Miután megpihentünk Mataróban, volt még egy szabadnapunk, amire két programot terveztünk. Egyrészt ki akarunk próbálni egy spanyol golfpályát, másrészt pedig, mivel igencsak jó idő volt szombaton, a Montserratra is el kívántunk látogatni. Reggel gyorsan összekészülődtünk, bepakoltunk a csomagtartóba, majd útra keltünk, az úti cél a Roc 3 Pitch & Putt pálya volt, nem messze Barcelonától, félúton Montserrat felé.
[+]
A Pitch & Putt pálya teljesen más, mint amin Olaszországban játszottunk, Magyarországon nincs is sajnos ilyen. Az átlagosnál sokkal rövidebb, rendszerint 70 méter alatt szakaszokról van szó, mondjuk ebből a szempontból a Roc 3 nem egy klasszikus pálya, hiszen itt 70-130 méteres részekkel kellett megküzdeni. Ragyogó napsütés fogadott minket, kellemes, de azért kicsi csalóka meleggel, mert ha feltámadt a szél, már nem volt olyan komfortos.
[+]
Csabával egy üveg KAS-ban fogadtunk. Óriási szerencsémre előző este golfos videókat néztünk, amiből mint utólag kiderült, a törzsmozgás fontosságát sikerült átültetnem az én mozdulataimba is, így pedig a korábbinál látványosan jobb és pontosabb swingeket tudtam csinálni. Csabinak viszont nem ment annyira, a hosszú utazások és fáradtság kihatott a játékára, így végül nem született szoros eredmény. Én viszont mindennél jobban élveztem, a panoráma, az idő, a teljesítményem is fantasztikus volt, imádtam minden percét.
[+]
Nagy elánnal vágtunk (legalábbis én biztosan) neki tehát a montserrati útnak, ami csupán fél órányira volt a golfpályától. A kanyargós útszakasz egyáltalán nem volt vészes, ráadásul én szeretem is a hegyek oldalában futó szerpentineket. Már vezetési szempontra gondolok most. Óriási szerencsénk volt, hiszen elképesztő mennyiségű turista közelítette meg a bencés apátságáról híres látványosságot, nekünk mégis sikerült a legjobb helyen lévő parkolóba beállnunk, mert pont kigurultak előttünk.
[+]
Miután leraktuk az autót, szaladtunk is képeket és videókat készíteni, annyira csodás a kilátás, hogy ide mindenképpen érdemes ellátogatnia annak, aki Barcelonába érkezik. Megközelíthető vonattal, felvonóval, fogaskerekűvel, autóval, gyalogosan, biciklivel vagy motorral is. Egyes források szerint az apátságot a 10. században alapították, más leírások pedig 880-at említenek kezdőpontnak. Ma is működik, 70 szerzetes lakik itt. Végre a DJI Mavic Airt is megreptettük, elképesztő, mit tud ez az apró drón: stabilan úszik a levegőben, számos hasznos funkcióval rendelkezik, nem utolsósorban pedig kiváló felvételeket készít.
[+]
Sajnos a legmagasabb, 1236 méteren fekvő Sant Jeroni (Szent Jeromos) pontra nem sikerült feljutnunk, mert a felvonó felújítás alatt állt. Csabi azért még alkotott egy nagyot, elvesztette a parkolójegyet, de szerencsére a biztonsági őr csak legyintett a bakira, lévén nem egyedi az eset. Így is jó volt azért a túra, amit egy gyors tankolás követett, hiszen a kijelző szerint 85 kilométerre elegendő üzemanyagunk volt már csak. Bele is töltöttünk jó néhány litert, majd visszatértünk Barcelonába, ahol a többiekkel találkoztunk. Előtte viszont keresnünk kellett egy mélygarázst, ahol letehettük az Atecát. Ennek két oka volt: állítólag a külföldi autókra utaznak, könnyedén feltörik őket, másrészt a Place de Universidatnál óránként 3 euróért pihent volt a kocsi, ami azért elég súlyos összeg lett volna.
Végül minden a terveknek megfelelően, vagyis még annál is jobban alakult, szóval maximálisan elégedettek lehettünk. Csabi mehetett az LG-re, a többiek az Alcatelre, a sztori többi része pedig már jól ismert.
