Bevezető, tartozékok
A Meizu neve biztosan nem cseng ismeretlenül olvasóink számára: a gyártó híres a jó minőségű hordozható zenelejátszókról, tavaly pedig az androidos piacra is betörtek az M9 névre hallgató készülékkel. Sajnos a kínai illetőségű cég telefonjait Magyarországon (és úgy általában bárhol Kínán kívül) nem lehet hivatalosan beszerezni, az M9-et is az egyik kedves olvasónk kínálta fel egy teszt erejéig. Hasonló szerencsénk volt az MX-szel is, nemrég ugyanis érkezett egy levél, amelyben a gyártó kétmagos újdonságát ajánlották fel kipróbálásra, mi pedig természetesen kapva kaptunk az alkalmon.
Tesztalanyunk tulajdonosa abban a szerencsés helyzetben volt, hogy még a január eleji hivatalos megjelenés előtt megkapta a készüléket. A modell bár hardveres szoftveres oldalon már végleges volt, a piacra kerülésig azonban pár dolgon még változtattak pár külsőségen. Erre példa a hangerőszabályzó gombok megvariálása, illetve a kamera védőlencséjének lecserélése. Ezek viszont túl nagy mértékben nem befolyásolják a felhasználói élményt, így semmi sem állhatott útjába a tesztnek. A telefont a MobilarenaTV hétfői adásában is bemutattuk, a műsor újranézhető ezen a linken
A telefon egy nagyon egyszerű fehér dobozkában érkezett, melyet mindössze egy MX felirat és egy kék csík díszített. Utóbbin egy Engineering sample felirat hívja fel a figyelmet, hogy ez még nem a teljesen végleges példány. A könyvszerűen nyitható doboz a telefonon kívül mindössze egy kézikönyvet (angol nyelv nélkül) és egy microUSB-kábelt rejt, fülhallgatót vagy sztereó headsetet nem kapunk a mobilhoz.
Külső
A telefonnal együtt töltött pár nap alatt több, a mobil telefóniában kevésbé jártas ismerősöm is feltette az ominózus kérdést: az egy ájfón nálad? A gyanú nem volt teljesen alaptalan, a Meizu MX formaterve ugyanis erősen emlékeztet egy fehér hátlappal rendelkező Apple iPhone 3GS-re, szemből pedig mintha egy iPhone 4S kacsintana vissza: ugyanaz a lekerekített formaterv és színhasználat fogadja az embert. Persze a kijelzőt feloldva már megváltozik a helyzet, de tény, hogy az óvatlan nézelődő számára külsőleg könnyen összetéveszthető a két mobil. A borítás teljes mértékben plasztikból van, sajnos a csillogósabb fajtából, így hamar tele lesz ujjlenyomatokkal. Az összeszerelés minősége megfelelő, mi több, a hátlapot idegtépő (avagy inkább körömtépő) feladat lefejteni. A dimenziók átlagosak, a 121,1 x 63,3 x 10,3 milliméteres és 138 grammos telefon sem nagynak, sem különösen nehéznek nem mondható.
Az előlap felépítése nem sokat változott az M9 óta. Legfelül szokás szerint a hangszórót találjuk, mely mellett egy másodlagos kamera is helyet kapott. Kissé lejjebb láthatjuk az alig felfedezhető fény- és közelségérzékelőt, a jobb felső sarokban pedig egy Meizu felirat olvasható; feltéve, ha az ember tud kínaiul. A legnagyobb területet a 4 hüvelykes képátlójú képernyő foglalja el, amely 640 x 960 képpontos felbontással rendelkezik, a megjelenített színek száma pedig 16 millióra rúg. A technológiáját tekintve egy Sharp gyártmányú ASV panellel van dolgunk, amely szép és nem túlszaturált színekkel operál, a kép pedig tűéles a magas felbontásnak köszönhetően. A betekintési szögek korrektek, a feliratok még 80-85 fokot forgatva is olvashatók maradnak; igaz, ekkor azért érzékelhetően fakulnak a színek. Természetesen egy érintőkijelzőről van szó, amely kapacitív módon érzékel, egyszerre akár több helyen is. A panel alatt három gomb kapott helyet: a középső fizikai menübillentyűt két kapacitív tapigomb (vissza és beállítások) fogja közre. Utóbbi kettő érdekessége, hogy az aktuális orientációnak és funkcionalitásnak megfelelően változnak. Ha például az adott felületen nem értelmezhető a vissza gomb, a nyilat reprezentáló három pöttyből csak egy világít; ez a beállítások esetén is így működik. A gombok követik az orientációváltásokat is, fektetett nézetben döngetve a kijelzővel egyetemben ők is elfordulnak. Jópofa továbbá, hogy nem fogadott hívás, új levél vagy egyéb értesítés esetén halványan pislákol egy-egy LED, ezzel jelezve a felhasználónak.
