Bevezető

A Firefox OS-sel az elmúlt időszakban hazánkban is sokszor találkozhattak a telekommunikáció iránt érdeklődők. Bár a rendszer még nincs kész, a hazai Mozilla közösség tagjai lelkesen demózzák azt a nagyobb hazai rendezvényeken, többek között a Veletech 2013 expón és a Telenor által szervezett Okostelefon Akadémián is lehetett vele találkozni.

A rendszer története nem nyúlik vissza túl régre. 2011 nyarán Dr. Andreas Gal, a Mozilla Corporation kutatási igazgatója jelentette be a Boot to Gecko projektet a mozilla.dev.platform levelezőlistán. A kiírásban egy teljesen önálló, a nyitott webet használó rendszer építése volt célként kitűzve, mely segít megtalálni és áthidalni azokat a problémákat, melyek miatt a webes fejlesztők nem tudnak teljes értékű mobilos alkalmazásokat létrehozni. A bejelentésben megjelölt munkaterületek között volt olyan webes API-k kifejlesztése, melyek hozzáférhetnek a készülékek és az operációs rendszer erőforrásaihoz. A Boot to Geckót egy évvel a bejelentése után átnevezték Firefox OS-re, mely a társaság által fejlesztett és hazánkban is jól ismert böngészőről kapta a nevét, valószínűleg a jobb azonosíthatóság érdekében. 2012 augusztusában pedig el is kezdtek kiszivárogni az első képernyőfotók a rendszerről.

A névváltás után nem sokkal elhangzott egy célkitűzés is, mely szerint a rendszernek 2013-ban (az első évben, amikor kereskedelmi forgalomba kerül) el kell érnie az 1 százalékos piaci részesedést a globális okostelefonos piacon. A sajtó számára hivatalosan az idei Mobile World Congress előtt nem sokkal mutatták be a rendszert, az elérhető országok között pedig hazánk is szerepelt, holott a lista igen rövid volt: Brazília, Kolumbia, Mexikó, Montenegró, Lengyelország, Szerbia, Spanyolország és Venezuela. Ennél fontosabb viszont, hogy az LG, a ZTE, a Huawei és a TCL Corporation is azt nyilatkozta, tervezik a jövőben Firefox OS-re épülő eszközök gyártását.

A Firefox OS egyébként ugyanabban a szellemiségben készül, amiben a kaliforniai Mozilla Alapítvány (mely egyébként egy nonprofit "vállalat") többi terméke (például a Firefox internetes böngésző és a Thunderbird levelezőprogram) is, a cél a választás és a fejlesztés lehetőségének fenntartása az interneten. Bár a rendszer hangsúlyozottan nem végleges, viszonylag hosszú várakozás után végre hozzájutottunk három darab készülékhez, melyek között két fejlesztői modell és egy várhatóan piacra kerülő Alcatel megoldás is van.

Hardveres szükségletek, felépítés, fejlesztés

Anno 2010-ben a Windows Phone 7 megjelenésekor a szaksajtót kisebbfajta sokként érte, hogy a Microsoft az akkori csúcsnak megfelelően lőtte be a hardveres alsó korlátot. A Firefox OS esetében szó sincs ilyesmiről, a Mozilla olyan alacsony követelményeket írt elő, hogy a rendszer szinte egy szelet kenyéren is boldogan elszaladgál. Persze ez nyilván túlzás, de ha egy gyártó pusztán a minimum szintet szeretné megütni, mindössze egy ARMv6 utasításkészletű processzort kell beszerelnie, grafikus egység, adatkommunikációs modulok és szenzorok nélkül. Érdekesség egyébként, hogy a RAM méretére nincs semmilyen megkötés; az Alcatel készüléke 256 MB kapacitású, a Geeksphone-ok ennek duplájával vannak felszerelve. A részletes szükségletek az alábbi táblázatban láthatóak.

