunk olyan szolgáltatóról, aki simán kussolt a témáról, és egy 10 kártyás ügyfélre rásózott egy komplett BES szervert. Többször annyiért, mint amennyibe a Professional került volna.
A BIS
A BlackBerry Internes Service teljesen máshová pozícionált termék. A BIS ugyanis egyedi, lakossági ügyfelek számára, vagy olyan kis cégeknek készült, ahol nincs informatikai háttér, rendszergazda és mailszerver. Itt az a lényeg, hogy az ember a havidíjért cserébe kap egy postafiókon a RIM központi BlackBerry szerverén, s ezt éri el a készülékéről. Nyilván egyértelmű, hogy a BES-nél elérhető paraméterezési lehetőségek csak nagyon csekély mértékben vannak jelen, ez nem is erről szól.
A BIS-nél a regisztrációt követően kapunk valami email címet, de erre a jövőben semmi szükségünk nem lesz. Ugyanis egy wizard segítségével POP3 vagy IMAP4 postafiókjainkat érdemes beállítani (s ezt akár a weben, akár a kezünkben levő telefon segítségével megtehetjük), innentől kezdve pedig a BIS maximum 15 percenként (de a gyakorlatban szinte azonnal) leszívja a levelek másolatát, s leküldi a telefonunkra. A készülékről természetesen lehet válaszolni, alapértelmezettként arról a címünkről megy vissza a levél, ahová érkezett, de ez egy gombnyomással változtatható. Ha törlünk, akkor az visszaszinkronizál a szerverre, s onnan is törlődik, ha olvassuk a készüléken, akkor olvasottá válik a levél a postafiókunkban is.
De ezzel vége is a történetnek, ez ennyit tud. Nincs 3DES tikosítás, nincsenek policy lehetőségek, nincs semmi egyéb extra. Csak a kérdés marad, hogy mitől jobb ez, mint egy standard telefonos POP3 postafiók kezelés, s igazából nem sokkal nyújt többet. A levelek azonnali megérkezése persze nem rossz dolog, lassan három hete vagyok én is BIS felhasználó, s tényleg kellemes. Megjön, csipog, megnézem, ha olvasni akarom, akkor tudom, hogy 2 KB-ot használok le a keretemből, törlöm, vagy válaszolok, praktikus, persze, hogy az. De egy normális telefonban is be lehet állítani, hogy bizonyos időközönként töltse le a leveleim fejléceit automatikusan, szóval annyira nem nagy fegyvertény ez a dolog.
Ráadásul a BIS havidíjas szolgáltatás. Pár ezresbe mindhárom szolgáltatónál kerül, s ha az ember egyébként is akar internet csomagot a kártyájára, akkor inkább azt fizetve használja a POP3 levelezést, minthogy külön fizessen még a BIS adatforgalom után is. Nyilván nem rossz dolog, de amint visszaadom a nálam levő BlackBerry telefont, lemondom a sunyiba a szolgáltatást, s akkor is ezt tenném, ha maradna a birtokomban BB. Vannak a történetnek még egyéb, finom kis buktatói is, de azokról majd kicsit később, az operátori résznél szólunk.
A készülékek
A BlackBerry sikerének másik kulcsa a cég által gyártott telefonokban keresendő. Eleinte direkt olyan termékek voltak ezek, amikre azt mondtuk, hogy célszerszámok. Arra készültek, hogy az ember levelezzen velük, esetleg telefonáljon. Minden más csak másodlagos, lényegtelen. Kamera, Bluetooth, multimédia, többszólamú csengőhangok? Nem volt itt semmi. Amikor hazánkba is hivatalosan betört a RIM, akkor a legdurvább telefon a 7290-es BB volt, s már akkori szemmel nézve sem volt egy álom.
Viszont tette a dolgát, röccenés nélkül üzemelt rajta minden levelezési funkció, egy hétig bírta töltés nélkül. Az összes BB készüléken a RIM egyedi operációs rendszere fut, amit fantáziadúsan BlackBerry OS néven ismerünk. Jelenleg a 4.7-es verziónál járunk, ez dolgozik a Storm nevű kütyüben, de igazából ez szinte csont ugyanaz, mint a 4.6 – csak optimalizálták az érintőkijelzőhöz.
