- Yettel topik
- A Watch7-tel debütálhat a Samsung vércukormérője
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Samsung Galaxy S22 Ultra - na, kinél van toll?
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- Android szakmai topik
- Xiaomi Mi 11 Ultra - Circus Maximus
- Apple Watch Sport - ez is csak egy okosóra
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
Hirdetés
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
ph A megfizethető, szivacsokkal jól megpakolt modell ötfajta kapcsolóval és kétféle színösszeállítással/kupakprofillal szerezhető be.
-
Mobilarena
Ez egy agyalós-beszélgetős Covid-19 topik. Érvelni kötelező, a másikkal foglalkozni tilos, rettegőzés duplán, a szemlélet tudományos (a "meddig maradjanak a lezárások", azaz a társadalmi rész elfér, de csak szűken/járványhoz kapcsolódóan), ergo nem oltásellenes, nem hit alapú. Ami ebben a szellemben íródik, marad, ami nem, az nem, téríteni meg se próbálj.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Sir Pocok
őstag
válasz
BlackV
#38067
üzenetére
Nincs ellentmondás. Amikor pl vektorosra mrns-ről beszélünk, ott pl a vektorosnak jobb a sejtese, mrns, meg tutkóbb ellenanyagra.
Ez is téves az MRNS mindenben jobb:
Important observations
The study findings revealed that the levels of anti-RBD binding and neutralizing antibodies are significantly higher in individuals immunized with mRNA vaccines compared to that in individuals immunized with adenoviral vector-based vaccines.
Despite marked differences in vaccine-induced antibody responses, no significant difference in RBD-specific B cell frequencies and interferon-gamma-secreting T cell levels was observed between mRNA-vaccinated and adenoviral vector-vaccinated individuals.
[ Szerkesztve ]
Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
BlackV
senior tag
Jó. És én is elismerem, hogy nincs konkrét ellenjavallat 2 pfizer + modernára. És azt is jeleztem én magam is amit te is, hogy a vita virtuális.
Még csak annyit, hogy van-e ok elgondolkodásra arra, hogy a moderna 3. adagját valamiért alkalmazásban megfelezték, azon kívül, hogy jusson másnak is.
Sir Pocok: ahány tanulmány annyi eredmény sejtesben. Ez is csak egy a sok közül. -
válasz
attiati
#38871
üzenetére
A színesfémhasznosítók megdurrantották a jósgömböm, úgyhogy sajnos nem tudok bővebb infóval szolgálni
.Az antitestszám csökkenni fog, a csökkenés ütemére még nincsenek érdemi adatsorok mert nem rég óta boostereznek a világon. VISZONT a boosterrel a hosszútávú sejtes védelem is továbbtanult, szóval igen valószínű, hogy egy boosterrel már nem kell félévente sorbaállni mint levesért a Keleti mellett...
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
válasz
kolopele
#39049
üzenetére
Jósgömb-kategória.
Ami mellette szól: a covid gyorsan cselekszik,valóban nem árt, ha vannak kész antitestek a vérben.
Ami ellene: a látszat ellenére fejlesztik az oltóanyagokat, jövőre igen valószínű már komolyabb cuccokkal oltunk (remélhetőleg TI is...). A sejtes védelem minden oltási körben tanul, illetve szereti a hosszabb oltásközöket: a jelenlegi féléves roham is főképp a "rohampfizerezésnek" köszönhető, hogy tavasszal nem várták ki az immunológiailag optimális oltásközt a két dózis között.
Ami kérdőjeles: Quo Vadis Covid, azaz hogy halad majd a vírus az evolúcióval. Sajnos ez is egyre inkább abba az irányba hajlik, hogyha nem is jövőre, de esélyesen lesz még húzós koronavírus-kör az állatvilágból visszatérő mutánsokkal. Ezekre (pl egy "szarvas-variáns") jövőre még nem számítanék, idő kell neki, míg egy igazán ütős példány összejöjjön.[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
inf3rno
nagyúr
válasz
proradeon
#39517
üzenetére
Az a gond a Shinoval, hogy csak B sejtes immunválaszt ad rá a szervezet, mert nem jut be a sejtekbe szemben az új vakcinákkal, amikre T sejtes immunválasz is van. Magyarra fordítva lesz valamennyi ellenanyag a vérben, ami megfogja a vírust, de ha bejut a cél sejtekbe, akkor ott el tud szaporodni, és csak a természetes immunrendszer tud védekezni ellene jó darabig. Az új vakcinák viszont a T sejteket is felkészítik a vírusra, és így a sejten belül szaporodó vírust is képesek megállítani a fertőzött sejtek elpusztításával.
Szerintem elhibázott az új típusú vakcináknál, hogy a tüskefehérjét támadják. Általában a vírus felszínén jelenlévő fehérjék változékonyabbak, és emiatt nagyobb az esély arra, hogy egy mutáció miatt hatástalanná válik az oltás. Helyette érdemesebb a vírus belsejében lévő fehérjék közül célpontot keresni, valami olyat, ami evolúciósan konzervált, tehát ha mutálódna a hozzá tartozó gén, akkor a vírus működésképtelenné válna. Nem tudom, hogy ezt miért nem tették meg, vagy hát inkább nem megyek bele konteoba ezzel kapcsolatban. A másik, amit érdemes lenne, hogy egyszerre több fehérjét támadni, mert akkor az egyik fehérjéhez tartozó gén mutációja nem tudja hatástalanná tenni a vakcinát. Ezt szintén nem tették meg. Tehát ott tartunk, hogy vannak viszonylag jó technológiák vakcina készítésre, de maguk a konkrét vakcinák nem túl jók. Arról nem is beszélve, hogy évente booster kell, amivel kapcsolatban szintén lehetne konteozni.
Buliban hasznos! =]
-
válasz
inf3rno
#39760
üzenetére
- a T/B sejtes témáról van valamilyen forrás?