A Firefox OS az Androidhoz hasonlóan egy monolitikus Linux kernelre épül, a rendszer (mint az összes Mozilla megoldás) nyílt forráskódú, azaz az OS-t alkotó kódsorok szabadon letölthetők és módosíthatók. A rendszer felépítése három nagy rétegre bontható. Legalul az úgynevezett Gonk található, mely a kernelt és a HAL-t (azaz a hardver absztrakciós réteget) tartalmazza, felette a Gecko terül el, mely többek között az alkalmazások futtatási környezetét foglalja magában. Legfelül a Gaia helyezkedik el, mely a felhasználói felület megjelenítésért és az egyéb rajzolási műveletekért felel. A multitasking modellről nincs információnk, az biztos, hogy bizonyos szolgáltatások (például a zenelejátszás) futhatnak a háttérben, de a fejlesztők számára mindez még nem érhető el. Jó hír viszont, hogy már tervben van a dolog, a háttérszolgáltatásokhoz tartozó bejegyzés már fel van véve a jövőbeli tervek közé.

A Firefox OS alkalmazások nyílt webes technológiákra épülnek, mint például a JavaScript, a HTML és a CSS. A készülékspecifikus funkciókat különféle API-kon (Application Programming Interface, azaz alkalmazásfejlesztési felület) keresztül érhetjük el, a jelenleg már aktív és a tervezett szolgáltatások listája itt található. Fontos kiemelni, hogy az Apple és a Google példáját követve a Mozilla is kiadott egy dokumentumot, mely a felhasználói felületek tervezésére vonatkozó irányelveket írja le. A programok disztribúciója a Marketplace nevű alkalmazásbolton és az interneten, az apphoz tartozó weboldalon egyaránt lehetséges; az előbbibe történő feltöltés nem szükséges feltétele az alkalmazások terjesztésének. További információért a hivatalos fejlesztői oldalt ajánljuk, melyen néhány útmutató is helyet kapott.

Felhasználói felület, kezelés

A Firefox OS felhasználói felülete egy amolyan öszvér, a Mozilla átvett néhány ötletet a piacvezető rendszerektől; ez önmagában nem baj, jót másolni nem bűn, mondják sokan, félmunkát végezni viszont nem biztos, hogy előnyös. A kijelző tetejéről lehúzható panel, néhány beállítási lehetőséget és az értesítéseket tartalmazza, ez az Android rendszerből kacsint vissza. Szintén a zöld robotot idézi a felületek bal felső sarkában található vissza nyíl, mellyel az előző felületre lehet lépni. Ezzel kapcsolatban viszont az a gond, hogy csak a nyíl érintésérzékeny, a mellette lévő felirat nem, aminek következtében egy viszonylag kis felületet kéne eltalálni az ujjunkkal, ami sokszor nem sikerül elsőre. Az ikonkészlet néhol az iOS 7-et idézi, flat ikonokkal és felesleges gradiensekkel tarkítva. A főképernyőn az aktuális dátum és idő látszik, tőle jobbra az alkalmazások sorakoznak, egyet balra lapozva pedig a keresőfelületre juthatunk (á la iOS). Itt a háttér mindig az aktuális keresőkifejezésnek megfelelően változik, azaz ha például egy bizonyos filmre keresünk, a találatok mögött egy kapcsolódó plakát jelenik meg. Az állapotsáv alatt egy apró narancssárga csík látszik, mely azt jelzi, éppen melyik oldalon jár a felhasználó.

A rendszer kezelése nincs túlbonyolítva, mindössze egy vezérlőbillentyűt lehet találni a Firefox OS alapú mobilokon, mely a kijelző alatt, középen helyezkedik el. A gombot egyszer megérintve a készenléti képernyő legutóbb használt lapjára, duplán tapizva a főoldalra ugorhatunk. A billentyűt hosszan nyomva tartva megjelenik az alkalmazásváltó, mely a legutóbb használt programok kártyáit mutatja; az egyes lapokat felfelé húzva bezárhatjuk őket. Többujjas mozdulatsorok nem nagyon vannak, egyedül a kétujjas nagyítás része a rendszernek, és az is csak a böngésző és a galéria privilégiuma.