A telefon hátlapján nincs túl sok látnivaló, egyetlen díszítőelemként be kell érnünk egy Meizu MX felirattal. A kamera fent középen kapott helyet, felette egy szimpla LED-es villanót láthatunk; a fényképező feletti védőüveg a végleges verzióban más, erősebb portaszító tulajdonságú anyagból készül. A bal alsó sarokban található a külső hangszóró, amely bár a mobilos hangkeltők között hangosan és viszonylag jól szól, csodát nem szabad várni ezen a téren. A telefonbeszélgetések kihangosításához tökéletes, minőségi zenehallgatásra azonban nem ajánlott.
A telefon oldalán csak a legfontosabb elemek kaptak helyet, de ennek megvan az oka. Alul ugyanis egy MHL (Mobile High-definiton Link) port található, amelyre a microUSB-kábel mellett HDMI- és USB-hoszt kábelt is ráköthetünk; utóbbi kettő sajnos nem volt a dobozban. Felül a 3,5 milliméteres kimenet és a ki- és bekapcsoló gomb figyel, utóbbi a képernyő lezárására és feloldására is használható. A hangerőt baloldalt szabályozhatjuk a jelenleg kissé nagy nyomáspontú billentyűvel, de ezt már kijavították: a gombok kialakítása még nem végleges a mi példányunkon.
Hirdetés
Hardver, rendszer, UI
Hardveresen nem nagyon találni kivetnivalót a Meizu újdonságában. Hasonlóan a Samsung Galaxy S II és Galaxy Note készülékekhez, tesztalanyunkban is egy Exynos 4210 lapkakészlet található. A 45 nanométeres csíkszélességű lapkában egy kétmagos ARM Cortex-A9 processzor található, mely magonként 1,4 GHz-en pörög, a grafikus számításokért pedig egy MALI-400MP GPU felel. Érdekesség, hogy a processzormagok órajelét három fokozatban szabályozhatjuk, ez 600 MHz, 1 GHz és 1,4 GHz mértékű lépéseket jelent (low, normal és high, azaz alacsony, normál és magas fokozatok). Bár ez jótékony hatással van az akkumulátoridőre, a működésre kevésbé; magas fokozaton érezhetően folyamatosabb a működés, főleg egyszerre több alkalmazás futtatása esetén. A lapkakészlet mellett 1 GB LP-DDR2 RAM és 2 GB ROM található, a belső tárhely mérete pedig 12 GB kapacitású.
A működési sebességre nem lehet panasz, a Meizu MX sikeresen vette az akadályokat. A telefont nagyon nehéz megakasztani, az összetettebb weboldalak és az 1080p felbontású videók lejátszása meg sem kottyan neki. A multitasking, azaz egyszerre több program futtatása és a köztük történő váltogatás is szélsebes, a szintetikus teszteken pedig igen magas pontszámokat ért el a mobil. Az alábbi táblázatban egy szintén Exynos-szal szerelt Galaxy S II és egy Tegra 2 250-re épülő Samsung Galaxy Tab 10.1V-vel eresztettük össze a gépet.
