Kamerák, multimédia
A méretes phablet előlapjára 5, a hátlapjára pedig 13 megapixeles kamera került f/2-es rekeszértékű lencsével, zafírüveg védelemmel és átlagos fényerejű ledes villanóval. A kameraszoftver lényegében mindent tud, és módokból is Dunát lehetne rekeszteni (arcszépítő, HDR, panoráma, éjszakai, képaláírás, effektek, 65 megapixeles interpolált fotók, animált GIF, okos témaválasztás, vonalkód olvasó, Polaroid és többelemes opciók). Profi mód is akad expozíciókorrekció (+-3 Fé), érzékenység (ISO100 - 1600), záridő (1/30 - 14 mp), kézifókusz (csúszka) és fehéregyensúly beállításokkal (négy séma). A keresőn ezeket egyenként vagy egyszerre mindet variálni lehet. Az élőképen elérhető a kameraváltó, a módválasztó, a vaku, a beállítások, a videofelvevő, az exponáló és a galéria ikonja. Átlagos sebességgel működik az érintőfókusz, élesítés után a zöld négyzettel alternatív fénymérési pontot lehet választani. Elérhetők még a rácsvonalak, a GPS beállítások és a 2, 5 és 10 másodperces visszaszámláló.
Nappal átlag feletti minőségű fotók lőhetők észrevehető zajmentesítéssel és túlélesítéstől keletkezett képzajjal. A fehéregyensúly megbízható, a dinamikatartomány pedig átlagos (a HDR nem sok vizet zavar). A problémák a fókuszálással kezdődnek: már nappal téved itt-ott az automatika, este aztán gyakrabban lő mellé, mint élesít megfelelően. Ennek kevésbé szoftveres, inkább lencse okai lehetnek: a kézi fókuszcsúszkával ugyan lehet (és sajnos gyakran kell) pontosan élesíteni, ám végtelen helyzetbe tolva a távoli objektumok elhomályosodnak.
Este egyébként sok részlet elvész az agresszív zajmentesítésnek köszönhetően, a túlélesítés is intenzívebb, így aztán meg kell küzdeni a jobbfajta fotókért rosszabb körülmények között. A DNG RAW-ba való mentés és az egyéni feldolgozás segítene, ám ezek nem opciók. Makrók 6-7 centiméterről lőhetők, átlag feletti részletgazdagsággal, itt-ott előforduló fókuszhibával. Videofelvétel legfeljebb 1080p-ben lőhető 25 fpssel (a menü érdekes módon 720p felbontást jelöl), közepes képminőséggel, elő-előforduló fókuszvesztéssel és kissé tompa hangokkal, íme, egy példa. Kihasználatlan potenciál maradt a kamerában, túl sokat kell gépészkedni a minőségi, albumkész fotók összehozásáért.
A zeneszámok előadók, listák és mappák szerint csoportosíthatók. DTS mód, különféle fülhallgatósémák és hangerőszabályzó is elérhető. Témaválasztás, Bluetooth-átjátszás és FM-rádió is van, az utóbbihoz fülest kell csatlakoztatni. A zenelejátszó a wma kódolással, a videolejátszó pedig az AC3 hanggal, a feliratfájlokkal és a 1080p-t meghaladó felbontásokkal nem tud megbirkózni. Az utóbbi egyszerű szoftver, melynek az opciói közé a képernyőfotó és az ablakos lejátszás tartozik. Ha a DTS mód be van kapcsolva, akkor a hátlapi hangszóró kiemelkedően nagy hangerővel képes felkiáltani, ám nem szólnak sem az énekhangok, sem pedig az élesebb hangszerek szépen. Kiegyensúlyozottabb, szebb és halkabb a hangkép a DTS kikapcsolásával, ilyenkor átlag feletti minőségről és hangerőről lehet beszélni. A dobozban mellékelt mikrofonos füles nem nagy szám zeneileg, headsetként viszont megállja a helyét. Jobbfajta fülest a mobilra helyezve átlagos minőségben lehet zenét hallgatni, némileg visszafogott dinamikával. A DTS módot itt is érdemes kikapcsolni a kiegyensúlyozottabb frekvenciaátvitelért.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!