- "a vírus belsejében lévő fehérjék közül célpontot keresni": ezt nem értem?! A felszínen lévő fehérjék vannak kívül, azokhoz lehet kötődni kémiailag, ami által az antigén felismerszik."Az éj leple alatt Sir Lancelot, Sir Galahad és én kijövünk a nyúlból..." :)
-
inf3rno
nagyúr
válasz
kutyek
#39767
üzenetére
Hát ezek úgy az immunológia alapjai. Keress rá wikipedian. :-)
Igazából a lényeg a T sejtesnél, hogy a legtöbb sejt felszínén van MHC. A sejtek véletlenszerűen néha bedarálnak egy-egy fehérjét, amiből rövidebb részleteket kitesznek az MHC-re. Az T sejtek a TCR-el rá tudnak csatlakozni erre az MHC-re, és így látják, hogy milyen fehérjék vannak a sejten belül. Szóval ha vírus fehérje jelenik meg az MHC-n, akkor a T sejtek tudni fognak róla, és leölik a sejtet. A vírusok igyekeznek ezt az egészet blokkolni különböző vegyületekkel, de ha nincs elég MHC a sejt felszínén, akkor meg az NK sejtek ölik le.
[ Szerkesztve ]
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
válasz
kutyek
#39774
üzenetére
Szerintem teljesen ugyanaz a folyamat, mint a vírus külső fehérjéinél. Egyszerűen kitalálták, hogy a tüske fehérjét kell támadni, mert csak, és ennyi. Ha a belső fehérjéket nézzük, valószínűleg lehetne olyan vakcinát is csinálni, ami az összes koronavírus ellen hatékony, ha vannak komoly egyezőségek közöttük, már pedig vannak, különben nem tennénk őket egy csoportba. Ugyanígy minden más vírusra és talán még a többi intracelluláris kórokozó egy részére is lehet ezeken a platformokon oltást készíteni. Ha 5-10 évig kitartana a védettség, akkor simán be lehetne adatni HIV, hepatitis, HPV, herpesz, stb. oltásokat is még akár egyben is.
Egyébként azért is jó ez a T sejtes vakcina, mert rákot is ugyanígy lehet támadni vele, ha olyan típusú rák, aminél egy vagy több elcseszett fehérje termelődik. Erre eddig egyáltalán nem volt lehetőség. Szóval nagyon nagy jövőjük van még ezeknek az oltásoknak, pláne az mRNS-nek, mert ott nem kell folyton cserélgetni, hogy melyik adenovírust adják.
[ Szerkesztve ]
Buliban hasznos! =]
-
BlackV
senior tag
válasz
inf3rno
#39777
üzenetére
Az a baj a cellulárissal, hogy a delta ellen lassú. A T-sejt aktiváció témát nézd meg, több feltétel együttes állásakor történik meg. A delta pedig nagyon gyorsan elszaporodik a tüdőben. A szöveteknek ráadásul vannak olyan régiói, amelyeken a T-sejtek nem is képesek közlekedni. Itt egyes makrofágok amőba-szerű mozgással tudnak rendet tenni, de kevesen vannak, kiterjedt fertőzést nehezen tudják megállítani. Marad a megelőzés (gátlás) sok-sok antitesttel.
Az a gond a Shinoval, hogy csak B sejtes immunválaszt ad rá a szervezet, mert nem jut be a sejtekbe szemben az új vakcinákkal, amikre T sejtes immunválasz is van.
Még csak nem is ez a gond, hogy gyengébb a sino t-sejtese. Itt a nem neutralizáló antitestek tudnak kötődni a fertőzött sejtekhez, így megjelölve az NK sejtek számára.
De a sejtes vonal a gyakorlatban eddig elbukott deltára. Sinonál is, pfizernél is Izraelben.
De ennek szerintem nem az az oka amit fő okként megneveztél. -
fatal`
titán
válasz
inf3rno
#39760
üzenetére
Hiába támadsz belső fehérjét, egyrészt a tüskefehérje kapcsolódik az ACE2 receptorhoz, másrészt arra készül a leghatékonyabb neutralizáló antitest.
Nem véletlen támadják azt.
#39783: Nem vagyok szakember, de a T-sejtes válasz nem azért lassú, mert nincs delta specifikus antitest és így a T-sejtek sem ismerik a kórokozót teljesen? Még mindig vuhanira való oltások vannak, amik messze nem olyan hatékonyak hosszabb távon.
[ Szerkesztve ]
-
BlackV
senior tag
Aha SeJTteM már (haha), hogy honnan pattant most ki ez a t-sejtes dolog.
Hogy lehet az, hogy mindenki koronavírusos körülöttünk, mégis megússzuk a betegséget? Válaszol a tudomány
"Ezek a már létező T-sejtek készen állnak, hogy felismerjék az új koronavírust" - magyarázta Swadling.
De itt is igazából arról beszélnek, amikor előre készen voltak megfelelő t-sejtek. De azok is ugyanúgy eltűnnek, csökkennek a vérből egy idő után, mint az antitestek, azokat is újra aktiválni kell. Tehát szerintem nincs itt semmi látnivaló. -
-
#40096
Drizzt
nagyúr
Hieronymus
#40095
Drizzt
nagyúr
válasz
Hieronymus
#40095
üzenetére
Kaptok akkor már közvetlen forrást:
[link]"Cáfolhatatlan kutatási eredményekkel tudjuk bizonyítani azt, hogy az oltás rendkívül fontos, életet ment. Magyarországon 2021. január 22. és június 10. között 3,7 millió ember koronavírus elleni oltása valósult meg, akiknek az adatait sikerült feldolgoznunk és mára teljesen világossá vált, hogy a fertőzés ellen a Magyarországon használt vakcinák 69 és 88 százalék közötti védelmet biztosítottak a vírussal szemben.
A halálozás és a betegség súlyos lefolyását pedig átlagosan 88 és 98 százalék közötti mértékben előzték meg az oltóanyagok.
A vizsgálataink egyértelműen bizonyítják, hogy mindegyik vakcina esetében kimutatható a sejtes immunitás és a humorális immunitás is.
Fontos, hogy ezt a két értéket együttesen kell értelmezni és bár egyik a másikkal bizonyos mértékig korreál nem felel meg egyik a másiknak. Az ellenanyagszint paraméterei önmagukban nem bizonyítják a védettséget!
Az mRNS alapú vakcinák esetében, mint a Pfizer és a Moderna az ellenanyagszint emelkedése gyors, viszont gyors a csökkenése is.
Az Astrazeneca második oltása után az ellenanyagszint csökken, amiből az következik, hogy az Astrazeneca-val való további oltást elvégezni nem célszerű.