Szintetikus tesztek | |||
---|---|---|---|
Benchmark | Meizu MX | Samsung Galaxy S II | Samsung Galaxy Tab 10.1V |
Linpack for Android (single) |
67,881 MFLOPS / 1,23 s |
57,224 MFLOPS / 1,46 s | 32,182 MFLOPS / 2,61 s |
Linpack for Android (multi) | 74,979 / 2,26 s | 89,431 / 1,89 s | 58,362 / 2,89 s |
Smartbench 2012 Prod. | 2812 pont | 2699 pont | 2180 pont |
Smartbench 2012 Games | 1564 pont | 2167 pont | 1315 pont |
AnTuTu Benchmark | 6631 pont | 5891 pont | 4622 pont |
A telefonon az Android rendszer 2.3.5-ös, Gingerbread névre hallgató verziója fut; hamarosan azonban érkezik rá a hivatalos Ice Cream Sandwich frissítés. Az alap droidos felhasználói felületnek nyoma sincs a készüléken, a meizus srácok egy egyedi grafikákkal operáló UI-t húztak a rendszer fölé, amely a Flyme OS névre hallgat. Az M9 által kitaposott úton haladó megoldás egyfajta Android-iOS hibridként hat, az alkalmazásokat csoportosító menüt ugyanis elfelejthetjük. Ehelyett minden telepített app ikonja a készenléti képernyő oldalaira kerül (á lá iOS), melyre ettől függetlenül widgeteket is ki tudunk pakolni az androidos hagyományoknak megfelelően. A tisztelt olvasó pedig kövezzen meg, de az időjárás-jelentő minialkalmazás külseje számomra egy az egyben a Windows Phone 7 letisztult, minimalista irányvonalait tükrözi. A képernyő tetejéről lehúzható állapotsáv immár csak olyan hosszú, amennyi értesítésünk van (azaz csak addig nyújtózkodik, amíg a takaró ér), ez pedig a Samsung-féle bada rendszerből köszön vissza. Egyszóval van itt minden, ám az egyveleg mégsem giccses, hanem egy jól használható, ergonomikus és kézreálló masszává áll össze.
Az alkalmazások menü és a készenléti képernyő házassága mellett rengeteg hasznos kis apróság, az alábbiakban a legfontosabbak olvashatók. A beállítások gombot hosszan nyomva egy áttetsző panel ugrik fel, mely az adatkapcsolati beállítások mellett a zenelejátszó vezérlőinek is otthont ad, valamit az éppen futó alkalmazások monitorozására és a bezárásukra is lehetőség van. A ki- és bekapcsoló gombot hosszan nyomva tartva pedig egy újabb menü tárul a szemünk elé, amelyben a néma módot, a rezgő hívásjelzést, a repülő módot, az adatforgalmat és az orientációváltást kapcsolgathatjuk ki és be. A főképernyőn mappákat is létre hozhatunk, az egyes programokat pedig az ujjunkat az ikonon tartva, a képernyő alsó részén megjelenő sávra húzva törölhetjük. A vízszintesen görgethető listáknál automatikusan a felsorolás elejére ugorhatunk, ha (iOS mintájára) megérintjük a jobb felső sarkot. A megújult képernyőzáron a zenelejátszó vezérlői is helyet kaptak, az alul látható három ikon segítségével pedig kapásból a telefonkönyvbe, a főképernyőre vagy az üzenetkezelőbe ugorhatunk. A Meizu a konkurens gyártókhoz hasonlóan útnak indított egy saját felhő alapú megoldást is, mellyel a névjegyzék, a naptár és az üzenetkezelő tartalma mellett a beállítások szinkronizálására is van lehetőség.
Szoftverek, internet
Az alap alkalmazások is új ruhát kaptak, ám a funkcionalitás jellemzően nem sokban bővült az eredeti, gyári programokhoz képest. A telefonkönyv, a híváslista, a csoportkezelő és a tárcsázó egy fedél alá került, melyet a bal alsó sarokban lévő ikon megérintésével indíthatunk el. A névjegyekhez az androidos hagyományoknak megfelelően rengeteg különféle adatot rendelhetünk, természetesen a saját kép és csengőhang megadása sem hiányozhat. A Facebook-szinkronizálás viszont nincs meg, az Exchange mellett mindössze a Google ilyen jellegű szolgáltatását használhatjuk. Lehetőség van úgynevezett Blacklist, azaz feketelista létrehozására, az ide pakolt ismerősök hívásait és üzeneteit automatikusan blokkolja a rendszer. Telefonáláskor a hangminőség nagyrészt megfelelő volt, egy minimális torzulástól eltekintve. Az üzenetkezelő újítása a cserélhető hátterekben rejlik, négy előre definiált kép közül választhatunk. A naptár is hozza a szintet, a tartalmát szinkronizálhatjuk a már említett szolgáltatásokkal, a bejegyzéseket pedig havi, heti és napi bontásban böngészhetjük. Ehhez hasonlóan az e-mail kliens sem hódít az újításokkal, az alapfunkciókat viszont gond nélkül szállítja.
