Egységesíti a töltőket az EU

Az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta a szabványos töltőcsatlakozókra vonatkozó intézkedés szükségességét.

Az Európai Parlament döntése alapján a Bizottság január 29-én elfogadta 2020. évi munkaprogramját, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy a harmadik negyedévében jogalkotási kezdeményezést terjeszt elő a közös töltőkészülékekről. Ez egyaránt érinti a töltőcsatlakozók, töltőfejek és vezeték nélküli megoldások egységesítését, ami ugye kevesebb e-hulladékot jelentene. Az Európai Parlament 582-40 arányban, 37 tartózkodás mellett szavazta meg az intézkedés szükségességét.

Hirdetés

Az Apple nyilván nem örül a döntésnek, aminek következtében legkésőbb 2020 júliusáig a tagállamokra kötelező érvényű szabályozásnak kell születnie. A Parlament határozata alapján az Európai Bizottság köteles:

  • intézkedéseket tenni a különböző vezeték nélküli töltők és a különböző mobil eszközök közötti interoperábilitás biztosítása érdekében;
  • a jogalkotási kezdeményezéseket mérlegelni az EU-tagállamokban gyűjtött és újrahasznosított kábelek és töltők mennyiségének növelése érdekében;
  • biztosítani, hogy a fogyasztók ne legyenek többé "kötelesek" új töltőkészülékeket vásárolni minden egyes új eszközzel. A töltők vásárlásának elválasztását az új eszközök vásárlásától közös töltőmegoldással kell bevezetni,
  • de „minden olyan intézkedésnek, amelynek célja a szétválasztás, kerülnie kell a potenciálisan magasabb fogyasztói árakat ”.

Röviden, ha ebből jogszabály vagy kötelező jogi norma lesz, az új készülékekhez nem jár majd töltőfej és kábel. Ezt az egységes sztenderd bevezetése teszi majd lehetővé, továbbá biztosítani kell a tagországokban felhalmozódott e-hulladék összegyűjtését és újrahasznosítását. Mindezt pedig lehetőleg úgy, hogy kerülni kell a fogyasztót terhelő költségnövekedést. A kerülni viszont nem jogi kategória, a többi követelmény várható eredményével ellentétben.

Az innováció hátráltatása nélkül az EU végrehajtó testületének (ez a Bizottság) biztosítania kell a közös töltőkészülék  meglétének jogi feltételeit, „rendszeresen ellenőrizve azt a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében”. A képviselők ismételten hangsúlyozták, hogy a kutatás és az innováció alapvető fontosságú a meglévő technológiák fejlesztése és az újak kifejlesztése érdekében. Az Apple pont ennek az ellehetetlenítését kéri számon a törekvésen. (Az Apple reakciója a döntésre a linken olvasható.)


[+]

A kezdeményezés már megjelent a 2014-es Rádióberendezésekről szóló irányelvben (Radio Equipment Directive), amelyben az európai jogalkotó kérte a töltőalkalmatosságok egységesítését, illetve felhatalmazta a Bizottságot kötelező hatályú döntések (rendeletek) meghozatalára. Jelentős eredmények ugyan nem születtek az iparág ösztönzésén (mondjuk alapelvek megfogalmazásán) túl, noha a Bizottság január 13-ai beszámolója szerint a 2009-ben regisztrált harmincféle töltőmegoldás helyett mostanra gyakorlatilag csak három maradt (microUSB, Type-C, Lightning).

Nem feltétlenül gondolnánk, hogy ez a Bizottság ösztönzésének az eredménye, sokkal inkább a technológia fejlődésének és a normál piaci folyamatoknak köszönhető, mindenesetre a tendencia szervesen illeszkedik az Európai zöld megállapodásban megfogalmazott célkitűzésekhez, amelyekben célként jelenik meg az EU termelésének és fogyasztásának teljes környezeti és erőforráslábnyomának csökkentése, kiemelt prioritásokként az erőforrás-hatékonyság, a nulla szennyezés és a hulladékkeletkezés megelőzése. A Bizottság legkésőbb idén júliusig megalkotja az egységes szabvány kialakításának és bevezetésének kereteit, év végéig pedig végre is hajtja az abban foglaltakat.

A gyakorlatban ez nyilván úgy valósítható meg, hogy az elégséges szolgáltatás szintjén húzzák meg a határt, mondjuk egy töltőfej teljesítményére vonatkozóan, ami érzésre nagyon messze van a jelenlegi vezetékes és vezeték nélküli technológiák kínálta hatékonyságtól, még akkor is, ha szabvány szerint mondjuk a Type-C a minimum elvárás (amit egyébként az Unió és az Apple is preferál, ha már muszáj). A kábelekkel még alapvetően nem is lenne akkora gond (kivéve a nagy veszteséggel dolgozó, alacsony minőségű, tyúkbélként emlegetett kábelek esetében), a töltésvezérlők és a szoftveres megoldások viszont gyárónként és típusonként értelemszerűen eltérőek maradnak.

Ránézésre ezzel, a nyilvánvalóan támogatandó alapvetés mellett, mindössze törvényileg legitimálják azt a már létező, de a fogyasztók és a szaksajtó által általánosan kedvezőtlennek ítélt gyakorlatot, amellyel a gyártó ugyan integrálja a fejlettebb technológiát az eszközeibe, de az azt kihasználó kiegészítőt, nyilván többletköltség terhe mellett külön tartozékként kínálja. A kívánt környezetvédelmi és ökológiai hatások is csak akkor érvényesülhetnek, ha a gyártók vagy tagállamok, akár állami, akár uniós szinten, megfelelő infrastruktúrát biztosítanak a feleslegesnek ítélt vagy felhalmozott eszközök kezelésére. Ennek törvényi szabályozását viszont csak mérlegelnie kell a Bizottságnak.

Nem teljesen világos, hogy a fogyasztói igények alapján a gyártók továbbra is kínálhatnak-e töltőeszközöket a készülékekhez out-of-the-box, és emellett kötelesek-e kiegészítők nélkül is biztosítani ugyanazt a terméket. Életszerűtlen forgatókönyvnek tűnik, hogy a vásárló az uniós (valószínűleg a minimum) sztenderdnek megfelelő töltővel vásároljon meg egy készüléket a töltőért járó felárral, amikor a kínálatban eleve elérhető egy nagyobb hatékonyságú kiegészítő. Főleg annak fényében, hogy a töltéstechnológia és teljesítmény manapság kifejezetten selling-point. A fogyasztót érintő költségnövekedés kerüléséről pedig nem igazán vannak illúzióink.

Xiaomi Mi Band 4
Xiaomi Mi Band 4

Mindez felvet még egy kérdést. Mi lesz a hordható okos- és kevésbé okos eszközökkel? A vezeték nélküli szabvány még hagyján, nem mintha olyan sok eszköz képes lenne rá, de a legtöbb ilyen cucc egyedi interfésszel rendelkezik, amit a termékkategória sajátosságait figyelembe véve nem hogy nehéz, de megkockáztatjuk lehetetlen lenne szabványosítani. Az okosfülhallgatók letudhatják a választott vezeték nélküli technológia és/vagy port használatával, de az órák tervezői komolyabb kihívás elé néznek majd. Legrosszabb esetben kénytelenek lesznek hanyagolni a csatlakozókat, ebben az esetben viszont valószínűleg nehéz lesz kerülni a felhasználót terhelő költségnövekedést. De ez már nagyon részletkérdés.

  • Kapcsolódó cégek:

Előzmények

Hirdetés