Pár évvel ezelőtt határozta el a RIM, hogy nyit azok felé is, akik eddig azért nem vettek BB készülékeket (és ezzel együtt BES/BIS hozzáféréseket sem), mert kamerát, videolejátszást, animáló menüt és grillcsirkét vár a készülékétől. Ezért két irányba indultak el, egyrészt a saját készülékportfóliójukat megújították (elkészült a Pearl és a Curve), másrészt egyéb gyártóknak átadták a BlackBerry licenszet, ilyen volt a Nokia (E66, E61), vagy a Siemens (SK65).
Ez utóbbi dolgokkal azért volt némi gond, ugyanis a BlackBerry telefonoknak van egy egyedi azonosítója, úgynevezett PIN szám. Akár BES, akár BIS környezetről van szó, a regisztráció úgy kezdődik, hogy ezt a PIN számot meg kell adni a megfelelő helyen (a BES szerveren, vagy a BIS felületen). Ha az azonosító rendben levőnek találtatott, s a telefonban levő kártyán van szolgáltatás, akkor a BIS/BES leküldi az ún. service book-ot, ami gyakorlatilag egy olyan csomag, amely aktiválja a telefonban az email beállítási lehetőségeket. Amíg ez nem történik meg, addig a készülékben be sem lehet állítani a levelezést.
Nos, ezzel a PIN számmal merültek fel problémák a BB licensszel ellátott más gyártók telefonjainál, hiszen ott egy előre betáplált algoritmus dobott ki egy virtuális PIN számot… s nem mindig működött a történet. Persze ha egyszer sikerült beállítani, akkor magabiztosan üzemelt és kommunikált egy Nokia E61 is egy BES szerverrel, de a tökéletes működéshez eredeti BlackBerry telefon javasolt. Már csak azért is, mert a RIM és a Nokia azóta felbontotta az együttműködést, a finnek pedig saját rendszert kezdtek fejleszteni, de házi szakértőink szerint ez labdába sem rúghat az évek óta csiszolgatott BB-hez képest.
Foglaljuk össze a fentieket, immáron felhasználói szempontból. Júzerünk megveszi a tetszőleges BlakcBerry készülékét, rendel egy BIS-t a szolgáltatójától, majd a PIN számot regisztrálja. Ekkor lejön a service book, és végig tud menni az email beállításokon, köszönjük, működik, leülhet, csókolom. Ha a BIS helyett BES van a történetben, akkor rendszergazda telepít, szinkronizál, összekötöget, buherál, anyázik, cigizik-kávézik, de előbb-utóbb tudásához mérten összerámolja a cuccot, registrtálja rajta a PIN-számokat, képződik egy közös kulcs, a service book újra leugrik, de nem kell a wizardot futtatni, mert a BES-en van az email beállítás. Egyszerű? Igen.
A gond akkor van, ha használt BlackBerry felé kacsintgatunk. Ennek a PIN száma ugyanis már valamikor, valahová beregisztrálásra került, ezt tehát ki kell üttetni. A hazai szolgáltatót ügyfélszolgálata képes erre, vagy ha a régi tulaj vesz egy új BB-t, akkor úgyis át kell írnia a PIN számot BIS-ben és BES-ben egyaránt. Ilyenkor András szerint a régi PIN megint szabadon regisztrálható, Gabó szerint nem, de ez utóbbi esetben is tud segíteni a szolgáltató.
Curve
Ha már ilyen izmos írást rittyentünk a BlackBerry kapcsán, akkor evidens, hogy a jelenleg elérhető telefonokat is megsasoljuk. A Speedshop biztosította az összes létező eszközt, úgyhogy egy hatalmas fekete zsákban öt darab BlackBerry érkezett. A kínálat legöregebb, még kapható darabja a Curve és a Pearl, előbbivel kezdjük az ismerkedést.
A Curve 8300, 8310 és 8320 típusszámokon érhető el, ebből a legutolsó abban nyújt többet, hogy van benne WLAN. Azért van ennyi Curve, mert külön modell készült a Vodafone (8310), a T-Mobile (8320) és a többiek (8300) számára, ez a szisztéma egyébként is jellemző a RIM termékekre. A Curve ránézésre ízig-vérig BlackBerry, a tepsi forma, a fektetett kijelző és a teljes értékű gombsor triója jellegzetessé teszi a telefont.