Extraként kapunk egy hangrögzítőt (Recorder), egy jegyzetelőt (Notes) és egy alapműveletes számológépet (Calculator), a rendszerben pedig előre telepítve ott figyel a Google szótárszolgáltatása, a Translate. A Documents személyében egy fájlböngészőt tisztelhetünk, amely a zip kiterjesztésű tömörített állományokat is ki tudja csomagolni. Az Android Market mellett a gyártó saját alkalmazásboltja, az MStore is elérhető, amely nem sok jóval kecsegtet, ha az ember nem ismeri a kínai írásjeleket. Gyárilag mindössze négy minialkalmazást kapunk, a már említett időjárás-jelentő mellett egy naptár, egy jegyzetelő, egy kereső és egy, az adatkommunikációs beállításokat tartalmazó widget áll a rendelkezésünkre. Bár az alkalmazások között irodaszoftvernek nyomát sem leli az ember, a telefonra másolt dokumentumokat, táblázatokat és prezentációkat is meg lehet nyitni; igaz, a szerkesztés nem elérhető. Ez a rész lehetne erősebb, mert bár természetesen bármikor felrakhatunk új minialkalmazásokat, a Marketen elérhető widgetek kevésbé illeszkednek a felületbe.
Az interneten szörfözni a beépített böngészővel tudunk, amely remekül működik, az egyetlen hibája a Flash-támogatás hiányában rejlik (ez persze orvosolható a Market segítségével). Az oldalak gyorsan betöltenek, a kétpontos zoom rém gyors, sebességbeli problémák nincsenek. A szokásos funkciók természetesen a Meizu MX böngészőjében is elérhetőek, így például több lapot is nyitva tarthatunk, kereshetünk az oldalakon, nagyításkor pedig a megfelelő szélességre tördeli a bekezdéseket. Megnéztünk néhány szintetikus tesztet is: a CSS helyes kezelését vizsgáló Acid2 tesztet nem sikerült száz százalékosan abszolválni, a JavaScript- és DOM-feldolgozást próbára tevő Acid 3 teszten pedig 95 pontot kapott a maximálisan adható százból. A HTML5-kompatibilitást vizsgáló html5test.com 216+1 ponttal jutalmazta a 475-ből, a JavaScript-feldolgozó motor sebességét vizslató SunSpider pedig 3328,4 milliszekundumos eredményt adott.
Multimédia, kamera
A Meizu híres a minőségi hordozható zenelejátszóiról, így nem csoda, ha az ember valami nagy dobást vár el az MX zenelejátszási képességeitől. A gyártó pedig nem is okoz csalódást, a készülékben egy alacsony fogyasztású Wolfson WM8958 hangchip található, melynek köszönhetően remek hangzást biztosít mind a 3,5 milliméteres kimeneten, mind A2DP-n keresztül. A zenelejátszó is korrekt, kezeli a lejátszási listákat, szerkeszthetjük a zeneinformációkat (azaz az ID3-tageket), valamint a dalszövegeket is ki tudja írni. Az utóbbiért felelős szolgáltatás nem teljesen százas, az algoritmus a zenék címére épít, az előadó alapú szűrésről hajlamos elfeledkezni; így fordulhatott elő, hogy egy Nickelback-nóta sorai tűntek fel a képernyőn. Egy hangszínszabályozót is kapunk, amely öt előre definiált beállítást kínál fel; ezeket át is alakíthatjuk, ha úgy tartja kedvünk.