A Sinopharm vakcinával történt átoltás szélesebb sprektrumú védelmet biztosít, mint az összes többi vakcina, ugyanis itt a vírus összes fehérjéje ellen kialakul az immunitás nem csak a tüskefehérje ellen ami közben mutálódik.
A teljes immunitás vizsgálata során bebizonyosodott, hogy az idő múlásával minden életkorcsoportban jelentősen csökken az immunválasz ezért mindenképpen fontos a harmadik oltás felvétele.
A cukorbetegségben szenvedők kitettsége a koronavírussal szemben rendkívül magas, amit mi sem bizonyít jobban mintsem, hogy a koronavírusban elhalálozottak 33 százaléka szenvedett cukorbetegségben.
A cukorbetegek mellett továbbá fokozott veszélyben vannak a krónikus tüdőbetegek vagy szív dekompenzáltak és más krónikus betegségben szenvedők is.
Ezért nagyon lényeges az, hogy 2018-ban a magyar kormány elfogadta az öt nemzeti egészségügyi programot, ami pontosan ezeknek a betegségcsoportoknak a komplex prevencióját, diagnosztikáját, terápiáját, kutatási lehetőségeit és oktatását tűzte napirendre, továbbá a hatodik nemzeti program, a Nemzeti Infektológiai Program éppen azért jött létre, hogy ha ismétlődnek a bakteriális vagy vírusfertőzések arra is megfelelően fel legyen készülve az ország."A kutatásuk egyébként biztosan nyár környéki a leírás és az eredmények alapján.
I am having fun staying poor.
-
válasz
BlackV
#40386
üzenetére
Igen, az 1-2 dózis közti hupli 'hosszúlépés esetén rizikós, oltáshoz képest +2-3gen. variáns járványcsúcs idejére tuti nem időzíteném.
Viszont az "időtávot" nem egy egyenletes folyamként kezelném a továbbiakban sem, akkor kellene maximalizálni a védelmet, amikor nagy az elkapás valószínűsége. Ez részben szezonális, részben egyéni sztori. Továbbá, igencsak érdemes belekalkulálni a vírus evolúcióját: most azért megy a pánikroham Mo.-on a boosterekért, mert már messze nem a vuhani cucc terjed, amire elég lenne a 100au/mL körüli antitest-szám is némi sejtes támogatással. Ha jobb lett volna az alapozás, akkor sokan nem csúsztak volna abba a csapdába, hogy a 3.dózis előtt 2-3héttel meggyötri őket a delta.
#40387: ennek a tajparasztnak sokkal többmindent számláznék, mint a kórházi ellátása, kifejezetten a biztosítása felett. Gyakorlatilag tönkrevágta 18ember szabiját és hazavágott 2 alkalmazottat.
[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
kolopele
nagyúr
válasz
forceberg
#40473
üzenetére
Pontosan. Egyelőre nem lehet tudni eleve azt az értéket, amelyből biztosan megmondható, hogy milyen fokú T sejtes immunitás szükséges ahhoz, hogy az újra fertőződést biztosan elkerüljük. Ugyanezen megállapítás igaz a COVID-19 (SARS-CoV-2) ellenes antitestek (pl. IgG, IgM) vérszintjére is.
-
Ringman
nagyúr
Kásler: Az alacsony ellenanyagszint nem jelenti azt, hogy valaki nem védett
Az ATV beszámolója szerint Kásler Miklós Emmi-miniszter arról beszélt éves parlamenti meghallgatásán a népjóléti bizottságban, hogy az alacsony ellenanyagszint nem jelenti azt, hogy valaki nem védett a koronavírus ellen. Még májusban kezdték el vizsgálni az immunitás két komponensének, a sejtes immunitás és a humorális immunitás kialakulását 4500 ember esetében. Az oltások előtt és utána 30 nappal, és a második oltás után harminc nappal és három hónappal végeztek méréseket.
„Tehát tessenek kedvesek befejezni azt az érvelést, hogy ha nincsen ellenanyagom, nem vagyok védett, ha alacsony az ellenanyagom, nem vagyok védett… Ez tételesen nem igaz”.
aztán hol a publikáció? -
válasz
Ringman
#41434
üzenetére
Ez is igaz
.#41439, mexel: mondod mértetek antitest-szintet mostanában. Mik a konkrét számok? Az alapján azért elég jól lehet saccolni a védettséget: aki a labor felső méréshatárához van közelebb, mint az alsóhoz, annak nem javasolnék oltást, legyen az első vagy harmadik dózis. Aki viszont a "félpálya" gyengébbik oldalán van, annak mindenképp érdemes oltást felvenni.
Az oltás mellékhatásaitól ne félj, elképesztő mennyiségű kamuinfó terjeng a FB-on. Magyar oltásba belehalt emberek száma <10 (hiteles infót igazából egyről se láttam), covidban elhuntyak száma >30ezer.
Még1: ha nincs feltétlen szükségetek védettségi papírra, EGYETLEN dózis* mRNS már a csillagos égbe fogja repíteni mind az antitestszámot mind a sejtes védelmet. Szóval ha meg is van, hogy oltás: a második dózist minimum fél évvel eltolva kérném.
*szakirodalomra kiéhezett fórumereknek forrás
.#41452: lyézusom, Laca téged beoltottak valami génmanipulációs őrületchippel hogy itt vagy
!? Minden OK 'bro?[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Nagyon kellene a védettségi dokumentációkhoz (EU covid pass...), hogy a tényleges átesést elismerjék egy oltásdózisnak. Önmagában kevés védelem, de a fertőzésre ráoltás jelenségét már 1001x kimérték.
Az időzítések miatt is nagyon fontos lenne ez, mert nagyon nem mind1, hogy az ember 2. vagy 3. adagnál jár, és ugye aki átesett, majd felvett egy oltást, annak a 2. oltás már igazából a booster (ami a fentebbi irodalom alapján a rövid, gyártói javaslat szerinti adagolással semmit sem ér).
Olyat mondjuk még nem láttam, hogy aki 2x átesik, másodjára másik variánson, az milyen sejtes és antitest szinteket, milyen típusú antitesteket produkál, lassan ehhez is lenne már adat - igaz, egyre kevesebb olyan, ahol nem lenne a képben oltás.