A Curve volt az első olyan BB, amelynél a navigációs gombot trackball helyettesíti, ez egy igen jól sikerült, könnyen megszokható kezelőszerv, amelyhez a kijelzőn adott esetben frankó egérkurzor kapcsolódik, a böngészés során ez igen jól használható. A 2007-ben debütált eszköz abban is első volt a RIM-nél, hogy itt már van mindenféle multimédiás jóság is, jelesül MP3 támogatás, 2 megapixeles kamera és sztereó Bluetooth kompatibilitás.
A Curve burkolata alatt 312 MHz-es Intel XScale processzor dolgozik, ez mai szemmel nézve nem egy izmos cucc, de a BlackBerry OS 4.2-es és 4.5-ös (erre lehet felturbózni) verziójához bőven elegendő. Bár a Curve még nem rendelkezik beépített GPS modullal (csak a vodás 8310 a kivétel), mindhárom készülékben van BB Maps szoftver, amely a cég saját fejlesztése. Már az ős BlackBerry eszközök is miniUSB csatlakozóval rendelkeztek (a Storm pedig már microUSB-t kapott), s már a Curve-nél is megoldották, hogy 3,5 mm-es jack kimenet üldögéljen rajta. A BB telefonok híresen jól bírják szuflával is, a Curve 1100 mAh teljesítményű telepe szerencsés esetben egy hétig kihúzta töltő nélkül.
A Curve sorozat a 8900 "személyében" tavaly év végén utódot is kapott, ezt Javelin néven ismeri a szaksajtó, erről a modellről külön is szólunk pár oldallal később.
Pearl
A Pearl egy fura szerzet, egyáltalán nem illik a külseje a BlackBerry készülékek közé. Hosszúkás alakja alapján első ránézésre is kilóg a sorból, s igazán nagy karriert nem is futott be, pedig volt előzménye, a 71xx sorozat. Az első ilyen modellt még 2004-ben mutatta be a RIM, ebből is készült hat verzió a különböző szolgáltatók számára. A 7100 volt előbb, majd két év szünetet követően, kis pofozgatás után kijött a némiképp komolyabbnak tűnő 7130 is. A Pearl igazi neve 8110, 8120 és 8130, ráadásul nemrég utódot is kapott a 8820 képében, amely az első összecsukható BB telefon.
Pedig a Pearl mindenképpen érdekes jószág, ugyanis SureType gombsort kapott, amit nevezhetünk fél-QWERTY billentyűzetnek is. Egy gombon ugyanis két betű kapott helyet, így könnyebb volt mögé megírni egy prediktív szövegbeviteli algoritmust, bár magyar nyelven ez fabatkát sem ért. Érdekes, hogy hosszú szünet után a Nokia elevenítette fel nemrég ezt a megoldást, a hamarosan kapható E55 is ilyen furcsa szerzet, kérdés, hogy vajon a finneknek bejön-e az, ami a Pearl esetén nem volt annyira sikeres.
A Curve és a Pearl még nem ismeri a 3G hálózatokat, de levelezéshez az EDGE is elég. Mivel a két eszköz nagyjából ugyanakkor született, ezért a Pearl is 312 MHz-es processzort kapott, ugyanaz a rajtuk futó OS verziószáma is, de az akkumulátor és a kamera gyengébb. WLAN ezúttal nincsen, GPS sem került bele, a kijelző pedig a teljesen extrém, 240x260 pixeles felbontása miatt egyedi. A Curve-ben megismert trackball azonban itt is domborít, ennek ellenére a Pearl inkább az árra gyúrt, az egyik legolcsóbb BlackBerry eszköz kerekedett ki belőle. Az utód 8820 viszont jó ötlet, a keskeny gombsor abszolút ideális, hogy kagyló alakú készüléknél ne foglaljon el túl sok helyet.
Javelin
A Javelin másik neve Curve 8900. Ebből következően a 83xx sorozat hagyományait viszi tovább, bővített funkcionalitással, pofásabb külsővel. De még mindig nincs 3G, viszont a kamera 3,15 megapixelesre hízott. Ebben már van GPS, az eddigi processzort 512 MHz-es modul váltotta, ennek megfelelően a telefon étvágya is megnőtt, úgyhogy 1400 mAh teljesítményű telepet rámoltak alá a mérnökök.