Hasonlóan remekre sikeredett a videólejátszó is. A program gond nélkül viszi a DivX, XviD és H.264 formátumú filmeket, az 1080p, azaz 1920 x 1080 pixeles felbontású videó pedig meg sem kottyantak neki. Az .srt kiterjesztésű feliratokat is simán kezeli, ráadásul a konkurens megoldásokkal ellentétben nem kell, hogy a videó- és a szövegfájl neve megegyezzen. A beállítások alatt átállíthatjuk a fényerőt és a nagyítási módot, valamint hangsávot is válthatunk.
A készülék hátlapján egy autofókuszos, Sony Exmor R érzékelővel megtámogatott kamera lapul, amellyel maximum 8 megapixeles, azaz 3264 x 2448 képpontos felbontású fotókat lőhetünk. A kameraszoftverben állíthatunk a méreten, a fényérzékenységen és a fehéregyensúlyon, jeleneteket aktiválhatunk, valamint a dinamikatartományon javító Wide Dynamic Mode módot is bekapcsolhatjuk. Elérhető a geotagging, azaz a fényképekhez koordinátákat is rendelhetünk, valamint mosoly- és panorámafelvétel készítésére is van lehetőség. A képminőség erős közepes: a zajszűrő algoritmus elmossa a részleteket, a világos részek hajlamosak kiszorítani a sötét helyeket, valamint néhol a kromatikus aberráció nyomait is fel lehet fedezni. Videót Full HD, azaz 1920 x 1080 felbontásban vehetünk, a minőség meggyőző, a gyors mozgásokat is nagyrészt sikeresen abszolválja a gép. A tesztvideóért katt ide.
Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés
Tesztalanyunknak az adatkommunikációs képességek terén sincs szégyenkezni valója. A borítás alatt egy négysávos (850/900/1800/1900 MHz) GSM-egység és egy ötsávos UMTS-chip (850/900/1700/1900/2100 MHz) található. A mobilhálózaton keresztüli sebesség HSPA-n keresztül lefelé irányban maximum 21 Mbps, felfelé pedig 5,76 Mbps lehet. Ezek mellett a szokásos Bluetooth (2.1, A2DP-támogatással), WiFi (802.11b/g/n) és a-GPS modulok is megtalálhatóak a fedélzeten, extraként pedig az internetet is meg lehet osztani.
A telefon egy 1600 mAh kapacitású lítium-ionos akkumulátorból nyeri az energiát, ami bár korrektnek hangzik, a valóságban nem rózsás a helyzet. Egy feltöltéssel maximum fél napig húzta ki, este minden alkalommal töltőre kellett csatlakoztatni. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a teszt alatt a processzormagok órajelét kivétel nélkül a maximumra, azaz 1,4 GHz-re volt állítva; kisebb frekvencián valószínűleg jobban bírta volna a masina.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 9 pont |
Anyaghasználat | 8 pont |
Összeszerelés minősége | 9 pont |
Kijelző mérete, minősége | 9 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 10 pont |
Sebesség | 10 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 9 pont |
Felhasználói felület élménye | 9 pont |
Alapfunkciók | |
Hangminőség, vételi stabilitás | 9 pont |
PIM funkciók | 9 pont |
Adatkommunikációs képességek | 8 pont |
Multimédia | |
Vizuális | 6 pont |
Audio | 9 pont |
Egyebek | |
Üzemidő | 5 pont |
Ár/érték aránya | ? pont |
Hogyan értékelünk? |
A cikket olvasva bizonyára érezhető, hogy nagyon a szívemhez nőtt a Meizu újdonsága. Nem hiába, nem nehéz beleszeretni az MX-be, ha az ember gerjed a különleges mobilokra. Míg tavaly ilyenkor azért rendesen szapultam itt-ott a Meizu M9-et, az utódon nem olyan könnyű fogást találni. Tény, hogy külsőleg egy kissé talán túlságosan is hasonlít az Apple iPhone 3GS készülékre, ám ha ezen nagy nehezen túlteszi magát, hirtelen nagyon jó ajánlattá válik a készülék. Kiváló hardver, kellemes méretű és felbontású kijelző, remek multimédiás tulajdonságok, kellemes netezési élmény és egy teljesen egyedi felület jellemzi a gépet. Persze azért bele lehet kötni a telefonba: a kamera által lőtt képek minősége közepes, nincs FM-rádió, az akkumulátor gyenge, hiányzik a Facebook-szinkronizáció, az extra szoftverek és minialkalmazások kínálata pedig lehetne bővebb. A legfőbb probléma viszont a beszerzésével kapcsolatos, kis hazánkban ugyanis nincsen hivatalos mód a megvásárlására. A szervizelés pedig hasonló akadályokba ütközik; ezek miatt sajnos nem javasoljuk a beszerzését. Pedig valószínűleg lenne piaca, Kínában körülbelül 100 ezer magyar forintnak megfelelő kezdőáron, amely jóval kedvezőbb a konkurensek csúcsgépeinél.
