Multimédia

A kamera 2 megapixeles, autofókuszos, segédfény nincs mellette. A legnagyobb elérhető felbontás állóképeknél 1600 x 1200, videóknál pedig 176 x 144 pixel, utóbbi tehát a felejtős kategóriába esik. A fényképezőt kezelő szoftver dög lassan indul, ha valami felejtsük el, hogy bármilyen mozgó érdekességet lefotózzunk vele, még egy csiga is kimászik a képből, mire a P320 felkészül az exponálásra. Beállítási lehetőségekből nincs sok (fehéregyensúly és jpeg-tömörítés), van viszont éjszakai és makró mód, sorozatfelvétel, önkioldó, valamint egy tisztes effektlista.

Az elkészült képek meglepően jó minőségűek. A vonalélesség és a színvisszaadás egyenesen kiváló, a zajszűrés viszont talán egy hangyányit erősebb, mint kéne, épp ezért a képeknek van egy enyhe olajfestmény-beütésük. A dinamikatartomány közepes, a kromatikus aberráció pedig elég erőteljes, viszont az átmeneteknél furcsa módon fekete, nem lila átmenet képződik - a kíváncsiak a negyedik tesztfotóra kattintsanak és figyeljék meg a növény leveleinek szélét. Mindezektől függetlenül összességében meg voltam elégedve a kamerával.

A zenelejátszó szoftver a kissé átalakított Media Player. Vannak "asusos" skinek, ennek következtében a szoftver megjeleníti az albumborítókat is. A zenékre előadó, stílus és műfaj szerint tudunk szűrni, hangszínszabályzó nincs. Kihangosítva a gép kissé halkan, de egész korrektül, a gyári fülessel pedig egészen jól szól. Zenéléskor egyedül a gép sebessége okozhat némi kellemetlenséget, a zenetár frissítése hosszú perceket vesz igénybe. FM-rádió nincs.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!