[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
tisn
addikt
ez pl. friss (2021.nov.11)
A gyermekek körében ezért lehet alacsonyabb a fertőzés, ugyanis ők sokkal gyakrabban találkoznak az úgynevezett nátha koronavírusokkal és valamilyen keresztimmunitás, egyfajta keresztvédettség alakulhat ki az új koronavírus tekintetében is. A T- sejtes immunválasz tulajdonképpen erről szól: nem csak egy antitestes, hanem egy sejtes védelmet is kifejt a fertőzés" - fejtette ki az ATV Híradójának Jakab Ferenc, az egyetem virológus professzora.
erre utal a sok tunetmentes / enyhe eset is.
-
válasz
BlackV
#44936
üzenetére
Igen, pont a 3.oltások problematikája igazolja, hogy mennyire kell az az antitest.
Persze értem, a user elé odabök a labor egy számot, amiről még azt is bogarászni kell, hogy milyen mértékegység - de emögött a szám mögött semmi infó, hogy pl ezek már deltás antitestek egy nemrég fogott tünetmentes fertőzésből, megaztán a régesrég beadott 50AU már valszleg a Vuhanira is kevés volt, 10kAU-s tételek a menők.
A boosterrel kapcsolatban pedig egy kis mérnöki gondolkodás: tegyük fel békeidő van, kinyírták a környéken az utolsó koronavírust, lehet "bencsmarkolni": mikor ér el maximális hatást a booster? Igen valószínű, hogy akkor, amikor az antitestek száma már nagyon-nagyon lefogyott. Miért? 1x1: ha sok antitested van, azok túl gyorsan túl sok oltás által generált tüskefehérjét nyírnak ki, a szervezetnek nincs ideje tanulni. Érdemben javítható lenne a sejtes és antitestes védelem is, ha az ember ki tudja mérni, hol jár és nem egy teli hordóra tölt kávéscsészével.
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Jó, de amekkora vagdalkozással nekiállnak, a többtízezer antitestes, esélyesen 2 hete deltával találkozott/megúszta ügyfelet is zavarnák szúrásra. Kérdemén: miajóistennek?
A konkrét poszt alatt volt egy komment:
A többség 3 mRNS oltással nem képes ilyen magas antitest szintet összehozni, esélyesen a sejtes immumemóra komponens is rendben van. Kérdemén: egy profilképek alapján max 50 kilós tinédzserbe mi a jó életbe kell a legerősebb, legnagyobb adag mRNS-t belenyomni (alapból ugye...), ráadásul ilyen szintre.
Értemén, hogy az 50AU lókaki, de ha nem totál kuka az oltás, akkor a többtízezres szintre miért kell még rátolni és miért kell erre pocsékolni a legértékesebb oltóanyagot, amikor az mehetne egy 90kilós, szív-érrendszeri betegségekkel küzdő 60évesbe?
Kieg: a posztban tessenek megfigyelni, milyen szép "oltásköz" van a fertőzés és a Spájzerek közt
. Igen valószínű, hogy ez is hozzásegítette az igencsak szép értékhez.Kieg2: tűkön ülő anyuka mondjuk nem tudom mit képzelt, Júniusi Pfizerre augusztusban rohanni mérni
? Én a második dózis után min. 5 hónappal mérettem volna, ha a booster időzítése a cél.[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Kékes525
félisten
válasz
Gothmog
#45142
üzenetére
"de jelenleg a deltánál mégsem árt, ha van az ember vérében már készen a cuccból, és nem nulláról kell kezdenie a memóriasejteknek a gyártást."
A deltánál a memória sejteknek inkább csak a súlyos megbetegedések és a halál ellen van szerepük, mert a delta nagyon gyorsan szaporodik és legalább 5 nap kell ahhoz, hogy az immunrendszer aktiválódjon és a memória sejtek elkezdjék felépíteni a szervezet immunválaszát. Ezeknek készen kell lennie a szervezetben nagy mennyiségben, főleg az antitesteknek, hogy segítségükkel átvészelje a szervezet azt az időt, amíg a memória sejtek fel nem építik újra a védelmet. Ha kevés az antitest, akkor nagyon gyorsan ellepik a szervezetet a vírusok és a sejtes immunválasz nem tud mit csinálni, csak elkezdi tömegesen pusztítani a saját, fertőzött sejtjeit. Kialakul a sokszeri gyulladás és annak következményei.
Tehát egy olyan vírus esetében amelynek alapszaporodási rátája nagyon magas, a sejtes immunitásnak kisebb jelentősége van. Mert mire az aktiválja a szervezet immunmemóriáját, addigra a gyors szaporodás miatt kialakulhat a betegség.[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
#45682
Kékes525
félisten
Fire/SOUL/CD
#45677
Kékes525
félisten
válasz
Fire/SOUL/CD
#45677
üzenetére
Nem. Azok nem neutralizáló antitestek (N,M,E elleni IgG). Ráadásul N a lipid burkon belüli. Azaz csak a sejtes immunválaszban vehetne részt, de az a Sinopharmnál nincs.
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
na, gyerekek, le is zárhatjuk ezt a vakcina témát is!
https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(21)02717-3/fulltext
van itt minden adat, mint a büfében, milyen alapra milyen booster, hány nap után hat és mennyire stb. jó mulatást!
segítek: az mrns a király (meg kellene ezt emésztenie lassan a fociellendrukkernek is, a szakmában erről nincs már igazán vita). és a moderna a császár. és igen, jobb mrns alapra az mrns booster, mint vektoros alapra.
de, azért érdemes átnézni, mert ennél izgalmasabb a képlet, ezt inkább csak a tegnap esti kör miatt egyszerűsítettem le ennyire. például elég hatékonynak tűnik az a janssen szuri is, csak nem magában, de mrns-janssen vagy janssen-mrns elég erős védelmet ad, versenyképeset a tiszta mrns sorral (a delta ellen már pariban vannak, sőt, itt-ott előz is, például sejtes immunitásnál). ezek alapján valószínűleg a sputnik+moderna kombó sem rossz, ahogy az astra-pfizer sem stb.
[ Szerkesztve ]
dicranum scoparium + genista pilosa = :)
-
Kékes525
félisten
Igen a vektor + mRNS kombó előnye az, hogy egyesíti a két vakcina előnyeit. A vektor vakcinák általában jobb sejtes, míg az mRNS vakcináknak pedig erősebb humorális immunválaszt váltanak ki.
