Hirdetés
Külső
A formavilág erősen emlékeztett az elődökére, de egy picit mégis más. Azt már első ránézésre is lehet látni, hogy egy olcsóbb készülékről beszélünk, közel sem annyira prémium a 9320-as megjelenése, mint a jóval drágább Bold modelleké, de ez persze nem is elvárható vagy logikus. A 109 x 60 x 12,7 milliméteres méret és a 103 grammos tömeg kísértetiesen hasonló, mint a Curve 3G 9300 109 x 60 x 13,9 millimétere, gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy ugyanabba a készülékházba rakták a hardver, csak a vékonyságon tudtak kicsit csiszolni. Ez a formavilágban és az anyaghasználatban is megnyilvánul, ugyanúgy kellemes tapintású, de nem hibátlanul összerakott plaszikokkal van dolgunk, mint 2010-ben; ha erősen nyomkodjuk a gépet, kicsit nyekereg, de más gond nincs. A gombsor viszont a 9360-ról került át, kimondottan jól használható megoldásról van szó, az viszont furcsa, hogy a fő kezelőszervek miért külön-külön gombokra kerültek a korábban használt, egybeolvasztott megoldások helyett. Ez a megjelenés komolyságán véleményem szerint rontott, de nem tudnám megfogalmazni, hogy miért.
Az előlap tetején a telefonhangszórót, a fényérzékelő szenzort és az elmaradhatatlan BlackBerry logótípiát találjuk. Rögtön ezek alatt helyezkedik el a 2,44 hüvelykes képátlójó, 320 x 240 pixeles felbontású TFT-LCD kijelző, mely a mai trendtől eltérően nem érintésérzékeny, pedig az operációs rendszer képes lenne kezelni azt. Ma már mindenkinek megadatott a lehetőség, hogy ennél sokkal komolyabb paraméterekkel rendelkező megjelenítőket nézegessen, azok után a 9320 vizuális élménye nyilván nem tűnik túl jónak, ami elsősorban a tényleg alacsony felbontásnak köszönhető, nem pedig a napfényben való közepes olvashatóságnak és a nem túl nagy betekintési szögnek. A irányítást a fő kezelőszervek szívét jelentő optikai érintőegér segítségével oldhajtuk meg, mely merőben más, mint egy érintőkijelző, de villámgyors használatot tesz lehetővé azoknak, akik megszokták a ma már egyedinek mondható, régen azonban viszonylag elterjedt megoldást. A fizikai gombsorról pedig csak pozitívan lehet nyilatkozni, a gépelés villámgyors, az ékezetes karakterek bevitele viszont sajnos nehézkesebb, mint egy érintőkijelzős megoldás esetén.
A hátlap viszonylag puritán kinézetű. Legfelül van egy ezüstös csík, mely alapvetően az előapnál fut körbe, de egy picit átlóg hátra is; alatta egy szürke sáv található, mely magában foglalja a 3 megapixeles, fixfókuszos kamerát és az ahhoz tartozó ledes villanófényt. A hátlap levehető része pedig fekete színű, lakkozott, az ujjlenyomatokat erősen gyűjti. Viszonylag könnyedén le lehet húzni, így férhetünk hozzá az 1450 mAh-s akkumulátorhoz, a microSD-bővítőhelyhez és a SIM-foglalathoz.
Felül a képernyőzárat bekapcsoló vagy feloldó gombot és a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenetet találjuk. Balra a csuklópánt rögzítési helye, a microUSB-csatlakozó és a BBM-et elindító gyorsgomb került, míg az ellentétes oldalon a hangerőszabályzókkal és a kamera exponálógombjával találkozhatunk. Alulra a mikrofon és a kihangosító hangszóró került; utóbbi elhelyezése praktikus, mert asztalra letéve is ugyanolyan jól szól a készülék, mintha a kezünkben lenne.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
