Hirdetés
Bevezető
Az elmúlt években voltak vitáink az Alcatellel, amikor mi úgy gondoltuk (mit gondoltuk, le is írtuk), hogy egy-egy termékük nem igazán piacképes azon az áron, amin forgalmazni kezdték. Sokszor volt ellenpélda ezekben a vitákban a Xiaomi, vagy a Honor, meg aztán jöttek tényleg életképtelen termékek, mint amilyen az Android Go rendszerrel használhatatlanná tett tabletjük is volt, szóval igazán nem vártam volna, hogy 2020-ban befut egy 39 ezer forintos bruttó áron nyitó Alcatel okostelefon, ami nem hogy nem rossz, de ebben a kategóriában kimondottan jó vételnek tűnik.
Mert a 39 ezer forintos kártyafüggetlen ár az nagyon barátságos, ha azt nézzük, hogy a készülék tudása nagyjából megfelel a Xiaomi Redmi 8 képességeinek, ami hivatalos forgalmazásban 50 lepedőt kóstál. Ha ebben az árkategóriában nézünk körül, akkor papíron csak jóval gyengébb és régebbi mobilokba fogunk botlani, mint a Honor 8S, a Nokia 2.3, vagy a tavalyi Huawei Y6. Szóval azzal a tudattal vetettem rá magam a friss Alcatel üdvöskére (amely júniusban kerül itthon piacra), hogy azt kerestem, hogy hol van a történetben a trükk, mi lesz az a komponens, ami gyengébb, mint az elvárások, hol kell kompromisszumot kötni.
Persze azt lehet sejteni, hogy nem ebben lesz a világ legjobb kamerája és kijelzője, a Helio P22-es MediaTek chipset sem egy szélvész, de azért az eddigi tapasztalatok alapján ez a hardver a mindennapi használathoz bőségesen elég, pláne úgy, hogy a RAM-ot sem spórolták ki az Alcatelből. 4 GB bőven frankó, szóval tényleg úgy tűnt a tesztidőszak elején, hogy a gyártó összeütött egy olyan telefont, ami ugyan az alacsony árfekvésű készülékek között versenyez, de a társított árhoz képest meglepően sokat tud.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!