Mivel az iStyle az eredetileg tervezettnél kicsit később tudott csak új boltba költözni, az ehhez az eseményhez kötött (a költözés napján induló) blog is csúszott egy keveset. Ennek következménye, hogy rengeteg előre megírt anyagból dolgozunk, amiket kirakunk, hogy mindenkinek átjöjjenek az "első benyomások". Épp ezért most nem tudom eldönteni, hogy csak "utólag vagyok okos", vagy már akkor is az voltam, amikor Bog megírta az előző bejegyzését, melyben sok dologra panaszkodik, csak nem mindig jogosan. Első vélemény ide vagy oda, félreinformálni senkit sem akarunk, úgyhogy most kiegészíteném, javítanám kollégám pár állítását.

• "Sikerült végre rátenni egy windowsos gombkiosztást"
  
  Igen, erre van mód, nekem is az első dolgom volt ezt megcsinálni. Jövő héten külön postot írok a dolog menetéről, biztosan sokak számára hasznos lesz.
• "És tényleg jópofa a multitouch tapipad, baromi sok dolgot meg lehet vele csinálni, de speciel a drag&drop irtózatosan turha, márpedig nekem az is kell."
  
  A gond itt abszolút nem a tapipaddal, hanem Boggal van, ő ugyanis a régi ThinkPadjén a pöcökegeret használta, minden mástól a frász kerülgeti és bénázik is rendesen. Ezzel a touchpaddal semmi gond nincs, ezerszer jobb, mint bármi más, amit eddig láttam, nem azért, mert Apple, hanem azért, mert háromszor akkora, mint egy átlagos notebook touchpad. A drag&drop pedig simán megy, csak Bog, nem egy ujjal kellene csinálni a műveletet, hanem le kell nyomni a bal alsó sarkot és középen egy másik ujjal húzni kell a kurzort. Azóta egyébként ezt megtanítottam neki, már nincs is gondja a méretes tapipaddal. :)
• "De ha elcseszed, akkor helló, mert nincs olyan, hogy "save as...", hanem vidáman, röhögve, külön kérdés nélkül felülírja az eredeti képet. Ez egyáltalán nem felhasználóbarát, nekem nem."
  
  Azért nincs, mert az iPhoto (és a többi Apple képszerkesztő, például az Aperture) mindig, hangsúlyozom, mindig elmenti a fotó eredeti változatát és az előző lépést (jelen esetben a cropot) nem tartalmazó fájlt is. Tehát mindig lehet "visszázni", az eredeti képet meg bármikor be lehet tölteni, ha rájövünk, hogy a húsz percnyi szerkesztgetés csak rontott az összképen. Mondjuk engem pont ez a "hülyebiztosság" zavar, sok fölösleges helyem megy el a merevlemezről ilyesmire, de szerencsére kézzel lehet törölni ezeket a "duplikációkat".
• "De az iMovie szerintem annyira hasznos a videóvágáshoz, mint a Nokia telefonokban levő built-in cucc"
  
  Ez volt az első benyomás. Én Boggal ellentétben rászántam 20 percet a program megismerésére, aztán megtanítgattam neki a dolgokat. Ma már könyvet írhatnánk arról, hogy milyen szomorú volt az életünk a Sony Vegassal, az iMovie pedig a megváltást hozta. Ha egy dolog van, amit tényleg imádunk a Macen, az ez a szoftver. Külön bejegyzést fogunk írni róla.
• "És minden profibb szoftver súlyos pénzekbe kerül." 
  
  Ez azért nem feltétlenül igaz, de basszus, legyen ingyen? :D Legyen, csak hogyan?
• "Ja, és megtudtam, hogy a MacBook csak úgy köthető normális monitorra, ha 10 lepedőért veszel hozzá spéci átalakítót. Ennyiért lassan monitort is veszel, helló." 
  
  Ettől én is idegbajt kapok, egyszerűen röhejes, hogy egy prémium kategóriás notebookra nem lehet felrakni legalább egy 15 tűs D-Sub csatlakozót. Kénytelenek leszünk fele ennyibe kerülő, kínai kábelek között keresgélni, de azok meg lehet, hogy nem viszik át a kívánt felbontást stb... patthelyzet.

Bocha