A design alapvetően rendben van, a flat ikonok, a pasztellszínek és a visszafogott animációk egy visszafogott UI képét mutatják. Pár elem azonban vegyessé teszi az összképet, néhány parancsikon (ilyen például a böngésző) nagyon kilóg a sorból. Az alap alkalmazások többsége rendelkezik egy mindig látható fejléccel (hasonlóan az androidos ActionBarhoz), melyen a gyakran használt funkciók és a vissza gomb foglal helyet. A szoftverek általában álló (azaz portrait) nézetben futnak, a fektetett (angolul landscape) orientációt viszonylag kevés gyári program támogatja, a galéria és a böngésző mellett a videólejátszó tud így működni. A virtuális billentyűzet alapvetően jól használható, ám komoly gondot jelent, hogy nem záródik be, ha az ember félrekattint.

A UI és az ebből adódó, a felhasználó számára elérhető funkcionalitás számos hiányossággal rendelkezik. Nincs fixen látható időjárás, a zenelejátszót és a rádiót csak a megfelelő alkalmazásokból lehet irányítani. Az androidos minialkalmazások is jól jönnének, a vissza funkcionalitás pedig gyakran rossz helyre került, esetlen az elhelyezkedése. Egy megfelelő mappázási rendszer is jól jönne (illetve egy akármilyen), az alkalmazások száma ugyanis gyorsan meg tud szaladni, egy idő után átláthatatlanságot eredményezve.

Alap szoftverek, Marketplace

A tesztkészüléken 17 előre telepített program volt jelen, melyek többsége alapfeladatokat lát el, a funkcionalitás általában kimondottan puritán. A telefonkönyv összeköthető Outlookkal, illetve Gmail- és Facebook-fiókkal, utóbbival azonban egyelőre még nem működik a szinkronizáció. Az üzenetkezelő semmi extrát nem kínál, a naptár viszont kezeli a Google, a Yahoo! kalendáriumát és egyéb CalDav-alapú szolgáltatásokat. A híváslista a tárcsázóból érhető el, a usage telefonálási statisztikákat jelenít meg. Az email-klienssel adódott egy kisebb probléma: az alkalmazásban nem lehet kézzel megadni a titkosítási protokollt (SSL, TLS és társai), így a céges levelezést például nem tudtam beállítani (zárójeles megjegyzés: a Gmail simán működött).

A kameraszoftver felhasználói felülete sincs túlbonyolítva, mindössze exponálni és módot váltani lehet, illetve a galéria is megnyitható. A képnézegető rács formátumban jeleníti meg a fotókat, tartalmaz egy alapműveletes beépített szerkesztőt is, mellyel állíthatunk az expozíción, különféle kereteket és effekteket aktiválhatunk, illetve meg is vághatjuk a képeket. A videólejátszó szintén fapados, egy play/pause gombon és egy tekerősávon kívül nem sok mindent tartalmaz; mondjuk ezen a téren nem is kell több. A zenelejátszóba viszont egy hangszínszabályzót örömmel vettem volna, a lejátszási listákat és az albumborítókat viszont megfelelően kezeli a program. Az FM-rádió szépen feltérképezi az állomásokat, a kapcsolódó információkat azonban nem jeleníti meg.

Internetezni értelemszerűen a Firefox böngészővel lehet, ami szintén csupán alapfunkcionalitást kínál. Egyszerre több oldalt is nyitva lehet tartani, kezeli a kedvenceket, illetve a kétujjas nagyítás is szépen működik. Flash-támogatás nincs, az oldalak tartalmában nem lehet keresni, a bekezdéseket nem tördeli újra az aktuális szélességnek megfelelően, a beállítások menü pedig sivárabb, mint a Mars felszíne.

Az alábbi táblázatban a szintetikus tesztek eredményei láthatóak.

Térképszoftverrel viszont egészen jól állunk, köszönhetően a natív HERE Maps alkalmazásnak (igen, a Nokia nagyon jófej volt a Mozillával). A finnek térképszoftvere remek funkciókat kínál, útvonalat is tervezhetünk, internetkapcsolat nélkül viszont nem tud működni és hang alapú navigáció sincs.

