Bevezető
Ha egy autógyártó megújítja a fedélzeti rendszerét, az sok szempontból fontos hír. Egyrészt azért, mert nyilván általában úgy van, hogy egy gyártóhoz egy rendszer tartozik és minden modelljükben ezzel fog találkozni a vásárló, maximum a funkcionlaitást nyirbálják meg annyira, hogy az alacsonyabb felszereltségű masinákban kevesebbet tud. De a logika, a sebesség és az alapvető tudás rendszerint megegyezik. Fontos hír azért is, mert ha mondjuk már az előző generáció sem volt rossz, akkor lehet abban reménykedni, hogy ez még jobb lesz. Ha pedig gyenge volt a korábbi eresztés, akkor talán végre használhatóvá válik, szerencsére az Opelnél az első forgatókönyv játszik. És fontos azért is, mert most egy modellcikluson át tutira ezt fogjuk nézni és használni az összes Opelnél, tehát nem árt, ha tényleg rendben van.
Ma már alapvető elvárás egy fedélzeti rendszertől, hogy egyrészt kinézzen valahogy, ne egy Paintben megrajzolt, inkoherens és odahányt, logikátlan ikonhalmazt lássunk az orrunk előtt éveken keresztül. Az szintén alapvető, hogy normális sebességgel működjön, ne omoljon össze út közben, le legyen rendesen fordítva magyarra, működjön benne az összes menüpont és mindenképpen képes legyen az okostelefonunkkal együttműködni. Tudom, hogy fura ezeket leírni így 2018 derekán, de bőven láttunk olyan autókat, ahol ezek nem, vagy csak részben valósulnak meg.
Most tehát itt van nekünk az új Insignia, abból is egy 200 lovas verzió, minden földi jóval, de szokás szerint magáról az autóról ezeken a hasábokon csak szőrmentén értekezünk, egyrészt mert nem feladatunk, másrészt Legendd már megtette ezt videós formában, ami föntebb megtekinthető. Ettől még benyomásaink vannak, az Insignia (főleg ez a kombi) elöl-hátul is baromi tágas, fel lehet extrázni annyira, hogy simán hozza a prémium kategóriában ismert érzést, az 1,6-os turbómotor elég dinamikus, de mindannyian arra jutottunk, hogy ha nekünk kéne valami teljesen valószínűtlen okból konfigurálnunk a magunk számára ezt az autót, akkor mindannyian inkább automata váltóval kérnénk. A fedélzeti rendszer viszont inkább legyen ez a jobbik, aminek Multimedia Navi Pro a neve és abban tér el a szerényen csak Multimedia néven futó másik csomagtól, hogy ennek egy hüvelykkel nagyobb a kijelzője és van benne - nahát - navi. És mielőtt erre sokan legyintenek, hogy hagyjatok békén a gyári navival, szögezzük le előre, hogy ez a navi jó. És akkor most jöjjenek a részletek a hajtás után.
Kezelhetőség, funkciók
Ez tehát a nagyobbik, komolyabb változata az Opel friss rendszerének, ami egy 8 hüvelkyes, HD felbontású középkonzoli kijelzőben ölt testet. Ez kicsit felfelé meg van döntve, ami elsőre fura, de közben viszont marha jó ötlet, hogy alatta van egy kis pult, amin megtámaszthatjuk a kezünket nyomkodás közben. Merthogy nyilvánvalóan érintős a felület, noha az alatta levő gombok közül a két szélsővel azért lehet csinálni két dolgot: a menü és a kezdőképernyő között váltani, illetve visszalépni. Az ikonok és funkciók között azonban nem tudunk a potméter tekergetésével haladni, az a hangerőt izgatja.
A rendszer felépítése abszolút logikus, egyáltalán nincs túlbonyolítva. Grafikailag is ez az egyszerűség érhető tetten, nem animál feleslegesen, nem mütyürkézősek az ikonok, szellős, egyértelmű, letisztult rajzolatú az egész, amely sötét hátteret használ világos betűvel. A főképernyőn az aktuális zenelejátszási állapot látszik balra, jobbra pedig a térkép, a lényeg azonban egy jobbra lapozással arrébb van, első kanyarban nyolc menüponttal. Aztán van még grátisz kettő még egy lapozás után. A legfontosabb funkciókhoz amúgy az alsó kis ikonokkal is eljuthatunk a főoldalról, de egyébként is maximum két szintet lehet lefelé haladni a menüben, szóval elég nehéz benne eltévedni.
A zenelejátszó (audio) menüpontban mindenféle forrásból érkezhet tartalom, a rádió mellett a behelyezett pendrive-ról, illetve csatlakoztatott telefonról is szólhat a muzsika. A telefon ikon mögött van a tárcsázó, a híváslista és a névjegyzék, szerencsére prediktív módon is tudunk turkálni a kontaktok között, ahogyan egy okostelefon tárcsázójánál ez megszokott. Ezután jön a navigáció ikonja (erről mindjárt), majd a klímapanel, ami gyakorlatilag a virtuális leképzése annak, ami egy szinttel lentebb, a kijelző alatt a maga fizikai valójában is megtalálható.