Ez a modell eredetileg a BB OS 4.6-os verziójával lépett piacra, de elvileg fel lehet frissíteni az 5.0-s verzióra, ám ez még - a cikk írásakor - hivatalosan nem támogatott upgrade, úgyhogy mindenki csak saját felelősségére próbálkozzon, bár gyanítom, hogy a hazai BB Javelin tulajdonosok száma elég elenyésző. Az új OS-ben csinosítgatták a levelezési felületet, bekerült a funkciók közé egy teljeskörű fájlkezelő (ez a korábbi verziókban nemigen volt, bár eddig is külön le lehetett tölteni 3rd party megoldásokat), illetve megváltozott a képnézegető, amely kissé iPhone jelleget öltött, az eddigi P és N gombok nyomogatása helyett már a trackball görgetésével is lehet ugrálni a fotók között.
A Javelin jobb kijelzőt is kapott, mint a korábbi Curve készülékek, itt egy 480x360 pixeles ablakon követhetjük nyomon a történéseket, de a készülék alapvető kiterjedései csak picit változtak, a 8900 a legvékonyabb Curve, de így is majdnem 14 mm a vastagsága. A jobb processzornak hála a Javelin támogatja a DivX és XVid formátumú filmek visszanézését is, stabilizátor funkcióval gazdagodott a kamera szoftvere, van geotagging, a memória pedig 16 gigabájtos microSD kártyával is bővíthető. Ez jelenleg a legkomolyabb BlackBerry a 3G nélküli eszközök között.
Bold
A két szakértő egyetértett abban, hogy jelenleg a Bold a legkiforrottabb BlackBerry. A 133 grammosra hízott eszközben már végre van HSDPA, a trackball megmaradt, a külső igen elegánsra sikeredett úgy, hogy közben a gyártóra jellemző stílusjegyek is megmaradtak. Az itthon is legnépszerűbb BlackBerry telefon szintén a 4.6-os OS-sel jött ki, de erre is rá lehet már tolni a nem hivatalos 5.0-s frissítést (ami nyilván rövid időn belül abszolút támogatott lesz). A processzor teljesítménye 624 MHz-re nőtt, az akkumulátor már 1500 mAh-s.
A Bold mindent tud, amit az összes korábbi BlackBerry, a 2,6 inches kijelző 480x320 pixel segítségével mutatja az információkat. Itt már alap a WLAN, az A-GPS, a sztereó Bluetooth, a belső memória 1 gigabájtos, de természetesen bővíthető. Hátrányként azt szokták felhozni, hogy nincs előlapi kamera, de a hátsó optika is csak 2 megapixeles, s nem túl meggyőző a minősége sem.
Mindezek ellenére a Bold a hagyományos BlackBerry telefonok legjobbika, kiváló anyagminőségéről, stabilitásáról, a szoftver sebességéről és a hangminőségről áradoznak a részletes tesztek, s ez vélhetően az 5.0-s OS teljes supportját követően tovább javul. A RIM-nél nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy utólag is rengeteg javítás legyen elérhető a telefonokhoz, a fejlesztések nem állnak meg ott, ahogyan a termék piacra kerül (pedig mennyi, de mennyi mobilgyártó tesz így), ráadásul a kanadaiak igen komplex webes tudásbázissal is rendelkeznek. Aki mostanság óhajt beleugrani a BlackBerry rendszerek és készülékek egyedi világába, nyugodtan tegye le a voksát a Bold mellett. Mert lehet, hogy a következő oldalon vesézgetett Storm elveszi a kedvét...
Storm
A Storm bemutatása hatalmas visszhangot váltott ki arrafelé, ahol a BlackBerry egyébként is ismert márka. A 9500-s típusszámú eszköz létezése totálisan szembemegy az eddig BlackBerry filozófiának: nem hogy QWERTY nincs rajta, de - szentségtörés - érintőkijelzőt kapott. Ez a lépés egy olyan eszköznél, amelyet tényleg üzenetkezelésre találtak ki... meglehetősen merész.
A RIM azonban nagyon magabiztosnak tűnt. Az atomstabil 4.6-os OS-t felváltotta a 4.7-es, amelyet jelentősen átformáltak az érintésvezérelt logika kedvéért, de nem elégedtek meg ennyivel. A kijelző ugyanis - és ilyen még tényleg nem volt - be is nyomható. Az egész panel mozog vertikálisan egy fél millimétert, ami lehetővé teszi, hogy a finom érintésekkel csak a helyére tegyük a kurzort, az izmosabb nyomásokkal pedig aktiváljuk is a funkciót. Olyan, mint egérrel kattintani.