Új szoftvereket a Marketplace nevű boltból tölthetünk le, illetve mint azt a második oldalon említettük, akár weboldalakról is le lehet húzni őket. Az appkínálat visszafogott, számos alapprogram hiányzik: nincs felhő alapú tárhely (DropBox, Drive, SkyDrive stb.), nincs irodaszoftver, nincs YouTube, nincs fájlböngésző, a nullához konvergáló játékportfólióról nem is beszélve. Ráadásul számos alkalmazás nem is egy natív valami, hanem az adott oldal mobilra optimalizált szájtáról van szó (ez persze az API jellegzetessége miatt adja magát).

Készülékek, vélemények és jövőkép

Készülékfronton egyelőre igen szerény a paletta, mely mindössze négy telefont vonultat fel. A két fejlesztői referenciagép (GeeksPhone Keon és Peak) nem kerül piaci forgalomba, bár a Keon csomagolása az eddigi legepikusabb, amit láttam. Az Alcatel One Touch Fire viszont nagyon nagy valószínűséggel kis hazánkban is kapható lesz, az MWC-n bemutatott telefon HVGA kijelzője és az egymagos, 1 GHz órajelű processzora megfelel a belépő kategória elvárásainak. A ZTE szintén készíti a saját Firefox-alapú megoldását, az Open névre hallgató eszközről szintén a barcelonai szakkiállításon rántották le a leplet. A ZTE versenyzője július eleje óta már elérhető bizonyos piacokon, többek között Spanyolországban is meg lehet vásárolni. Az említett gyártók mellett az LG és a Huawei is beálltak a Mozilla operációs rendszere mellé, a készülékekről azonban egyelőre semmi információ nem látott napvilágot.

GeeksPhone Keon

Bár nagyon szurkoltunk a Mozillának, egyelőre úgy tűnik, a Firefox OS erős béta állapotban van. A felhasználói felület hibái mellett számos hiányossággal rendelkezik a rendszer, melyek egytől egyig megoldottak a versenytársak esetén. Hiányzik többek között a copy-paste, azaz a szövegek és egyéb fájlok másolának és beillesztésének lehetősége, a böngésző nem csillog túl fényesen, nincs online csevegőszolgáltatás, az adatszinkronizáció több sebből vérzik, az alapfeladatok ellátására szolgáló alkalmazások funkcionalitása puritán, nincs hang alapú navigáció. A fejlesztői részen sincs megoldva egy rakás szolgáltatás elérése, számos fontos API még csak a jövőbeli tervek között szerepel. Pozitívum viszont a tethering (azaz a mobilinternet WiFi-n és USB-n keresztüli megosztásának lehetősége) megléte, ám ez nem egy alapszolgáltatás, helyette dolgozhattak volna a hangsúlyosabb elemeken. Ráadásul a sebesség is kifogásolható, a belépő szintű androidos mobilok jóval stabilabb és reszponzívabb működést produkálnak.

Bog véleménye

Az ötlet, hogy legyen egy nagyon olcsó gépeken is kielégítően elfutó, alapból sok hasznos alkalmazással induló mobilos oprendszer, önmagában nagyon jó. Két komoly gond van azonban a megvalósítással: egyrészt a Firefox OS jelenlegi állapotában elég kiábrándító mind funkcionalitását tekintve, mind grafikailag. A nagyobb baj az, hogy mire ebből piacképes termék lesz, addigra olyan sebességgel zuhannak lefelé a már vállalható hardverek árai, hogy az Android köré is simán tudnak már a gyártók filléres készülékeket építeni. Persze lehet örülni, hogy egy nyílt forráskódú, alapvetően a nagy cégektől független platform jön létre, de ez igazából viszonylag keveseket izgat fel, a nagy tömegek továbbra is az ismert rendszerek mögött fognak állni. Csak akkor lehet ebből érzékelhető siker, ha a Firefox mögött álló erős fejlesztői bázis izomból nekiesik a felületnek és alapvetően változtatja meg az általunk jelenleg látott interfészt és kiszedik az ostoba bugokat.