#45723 BlackV
Elég az. A fiataloknak "szinte mindegy", hogy melyikből kapnak, de az időseknek nem.
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Teodor52
senior tag
válasz
Kékes525
#45567
üzenetére
Bocsi a kérdésért, de a memória sejtek alatt, amit 5 nap után aktivál az immunrendszer az a celluláris védelem(t-sejtes)?
Mennyi időnek kell eltelni 3. oltást követően, hogy ismét a teljes védelem alatt tudhatjuk magunkat, gondolok itt az antitestek maximális értékére is, különbözö oltóanyagokkal mind homológ mind heterológ alkamazással?
-
Sir Pocok
őstag
Dobson - FB
Zöld út: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Betegség-megelőzési és Kontgroll Központ (ECDC) közös állásfoglalása a vegyes oltási sorokról
Két terület van: a) vegyes alapoltási sorok; b) vegyes emlékeztető oltások. Az alábbiakben részletes kivonatot adok az ajánlásokból.
Vegyes alapoltási sorokA vektor vakcina+mRNS vakcina kombináció toleraálhatósága elfogadható és az immunválasz fokozottabb, mint az egynemű alapoltási soroké.
Egyes vizsgálatok szerint a reaktogenitás (pl. fájdalom, láz, fejfájás, kimerültség) jelentősebb a vegyes soroknál, de az eredmények még nem egyértelműek.a vegyes oltási sorok jelentősen nagyobb immunválaszt képesek kiváltani, benne a B memóriasejt válasszal, mint az egyneműek. Az egynemű mRNS oltások esetén az ellenanyagválasz adott vizsgálatokban némileg nagyobb volt, de az eddigi adatok nem egyértelműek és összességében hasonló ellenanyagválaszra utalnak.
A vektor + mRNS vakcina oltási soroknál az emelkedett immunogenicitás (immunválaszt kiváltó képesség) fokozott védőhatással tűnik társulni a SARS-CoV2 vírus által okozott tünetes fertőzések ellen a vektor+vektor egynemű sorokhoz képest több jó minőségű megfigyeléses vizsgálatban.
Előzetes de konzisztens bizonyítékok mutatják, hogy a vegyes oltási sor szélesebb immunválaszt képes kiváltani (mind ellenanyagok, mind a sejtes immunitás terán), amely fokozott hatásossággal társul az eddigi vizsgálatokban.
Összességében az adatok támogatják a vegyes vektor+mRNS oltási sorok alkalmazását. Kevesebb adat van a vegyes mRNS oltási sorokról, de az eddigiek alapján ezek is alkalmazhatók, és vizsgálják ezek biztonságosságát is, a szívizomgyulladás vonatkozásában.
az mRNS vakcina után vektor vakcina is adható, de ez immunológiai szempontból kevésbé kezvező, mint a fordított sorrend.a vegyes oltási sorok után 6 hónappal szintén csökkenhet a tünetes fertőzések ellen. Az AstraZeneca-t tartalmazó oltási sorok esetében az immunvédelem csökkenése egyes vizsgálatok szerint gyorsabb és jelentősebb, csakúgy, mint idősebb és alapbetegségekben szenvedő embereknél.
több kutatás szükséges a csökkent működésű immunrendszerrel rendelkezők vegyes oltási soráról.Vegyes emlékeztető oltások
Az eddig adatok szerint a vegyes oltási sorok legalább olyan jók, vagy jobbak, mint az egyneműek. A vektor+mRNS vakcina sor immunigénebbb, mint az mRNS+vektor sor. A vegyes és az egynemű oltási sorok biztonságossága összevethető.
Így a vegyes oltási sorok alternatív stratégiának tekinthetők és az adatok támogatják az alapoltás utáni már 3-ik hónaptól való adásuk biztonságosságát és hatásosságát. A preferált időtáv a 6 hónap.A vektor vakcinák és a Moderna alalmazása vegyes oltási sorokban több helyi és általános reaktogenitással járhat.
az eddigi adatok szerint az mRNS vakcina vegyes emlékeztető oltásként való adása fokozott védelmet nyújt a delta variáns által okozott tünetes fertőzések ellen, de még további kutatások szükségesek a nagyobb immunválasz és a klinikai hatásosság között kapcsolat megállapoításához.Jelenleg nincs adat csökkent immunrendszerű betegeknél a vegyes emlékeztető oltások ajánlására.
[ Szerkesztve ]
Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
válasz
Z.É.T.
#46367
üzenetére
Variánsazonos fertőzés esetén sokkal kevesebb is elég.
- variáns stimm, 1:1 "árfolyam"
- az orrnyálkahártyán is van belőlük
- a sejtes védelem valószínű erősebbIlletve mozgassuk már a két játékost azonos pályán: ha egy oltásdózisnál x% fertőzés, x/100 súlyos eset tolerálható, akkor ennyit engedjünk meg a fertőzéssel kapott komponensnek is.
#46369: akkor legyen előfeltétel 1db oltás.
[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Z.É.T.
őstag
válasz
t72killer
#46370
üzenetére
Nagyjából egyetértek, kiegészítések: a sejtes immunitás nem elég, IgA az oltástól is kialakul, de max minidózisnál számíthat, a variánsazonos az oké, ahol 95% feletti egy variáns dominanciája (és nem járkál az illető keresztül kasul a világon)
De látod, annyi keretfeltétel van, hogy sosem lesz ilyen.
És azt se feledjük, ha valakit az első fertőzés megrángatott endotélileg, akkor a következő már súlyosabb is lehet.
És akkor ott vannak a BlackV által is emlegetett koronapartik.
Sehogy sem jó és tök felesleges is, mert ha az omikron nem zárja rövidre a járványt, akkor előbb utóbb mindenhol kötelező lesz az oltás és pont. Nem lesz kibúvó.
