Hardver

Talán egy telefonnál sem volt még olyan nehéz a hardveres rész leírása, mint a legújabb BlackBerry készüléknél, ami annak köszönhető, hogy négy különböző modellt is meg tudunk különböztetni. Ezek átlagfelhasználói szempontból elsősorban adatkommunikáció tekintetében különböznek, az STL100-1 kódnevű változat ugyanis nem képes csatlakozni a 4. generációs mobilhálózatokra, míg az STL100-2, STL100-3 és STL100-4 kódnevűek igen. Ennél azonban fontosabb különbség, hogy a kiszereléstől függően más-más SoC-ről is beszélhetünk.

[+]

Fontos leszögezni, hogy Magyarországon az STL100-1 variáns lesz kapható, nálunk is egy ilyen példány járt. Az STL100-2-t is Európába szánják, a 3-as és 4-es verziót viszont nem, úgyhogy ilyeneket külföldi forrásból sem érdemes beszerezni. Az STL100-1-es egy Texas Instruments OMAP4470-es SoC-t tartalmaz, melyben kétmagos, magonként 1,5 GHz-es órajelen ketyegő processzor és PowerVR SGX544 GPU dolgozik (meg van egy Vivantec GPU is, dedikáltan a 2D-s számításokhoz). Az STL100-2-ben viszont Qualcomm Snapdragon S4 Plus található, hogy pontosan melyik típus, azt a BlackBerry nem kommunikálja, de szinte biztosan az MSM8960 variánsról van szó, mely szintén kétmagos és a magonkénti órajel itt is 1,5 GHz, de a grafikus gyorsító egy Adreno 225-ös.

Nagy vonalakban azt lehet mondani, hogy a Snapdragon processzora erősebb a OMAP4470-ben dolgozónál, grafikus számítási kapacitásban viszont pont fordított a helyzet, a Texas Instruments megoldásában dolgozó SGX544 jobban teljesít, mint az Adreno 225. Ez azonban valószínűleg semmit sem számít, hiszen a BlackBerry Z10 úgy lett megalkotva, hogy mindkét processzorral ugyanazt a felhasználói élményt és sebességet hozza; két felsőkategóriás SoC-ről beszélünk, számítási kapacitásnak alapvetően egyik sincs híján. Komolyabb különbségnek tűnik viszont az, hogy az OMAP4470 még 45 nanométeres csíkszélességgel készül, míg a Snadpragon S4 Plus már 28 nanométeres. Nagy általánosságban ugyebár azt lehet mondani, hogy a kisebb csíkszélesség kevesebb hőtermeléssel és fogyasztással jár, de a gyártástechnológia és a chipgyártás nem olyan egyszerű, hogy az elméleti következtetések minden szempont szerint megállják a helyüket. Az adott lapka teljesítmény/fogyasztás aránya nagymértékben függ a tervezéstől, így olyan gyakorlati tényezők kerülnek a képletbe, melyek kiüthetik az elméletet. Ettől függetlenül hangsúlyozottan elméletileg az STL100-2 kódnevű modell kevésbé kell, hogy melegedjen és hangyányival jobban is kell, hogy bírja egy töltéssel, mint az STL100-1. Összehasonlítási lehetőségek hiányában én viszont nem merek ilyesmit kijelenteni, a lényeg inkább az, hogy verziótól függetlenül az Z10-ben kellően erős és a kor igényeinek megfelelő hardver található.

[+]
A tesztelők ilyen védőtokot kaptak a készülék mellé

A RAM mérete kiszereléstől függetlenül 2 GB, a belső tárhely mérete pedig 16 GB, amiből a felhasználók nagyjából 11 GB-ot használhatnak fel szabadon. A tárolókapacitás microSDHC memóriakártyával bővíthető, a gyártó szerint legfeljebb 32 GB-os kapacitásút tolhatunk be a hátlap alá.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!