Ezután jönnek a beállítások, három fülre osztva (rendszer, alkalmazások és jármű), vezetéstámogató rendszereket, csatlakozási formákat és eszközöket, hangerőt, világítást, a központi zár működését és egy pár kényelmi extrát lehet itt babrálni. Majd kapunk két ikont, egyiket az Android Auto, másikat az Apple CarPlay kapcsán, a következő oldalon pedig ott van az Opel Onstar szolgáltatás (a mi autónkban volt ilyen) és a kamerák, elöl és hátul is van, plusz kérhetünk 360 fokos nézetet is. Egyébként a mi autónk magától is tudott parkolni párhuzamosan és merőlegesen is.
No, de vissza a navihoz, mert ennél a rendszernél ez egy értelmezhető funkció. A térképet a Here szolgáltatja és végre tökmindegy, hogy melyik negyedévben frissült utoljára, merthogy online frissül, WiFi-n keresztül, simán a garázsban is meg lehet csinálni, ha ellóg odáig a hálózat, de persze a telefon adatkapcsolatát is megoszthatjuk vele. Ha pedig van OnStar, akkor az autóban levő SIM-et használja erre. És ugyanezen módon tudja a forgalmi infókat is, nem TMC, hanem jön online, nem tudni, hogy van-e együttműködés a Google-lel ezügyben, de az tény, hogy szinte mindig ugyanazt az útvonalat tervezte be, mint a keresőóriás megoldása, szóval igen, ez a navi abszolút életképes és releváns, csak kell neki adni netet.
Telefonos kapcsolat
Az okostelefont a könyöktámasz belsejébe érdemes rejteni, ennek több oka is van. Egyrészt ott van egy olyan USB, ami adatkapcsolatot is megvalósít az autó és a kütyü között, másrészt 2,1 Ampert ad le, ami simán elég, harmadrészt pedig az opelesek kialakítottak egy telefontartót, aminek gumis a belseje, nagyon stabilan fogja a készüléket (egy Galaxy S9+ pont belefér), ha pedig rendesen betesszük, akkor megindul a Qi-töltés is. Viszont ha ennél nagyobb a mobilunk, akkor bukta.
Nagyon aranyos, hogy nyomógombos telefon van a piktogramon [+]
Az autóhoz vagy Bluetooth segítségével csatlakoztatjuk, de ha kell az Android Auto, akkor jobban járunk a kábellel. Az Android Auto még mindig nem érhető el a hazai Play Áruházból, tehát vadászni kell egy apk fájlt, engedélyezni az ismeretlen forrásokból történő telepítést, de aztán pont tökre működik. Nyilván a Google arra vár, hogy meglegyen a magyar nyelvű hangvezérlés támogatása, de hát erre mi is várunk már évek óta, az Android Auto viszont enélkül is gond nélkül megy és hát nyilván elég hasznos is, főleg akkor, ha az ember a Waze-t óhajtja használni, vagy Spotify-ról hallgatna menet közben zenét. Az Apple CarPlay esetében semmi butaság nincs, ott csak a Siri kell engedélyezve legyen, onnantól sima ügy, ráadásul az Apple is végre beengedte erre a platformra a Waze-t.
Ha van OnStar szolgáltatásunk, akkor van még pár opció. Egyrészt az autóban levő SIM segítségével létrehozhatunk hotspotot, bár erre ma már talán egyre kevésbé van szükség. Másrészt felhívhatjuk az ügyfélszolgálatot bárhonnan, hogy segítsenek. Akár csak abban, hogy helyettünk írják be a navigációba a célállomást, akkor más, az autóval kapcsolatos problémával. Plusz ott az automatikus segélyhívás, ha kinyílik a légzsák, vagy olyan mozgást végez az autó, ami abnormális. Bár az OnStar egyelőre még működik és teszi a dolgát, nem kizárt, hogy majd a jövőben egy közös Peugeot-Opel rendszer váltja le, ha így lesz, akkor majd azt is kipróbáljuk.
Összegzés. Az Opel új fedélzeti rendszere frankó. Nem attól frankó, hogy elkápráztat, vagy attól, hogy mindenféle színű lehet a háttérkép, hanem csak simán logikus, gyors és minden funkció működik benne, kivéve a hangvezérlést, mert azt magyarul nem hajlandó még bekapcsolni sem. A vezető előtti középső kijelzőre csak az útközben fontos infók csusszannak át, mint a navigáció, a fogyasztás, illetve a sávtartó és a tempomat figyelmeztetései, szépen szétválasztva funkcionálisan a két megjelenítőt. Minden rész magyarra van fordítva, a navi online mivolta okvetlenül előrelépés, kérhetünk extraként HUD-ot, a kijelző felbontása pedig végre azon a szinten van, amit ma elvárhatunk. A könyöktámaszba szerelt telefontartó méretével lehetnek problémák, a magyar hangvezérlést is nagyon várjuk, de ezeket az apróságokat leszámítva tényleg azt lehet mondani, hogy az Insignia fedélzeti rendszere minden funkcionális igényt kielégít, ha nem is olyan jövőbe mutató, mint mondjuk az új Mercedes felület, vagy a friss Tourag vizuális orgiája. Más kérdés, hogy kinek mi a fontos, ha csak az a lényeg, hogy kapjunk egy jól működő és kézreálló infotainment megoldást, akkor az Opel is bőven eleget nyújt, ha a látványtól akarunk ájuldozni a kocsiban, akkor egy jóval drágább autót kell kinézni.
Bog