Hozzá kell szokni, ez tény. Hozzá is lehet. De még ezzel a megoldással sem tudták pótolni a QWERTY gombsort tökéletesen, ezt nem csak én éreztem így több hétig tartó Storm-nyúzás után, hanem Gabó és András is hasonlóképpen gondolkodott. Nagyobb baj azonban, hogy a Bold 624 MHz-es CPU-ja egyszerűen kevés ahhoz, hogy zökkenőmentesen meghajtsa a 3,25 inches érintőképernyővel rendelkező készüléket. Pedig funkcionálisan itt sincs gond, a kamera végre kapott autofókusz funkciót, van GPS, 1 gigás belső kapacitás, bővíthetőség, viszont a WLAN kimaradt, de a telefon immáron 155 grammot nyom, ami azért nem csekélység.
A Storm rengeteg kritikát kapott. A legnevesebb szaklapok mellett a felhasználók is kifogásolták a rendszer sebességét, s hiába a multitouch kijelző, illetve a mozgásérzékelő, főleg a multimédiás alkalmazások kapcsán a telefon tempója egy nyugdíjas csigáét idézi. Persze a Storm ettől függetlenül baromi innovatív, de ezúttal vagy az optimalizáció nem sikerült jól, vagy egyszerűen túlságosan nagyot akartak ezzel a készülékkel dobni a kanadaiak. A folyamatos support azonban szép lassan majd kipofozza a hibákat, de a Storm helyett (hacsak nem vágyik az olvasó valami tényleg egyedire) a Bold jobban ajánlott.
Összegzés
Az eddigiek alapján talán látható, hogy a BlackBerry szolgáltatás egy igen komplex dolog. Rengeteg lehetőséget rejt magában, de ahhoz, hogy ezeket ténylegesen ki is tudjuk használni, mindenképpen szakemberre van szükség (BES esetén), hogy valóban megérje az árát a berendezés, s ne csak sznobériából válasszunk valamit, amit egyébként egy szottyadt push-mail szolgáltatással is meg tudtunk volna oldani. A BlackBerry a komoly cégek munkaeszköze, igen magas biztonsággal, elképesztően finoman hangolható funkcionalitással.
A három hazai szolgáltató árait nemigen tudjuk összehasonlítani, mivel a BES szervereket nem mezei ügyfelek vásárolják, hanem olyan kiemelt cégek, akik egyébként is egyedi díjszabást kapnak. Az viszont biztos, hogy érdemes tájékozódni, mert jelentéktelen tételek is durva eltéréseket eredményeznek, elég, ha csak mondjuk a kiszállási díjra gondolunk, amely több órás rendszergazdai tevékenységet követően százezres nagyságrendű is lehet.
Fontos tájékozódni még a szerverhez és a szolgáltatáshoz járó adatforgalom mennyiségéről, a külföldi hálózat használatakor fellépő többletköltségek számlázásáról és díjáról, nem is beszélve az egyéb apróságokról. A Vodafone-nál például a BlackBerry szolgáltatáshoz biztosított adatforgalomba nem számít bele az internetezés, csak a levelezés. A T-Mobile-nál ez másképp van, ők nem tesznek különbséget a levelezési és a webes adatforgalom között.
A BlackBerry rendszerekről még rengeteget lehet írni. Ám a RIM oldalán elképesztő mennyiségű anyag található, nem is beszélve a fórum jelleggel működő tudásbázisról. Aki bele óhajtja ásni magát a témába, annak ez a 14 oldalas összefoglaló csupán kedvcsináló. Mindazonáltal bízom benne, hogy a fentebb leírtak segítenek az olvasóknak kicsit jobban átlátni azt, hogy a BlackBerry miért is lett a világ egyik legelterjedtebb és legkomplexebb céges levelezési rendszere.
Bog
A cikk elkészítéséhez felbecsülhetetlen segítséget nyújtott András és Gabó. A bemutatott készülékeket a Speedshop biztosította. A szolgáltatást a Vodafone hálózatán vettem igénybe, de saját zsebből fizettem.
A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.