Már csak az a kérdés, hogy meddig vagyunk hajlandóak szétszivatni magunkat és egymást. És hogy hány milliárd embert kell hányszor oltani és mennyi időnek kell eltelni, hogy végre abbahagyják a rettegést a megvezetett birkák.(na, csak nem bírtam ki egy kis szúrkapiszka nélkül
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
) [ Szerkesztve ]
-
Sir Pocok
őstag
Dobson összefoglalója a jelenleg tudható omikron vakcina hatékonyságokról:
ÁTFOGÓ, DE RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ AZ OMIKRON VARIÁNSSAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT EDDIGI VAKCINA VIZSGÁLATOKRÓL
Az emlékeztető oltások védhetnek az omikron által okozott esetleges súlyos COVID-19 ellen, azaz mindenki jól dönt, aki beadatja
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jövő tavaszra, azaz 3-4 hónap múlva már engedélyezhet omikron-specifikus oltásokat, ha szükséges. Az EMA már korábban kibocsátotta a variáns vakcinák fejlesztésének követelményeit tartalmazó irányelvét (1).Németországi vizsgálat (Frankfurti Egyetemi, Orvosi Virológiai Intézet)
2021. 12. 08-án twitter üzenetben tette közzé Sandra Ciesek, az Intézet igazgatója első LABORATÓRIUMI eredményeiket a Pfizer és a Moderna mRNS, illetve az AstraZeneca vakcináról. Ezek szerint az mRNS vakcinák esetében a 2-ik oltás, illetve az egy adag AstraZeneca és egy adag Pfizer oltás után 6 hónappal az omikron variáns elleni semlegesítő hatás nulla (azaz 0) volt, de 3 hónappal a harmadik Pfizer oltást követően az omikron elleni semlegesítő hatás 25% volt, szemben a delta variáns elleni 95%-kal. Ez azonban NEM jelenti a klinikai védelem hiányát az omikron ellen, mert a tesztek nem értékelték a sejtes immunitást és nem világos a neutralizáló ellenanyagszint és a pl. súlyos fertőzés elleni védelem kapcsolata, de szerintük indokolt az omikron-specifikus oltás kidolgozása (2).Dél-Afrikai vizsgálat (Afrikai Egészségügyi Kutató Intézet)
Ez a kis LABORATÓRIUMI vizsgálat azt nézte, hogy 6 fő csak Pfizer vakcinával oltott, illetve 6 fő fertőzésen átesett ÉS oltott ember ellenanyagai miként akadályozták meg az omikron variáns behatolását a gazdasejtekbe. Eredményeik szerint az omikron elleni védőhatás sokkal gyengébb, mint volt a béta varián ellenében (amit szintén Dél-Afrikában fedeztek fel). A kutatók szerint a fertőzés utáni két oltás vagy a két alapoltás utáni emlékeztető oltás védhet az omikron által okozott súlyos COVID-19 betegség ellen (3, 4).Svédországi vizsgálat (Karolinska Intézet)
Ez a LABORATÓRIUMI vizsgálat 17 közelmúltban vért adó donor, valamint 17 korábban fertőzésen átesett, majd oltott kórházi dolgozó szérum mintáját értékelte. Az eredmények szerint csaknem mindegyik szérum mutatott bizonyos semlegesítő aktivitást az omikron variáns ellen, de ennek mértéke rendkívül változó volt. A vizsgálat nem valódi omikron variánst használt, hanem egy úgynevezett pszedudovírus értékelő módszert, amely figyelembe vette az omikron mutációit (5, 6).A Pfizer cég vizsgálata
Előzetes laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy három Pfizer vakcina adag semlegesíti (neutralizálja) az omikron (B.1.1.529) variánst, de 2 adag jelentősen csökkent semlegesítő (neutralizáló) képességet mutat. A harmadik Pfizer vakcina adag 25-szörösére növeli az omikronnal szembeni semlegesítő ellenanyagszintet a két adaggal szemben. Az emlékeztető oltás által előidézett ellenanyagszintek összevethetők a vad típusú vírus ellen két oltást követően kialakult szintekkel, amelyek jelentős védőhatással mutattak összefüggést. Mivel a tüskefehérje CD8+ immunsejtek által felismert epitópok 80%-át (az epitóp az antigénnek az a része, amit az immunrendszer sejtjei felismernek, és amihez az ellene termelt ellenanyag kötődik) nem érintik a mutációk, két vakcina adag még védelmet nyújthat a súlyos kimenetelő COVID-19 ellen. A Pizer és a BioNTech dolgozik az omikron-specifikus vakcina fejlesztésén, ami előreláthatóan márciusban válik elérhetővé, ha szükséges (7).Hivatkozások:
1. https://www.politico.eu/.../eu-regulator-could-authorize.../
2. https://twitter.com/CiesekSandra/status/1468465347519041539
3. https://www.ahri.org/omicron-incompletely-escapes.../
4. https://www.ahri.org/.../12/MEDRXIV-2021-267417v1-Sigal.pdf
5. https://twitter.com/BenjMurrell/status/1468341478363746310
6. https://drive.google.com/.../1CuxmNYj5cpIuxWXhjjVmuD.../view
7. https://www.pfizer.com/.../pfizer-and-biontech-provide...[ Szerkesztve ]
Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
válasz
kolopele
#46796
üzenetére
mi mutatja ezt, hogy nem lesz annyira komoly? pláne "egyre inkább"
eddig is volt b-sejtes, meg t-sejtes immunitás, mégis az volt a konklúzió, hogy a delta annyira gyorsan szaporodik a szervezetben és olyan hatékonyan köt az ace2-höz, hogy nem elég gyors az immunválasz, ha erre vagyunk utalva és antitest kell, sok.
most jön egy variáns, ami az első hírek alapján:
- fertőzőbb
- még hatékonyabban kötődik a receptorhoz
- elég keményen átlépi az eddigi vakcinák által termelt antitesteket (delta: 5x, omicron: 40x)én tényleg nem látom az eddigiekből, hogy honnan pottyant ki, hogy "nem lesz annyira komoly, egyre inkább látszik". de legyen úgy, még lehet is, csak azt nem látom, hogy mire alapozva mondanak ilyet emberek.
[ Szerkesztve ]
dicranum scoparium + genista pilosa = :)
-
Ringman
nagyúr
omikron és a t-sejtes védelem - twitter tread [link]
kevésbé érintett, mint az antitestes védelem, de hogy ez a gyakorlatban mit jelent a gyakorlatban, azt nem tudni. (tippre a súlyos lefolyás ellen lesz inkább jelentősége)For spike and Omicron the fraction of conserved epitopes is 86% for CD8 and 72% for CD4. Still a majority of epitopes are conserved. Bear in mind that a mutation in an epitope does not preclude cross reactive recognition, so these are conservative estimates.