Bocha véleménye

A Mozilla új operációs rendszere talán az első az okostelefonok történetében, amelyik nem felülről, hanem alulról próbálja megközelíteni a témát, azaz nem felsőkategóriás prémium készülékeken, hanem nagyon is olcsó masinákon jelenik meg. Ez a mentalitás üdvözölendő, de sajnos nem tűnik életképesnek; olcsó készüléket olcsó hardverből lehet építeni, hardveres minimum pedig nincs a Firefox OS esetében, így a gyártók valószínűleg olyan mélyre fognak menni a költségcsökkentés miatt, amilyen mélyre csak a jó hírük engedi őket. Ez pedig nem tesz jót a Firefox OS-nek, mert gonosz Google/Apple/Microsoft ide vagy oda, a felhasználók többsége bele se gondol abba, hogy adott esetben személyes adatokat szolgáltat ki nagy cégeknek, tehát a Firefox OS-nél nem biztos, hogy felfogja annak előnyét, hogy ezt nem feltétlenül kell megtennie. Azt viszont látni fogja, hogy miért jó egy gyors és funkciógazdag készülék, 2013-ban pedig már kap olyan androidos készüléket, melynek árszintje a Firefox OS-sel szerelt masinákkal van egy szinten, mégis gyors és jól használható. Amikor a Boot to Gecko elindult, a low-end robotos gépek még tényleg vállalhatatlanok voltak, de az idő halad, a platformok pedig fejlődnek, ma már az olcsó sem feltétlen és ugyanúgy jelent rosszat. Nagy kérdés, hogy a rókás rendszernek lesz-e végül tényleges sikere a piacon, miután végre olyan állapotba jut, hogy rendesen használható legyen. Most még sajnos nem ez a helyzet, így egyelőre nem több, mint a geekek jópofa játékszere.

GeeksPhone Peak

dr. Kind véleménye

A Firefox OS jelenlegi verziója leginkább az Android első szárnypróbálgatására emlékeztet: akadozik a működés, számos funkció hiányzik belőle, a felhasználói felület több esetben nem ergonomikus, az alkalmazáskínálat sivár. A hasonlat egyébként nem teljesen helytálló, hiszen a zöld robot indulásakor nem volt ennyire kiélezett verseny a piacon, ma már több kiforrott rendszer között is válogathat a vásárló, ezen a terepen egyértelműen nem tud labdába rúgni a Firefox OS. Az alsó kategóriában azonban lehetne esélye - ha két évvel hamarabb jön ki: mára ugyanis a Jelly Beannel szerelt alapdroidokat is igen kedvező áron mérik. Persze sok múlik a fejlesztőkön, a szoftverkínálatot ugyanis alapvetően ők határozzák meg, ám ha nem lesz a rendszer mögött számottevő felhasználói bázis, a Marketplace is stagnálni fog. Mindent összevetve, jelenlegi formájukban nem tudom ajánlani a firefoxos mobilokat, a Mozillánál még sok a tennivaló.

Legendd véleménye

Sajnos nagyon szigorúnak kell lennem, de szerintem nincs igazán létjogosultsága a Firefox OS-t futtató készülékeknek, legalábbis Európában biztosan nincs. Nyilván kell a vérfrissítés, és jó dolog az is, ha több konkurens termék kerül piacra, de már a nagyon olcsó androidos készülékek is Jelly Beannel érkeznek, a Play Áruház pedig összehasonlíthatatlanul több alkalmazással szolgál rókatárs megoldásához képest. Ráadásul a Firefox telefonok ára sem olyan kedvező, hogy bárki emiatt tenné le mellettük a voksát. Azokban az országokban, ahol a más operációs rendszereket futtató telefonok nem, vagy csak korlátozott számban kaphatók, de az emberek szeretnék elérni az okostelefonok által nyújtott szolgáltatásokat, ott elképzelhető, hogy sikeres lesz a Firefox OS, de egyéb helyeken sajnos nem tudom elképzelni, hogy nagy számban vásároljanak ilyen modelleket.

dr. Kind feat. Bocha

A cikk elkészítésében a Telekom 4G mobilinternet volt segítségünkre.