Külső
Egy időseknek szánt készüléknél elsődleges szempont a kompakt kivitel, a könnyű kezelhetőség, vagyis nem szabad akkora tepsiket gyártani, mint amit a mai csúcs- és középkategóriás telefonok esetén megszokhattunk. Az EasyPhone D2 132 x 64 x 11 milliméteres méretei és 149 grammos tömege egyáltalán nem számít soknak, gond nélkül elfér egy kézben, más kérdés, hogy a nehezebben mozgó ujjaknak már körülményes lesz elérni a kijelző minden pontját. A gombok kézre állnak, a műanyagból és üvegből összerakott ház pedig normálisan egybe lett illesztve, még ha erősen megmarkoljuk, akkor sem fog recsegni. A dokkolóba jól illeszkedik és onnan könnyen kivehető a kütyü, érdemes tehát abban tartani, ha nem akarjuk, hogy a hátulja vagy az eleje megkarcolódjon.
Nagy ikonok várják a felhasználót [+]
Az előlapon a 4 hüvelykes, 480 x 854 pixel felbontású kijelzőre szegeződik legtöbbször a szemünk, ami az IPS panelnek köszönhetően 16,7 millió színt képes megjeleníteni. A 245 ppi-s képpontsűrűség megfelelőnek mondható, jelen esetben nem is biztos, hogy többre szükség lenne, hiszen így jobban látható a képernyő tartalma, nem lesznek túl aprók a karakterek. A fehéregyensúly elég hűvösre lett kalibrálva, betekintési szögek jók, a fényerő azonban csak közepes, ezt mondjuk pont a gyengébben látók miatt kellett volna jobban megoldani, vagy ugye eleve egy jobb minőségű megjelenítőt kellett volna belerakni a telefonba. A mobil elejének másik ékessége a vezérlőgombok triója, amik háttérvilágítással rendelkeznek, és fizikai kialakításuk miatt könnyedén kezelhetők, mondjuk egyiket sem lehet a hívások kezelésére használni, pedig ezzel lehetett volna igazán nagyot ütni. A nyomáspontjuk rendben van, elég feszesek, nincs holtjátékuk. Felül egy VGA felbontású kamerát, egy beszédhangszórót, valamint egy fény- és közelségérzékelő szenzort találunk, az értesítő led kimaradt, amit én ha nem is súlyos hibának, de mindenképpen hiányosságnak érzek.
Zseblámpát be- és képernyőt kikapcsoló csúszkák [+]
| Kijelző-teszt | ||||
|---|---|---|---|---|
| Mérés | Evolveo EasyPhone D2 | Op3n Dott telefon | myPhone Halo X | Samsung Galaxy Ace 4 |
| Fehér fényerő (max.) | 279 nit | 348 nit | 229 nit | 305 nit |
| Fehér fényerő (min.) | 29,8 nit | ? nit | ? nit | ? nit |
| Fekete fényerő | 0,38 nit | 0,28 nit | 0,36 nit | 0 nit |
| Kontrasztarány | 735:1 | 1244:1 | 636:1 | végtelen |
| Színhőmérséklet | 9482 K | 7606 K | 19182 K | 7555 K |
Az előlapi gombokon kívül kiváló döntés volt, hogy oldalra is több, fizikai kialakítású billentyű került, hiszen így bárki visszajelzés kap arról, ha megnyom valamit. A telefon jobb oldalán például két, egyáltalán nem szokásos csúszka található, az egyikkel a zseblámpa funkciót aktiváljuk, a másikkal pedig a kijelzőt kapcsoljuk ki. Először egyébként nem volt világos, hogy miért van ez a gomb, amikor a mobil másik felén van egy kikapcsolásra szolgáló pöcök is, ami szintén ellátja ezt a feladatot, utána viszont rájöttem, hogy így nincs esély arra, hogy hosszú lenyomásra bárki kikapcsolja véletlenül a kütyüt. A hangerőt a készülék bal széléről állíthatjuk. Felül férünk hozzá a 3,5 milliméteres jack kimenethez, alul pedig a microUSB csatlakozót fogja össze a két, dokkoláshoz szükséges kapcsolópont.
A szív jelöli az SOS gombot [+]
A hátlapon két izgalmas dolgot találunk: az egyik a ledes villanóval ellátott 5 megapixeles kamera (na jó, ettől még nem dobog hevesebben a szívünk), a másik pedig a külön kis gomb, melynek megnyomása esetén a telefon SMS-sel és hívással értesíti a megadott telefonszámokat arról, hogy valami nagy baj van, ez ugyanis SOS funkciót lát el. A bal alsó sarokban a hangszórót láthatjuk, a bal felsőben pedig egy kis mélyedést, innen kell ugyanis leválasztani a borítást. Ezután már hozzáférünk a cserélhető akkumulátorhoz, ha pedig ezt is kivesszük a helyéről, akkor egy microSIM, egy normál SIM, és egy microSD foglalat tárul elénk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