Az ilyen telefonokat látva azért elgondolkodik az ember, hogy egy, a nagyoknál szignifikánsan kisebb cég hogyan tud összerakni egy ilyen telefont. Persze nyilván kevesebb a bürokrácia miatti pluszmunka, meg azért innen és onnan el is csentek ötleteket, de az látszik, hogy rengeteg munkát fektettek a telefon megalkotásába. Az M9 és MX mögötti közösség munkája és a folyamatos támogatás előtt pedig szintén csak tisztelegni tudunk. Ekkor pedig újjáéled a remény: hátha nekünk, magyaroknak is lesz egyszer egy saját mobilgyárunk, melyre majd hasonlóan irigykedve tekintekek külföldön, miközben azt gondolják: a betyárfonért érdemes lenne Magyarországra költözni! Végül, de nem utolsósorban szeretnénk megköszönni Ádámnak a felajánlást és a rengeteg plusz információt.
![]() |
Meizu MX |
dr. Kind
A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikációk
![]() |
Általános | |
---|---|---|
Technológia | GSM/UMTS | |
Méret | 121,3 x 63,3 x 10,3 milliméter | |
Tömeg | 139 gramm | |
Színvariációk | fehér | |
Kijelző | ||
Kijelző átlója | 4 hüvelyk | |
Kijelző felbontása | 640 x 960 pixel (288 ppi) | |
Kijelző típusa | Sharp ASV | |
Színárnyalatok száma | 16 millió | |
Hardver | ||
Processzor órajele | 1,4 GHz | |
Processzor csíkszélessége | 45 nanométer | |
Utasításkészlet | ARMv7 | |
Grafikus chip | MALI-400MP | |
RAM / ROM | 1 GB RAM / 2 GB ROM / 12 GB belső tárhely | |
Memória | ||
Telefonkönyv kapacitása | dinamikus | |
SMS memória | dinamikus | |
Memória bővíthetősége | nincs | |
Adatátvitel | ||
Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1700/1900/2100 MHz |
|
GPRS / EDGE | van / van | |
NFC | nincs | |
UMTS / HSDPA / HSUPA | van / 21 Mbps / 5,76 Mbps | |
IrDA / Bluetooth | nincs / 2.1 (A2DP és EDR) | |
WiFi | 802.11b/g/n, tethering | |
USB | microUSB 2.0 | |
Push-to-talk / RSS | nincs / van | |
GPS vevő | van | |
Alapfunkciók | ||
Profilok | némaüzem | |
Vibra funkció | van | |
Kihangosás | van | |
Hangtárcsázás / hangvezérlés | nincs / nincs | |
Hangrögzítés | van | |
Ébresztés | van | |
Prediktív szövegbevitel | van | |
Szoftverek | ||
Platform | android 2.3.5 + Flyme felület | |
WAP / HTML böngésző | van / van | |
E-mail kliens | van | |
Java | van | |
Játékok | vannak | |
Valutakonverter | van | |
Extra szoftverek | Documents, Recorder, Notes, Calculator, MStore | |
Multimédia | ||
Fő kamera | 8 megapixeles, autófókuszos, LED-es villanóval | |
Másodlagos kamera | VGA | |
Videófelvétel | 1080p képpontos felbontás | |
Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
Hangszínszabályzó | van | |
FM-rádió | nincs | |
Üzemidő | ||
Alap akkumulátor | 1600 mAh | |
Egyebek | ||
3,5 milliméteres fülhallgató kimenet, MHL port |