[...]
An important caveat is that we do not know what level of conservation is likely to preserve functional T cell responses, but from the data available it seems likely that T cell activity will be far less impacted that neutralizing antibody responses.
---
[link]
Prior common colds with coronaviruses were supposed to have some protective effect for Covid. That turns out to be just the opposite
tanulmány:
Pre-existing humoral immunity to human common cold coronaviruses negatively impacts the protective SARS-CoV-2 antibody response -
BlackV
senior tag
válasz
Ringman
#46914
üzenetére
Igen a sejtes elemek szélesebb spektrumú antigén mintázatokat figyelnek, nem annyira epitóp specifikusak, mint az antitestek, ezért kevésbé kényesek a mutálódásra.
A friss oltás jó lehet omikronra sejtes részen. Ne felejtsük el, hogy a sejtes védelem amit "elbukottnak" tekintünk cov2 ellen, az a memória sejtesre vonatkozik. A friss, vérben készen cd8+ király lehet.[ Szerkesztve ]
-
Vesa
veterán
Röviden: jelentős összefügést találtak az NP105-113-B*07:02-specifikus CD8+ T-sejtes válaszok, és a Covid betegség enyhe lefolyása között! A fent említett specfikus T-sejt állományok megőrzött vírusellenes hatékonysággal maradtak fenn a fertőzést követő 6 hónap után is, az alfa, béta, gamma és delta változatokkal szemben egyaránt! Az adatok szerint az NP105-113-B*07:02-specifikus T-sejtes immunválaszok enyhe betegséggel, és magas vírusellenes hatékonysággal járnak együtt.
[ Szerkesztve ]
A tudomány a valóság költészete!
-
BlackV
senior tag
Hűha mit hoztál ide nekem éjfélhez közel veretes cikk.
Ha jól értem átfutva a dolog arról szól, hogy fix epitópra (ami mutációálló) gyúrnának killer T-sejtekkel egy megfelelő vakcinával. Jó cucc, ígéretes.fenntartásaim:
- A T-sejtek akkor lehetnek hatékonyak cov2, ha készen vannak a vérben, csakúgy mint az antitestek. Sajnos ezek is eltűnnek egy idő után apoptózis (programozott sejthalál), vagy egyéb által. Utána ugyanúgy a memória sejtek maradnak, ami cov2 ellen kevés, mert sok idő aktiválni.
- Kicsit kockázatos a sejtes védelem, mivel ezek jellemzően nem képesek a vírust virion állapotában elpusztítani. A megfertőzött sejtre mennek oda, de azt meg ne akarja megvárni direkt senki. Az antitestek ezzel ellentétben magát a bajt előzik meg, a sejtes védelem pedig tüzet olt az az igazság.
- Kevesen vannak. A vér ~1%-át teszik ki a fehérvérsejtek és ennek is csak töredéke a limfociták, és ezeknek a kis részük ezek a specifikus T-sejtek. Az antitestek sokkal kiterjedtebbek, többen vannak. Gondolj bele milyen könnyen ki lehet mutatni az ujjbegyből is, a T-sejteket meg rohadt nehéz még drága vizsgálatokkal is, de azért ott vannak azok. Egy lassabb vírus esetén tökéletes, de cov2 ellen kockázatos szerintem ezekre támaszkodni.
De azért jó cucc, tegyék bele ezt is, minden jöhet.
[ Szerkesztve ]
-
BlackV
senior tag
"de valahogy nem is áll össze a kép teljesen: mi van azokkal, akik könnyedén esnek át rajta? azok nem mind antitest rekorderek, jórészük először találkozott a vírussal."
Márpedig nem a szentlélek védi meg őket. Hanem a sejtes immunitás. Méghozzá a veleszületett. Minden bizonnyal az NK sejtek azok. Ezek nagyon hasonlóak a killer T-sejtekhez. Ezért ez is csak a korábbi állításomat igazolja, miszerint csak a sejtes védelemre támaszkodni cov2 ellen túl kockázatos. Láthatod, az egyik embert megvédik, a másikat meg nem. Ezzel szemben egy jól sikerült oltás sok antitesttel szinte mindenkit megvéd.
Sejtes védelem, ahogy én képzelem: képzelj el egy istállót (szervezet) tele száraz szalmával (sejtek és szövetek) és egy jól felkészült sejtes védelmet: az istálló mind a 4 sarkában poroltók. Majd elkezdünk égő cigicsikkeket (vírus) szétpöckölgetni. Az esetek nagy részében nem lehet gond, mert ott vannak a poroltók, ha lángra kap, majd eloltjuk. Így is történik 100-ból ~95 esetben. 5 esetben pedig nem sikerül megfékezni a tüzet. Mi lehetett a gond? Elaludt az istállómester? (Immunrendszer). Nem működtek a poroltók? (NK sejtek.) Kevés volt a poroltó? (NK sejtek) Túl száraz volt a szalma? (Gyenge/öreg/beteg szervezet.)
Extra gyúlékony volt a szalma? (Öröklött fogékonyság). Végelláthatatlan kérdések, amelyekre talán sosem fogunk válaszokat kapni, délibáb kergetés, hogy van akit megvéd a szervezete, "hát ott rejtőzik az igazi megoldás valahol". Miközben itt van a bevált igazi megoldás: tűzgátló anyaggal befújni a száraz szalmát. (Antitestek.)
A specifikus T-sejtek csak plusz poroltók lennének. Szerintem kockázatos cov2-re. Ez most egyelőre egy ilyen vírus, hogy antitest kell és oltások.[ Szerkesztve ]
-
válasz
Ringman
#48441
üzenetére
Fenetudja, én egyre optimistább vagyok az omikron súlyosságával kapcsolatban, uk tele van régesrég előtt oltottakkal, mégis alig van omikronos kórházban.
Aki 1-2hónapja esett át a deltán, annak igen valószínű elég éber még a sejtes és nyálkahártya-védelme. Utóbbit minden náthás beütésre allergodillel legyalulva jó lehet egy nemrég átesett/nem oltott is.Egy 7hónapja dupla Pfizert kapott nem hiszem, hogy jobban állna, mint egy 1-2hónapja deltázott.
[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Igen, ez lenne az egyetlen racionális intézkedés, az oltatlan vallása szerinti "orvoshoz" mehessen csak.
#48649: mivel a szervezeten belül már lényegesen lassabban mozog, mint a delta, simán lehet h időben kapcsol a sejtes védelem.
[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
syberia
veterán
válasz
BlackV
#48676
üzenetére
Onnan indultunk, hogy van e B sejtes immunmemória a legelső sars víruson átesettek szervezetében, nem epitóp (spike) specifikus antitestek detektálása volt a kérdés, amiknek a száma idővel lecsökken, az immunredszer feleslegesen nem termel vírusspecifikus ellenanyagokat. Az hogy nem mutattak ki S1/S2 proteint, nem egyenlő az immunitás hiányával:
"The antibody not only neutralizes SARS-CoV and SARS-CoV-2 but may also neutralize other coronaviruses in the same subgenus."Döntetlen vagy sem, szerintem nem az a lényeg kinek van "igaza". Végső soron mindig a biológia mondja ki a döntő szót, mi csak a felszínt kapirgáljuk.
https://howbad.info/
-
Vesa
veterán
válasz
syberia
#48680
üzenetére
Figyelmen kívül hagyod a vírus eszetlen gyors replikációs képességét. Elég régóta nyilvánvaló, hogy a B sejtes immunmemória (és a T sejtes reakció) túl lassú ide, mire ezek felépülnek, az ügyfél már rég a lélegeztetőn vagy a hamvasztóban van. Innentől akadémikus ezen rugóznod, mert nem beszélhetünk védelemről akkor sem, ha kering valamennyi B sejt a szervezetben.
[ Szerkesztve ]
A tudomány a valóság költészete!
-
válasz
koncsik
#49159
üzenetére
A genetika mellett van még egy, az embert végigkísérő faktor, ami független az aktuális életmódjától: a kórtörténete, különösképp a különböző koronavírusokkal történt találkozásokra. Láttam már cikket, ami szerint a nátha-koronavírusokra termelt antitestek nemigazán reagálnak covidra, viszont a sejtes immunmemória szélesebb spektrumú, egy-egy gyerekkori vagy későbbi fertőzés hagyhat olyan nyomot az emberben, ami hasznára válhat amikor beindul a covid-gyár.
Ami mondjuk érdekes, hogy nemigen olvastam olyan csoportokról, ahol a halandóság extrém megugrott volna (mint pl az európai telepesek idején élő indiánok vs himlő). Ez abba az irányba tereli a nyomozást, hogy alapvetően olyan tényezőket kell keresnünk, ami az egész emberiségben közös.
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Kékes525
félisten
A hírességek megbetegedése és halála kapcsán sok embernél felmerült, hogy mitől függ, hogy egy ember elkapja a koronavírust, megbetegszik e és a betegsége milyen súlyos lesz.
Azt, hogy kit fertőz meg a koronavírus és ki lesz tőle beteg, a betegsége milyen súlyos lesz, az több tényezőtől függ.1. Van e adaptív immunvédelme a koronavírus ellen. (B sejtes és T sejtes). Ezt a védelmet fertőzéssel és/vagy vakcinával lehet elérni. Ilyenkor az immunrendszer megtanul védekezni az adott kórokozóval szemben. A védelem kiépüléséhez idő kell! Másrészt fontos, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tudja felépíteni a B és T sejt választ. Ez sem jósolható meg előre, különösen nem az adott kórokozóval szemben.
2. Milyen a nem adaptív (öröklött, veleszületett) védelme. Ez akár a fertőzés kapujában, a nyálkahártyán is meg tudja állítani a koronavírust. Ezt előre senki nem tudja, hogy az övé milyen. Attól, hogy egészséges, fiatal és erős a szervezete, ez a védelme lehet gyenge is.
3. Mekkora vírusterhelést kapott. Nagyon nagy vírusterhelés áttöréses fertőzést okozhat bárkinél. A legerősebb immunrendszerrel rendelkezőnél is betegséget okozhat a nagyon sok koronavírussal történő fertőzés.
4. Milyen ismert és nem ismert alapbetegségei vannak.
5. Milyen életmódot él. Az egészséges életmód részei:
a) Mentál higiénia, optimista gondolkodás mód. A depresszió erősítheti a betegséget, míg az optimizmus gyorsítja a gyógyulást. Minél kevesebb distressz érje az embert.
b) Mozgással sporttal kiegészített életmód.
c) Egészséges táplálkozás.
d) Megfelelő minőségi és mennyiségi alvás.6. Milyen hatékonyan védekezik a koronavírussal szemben.
Hirtelen ennyi jutott az eszembe. Annyi biztosan látható, hogy nem egyszerűsíthető le egy-egy tényezőre.Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
#49213
Parci
HÁZIGAZDA
Soulfly842
#49212
válasz
Soulfly842
#49212
üzenetére
"Ugyanakkor aggályos a 3. oltás kommunikációja is.. a 3. oltástól nem lesz egycsapásra védettségi-übermensch valaki... Ez csak a védekezési stratégia része... kilőnek a számok a szervezet védelmét illetően, de ez is csak minimális időre szólhat, semmi se szól amellett, hogy ez hosszabb időszakra jelentene bármit... Ez csak tűzoltás, nem több."
ez azért nem ilyen egyszerű, vagy nem biztos, hogy ilyen egyszerű. csak ott van az a sejtes immunitás is, sőt, az kéne, hogy legyen a gerince az egésznek. három oltás egyelőre remekül működik az omikron ellen, a többit majd meglátjuk.
dicranum scoparium + genista pilosa = :)
-
BlackV
senior tag
válasz
Kékes525
#49225
üzenetére
Ha tényleg lassabban támadja a tüdőt az omikron, akkor a sejtes sokáig védhet ellene. A 3. oltás után az effektor t sejtek száma is minden valószínűség szerint több lesz, mint a 2. oltás utáni csúcsponton. Ezek pedig kevésbé kényesek a mutációkra és kicsit tovább is kitartanak, mint az antitestek ha jók az ismereteim.
-
.
!? Minden OK 'bro?
. Igen valószínű, hogy ez is hozzásegítette az igencsak szép értékhez.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
) 
