A rúzs-effektust egyelőre nem sikerült minden kétséget kizáróan igazolni, de cáfolni sem. A lényeg, hogy recesszió vagy gazdasági válsághelyzet idején szignifikánsan megugrik a rúzsok eladási száma, jellemzően a drágább, luxusterméknek minősülő kategóriában. A jelenséget Leonard Lauder, az Estée Lauder kozmetikai vállalat akkori vezérigazgatója észrevételezte a 9/11-es események után. Többféle tudományos megközelítés is létezik, az egyik szerint válsághelyzetben a rúzs jelenti, mondjuk szimbolizálja a megfizethető luxust, amiről az embereknek nem kell és nem is akarnak lemondani akkor sem, amikor a nagyobb, nem létfonotsságú kiadásokat mellőzni kényszerülnek.

A Canalys elemzője, Cynthia Chen felveti, hogy ez az elmélet alkalmazható a hordható okoseszközök piacának folyamatos és erőteljes növekedésének magyarázatára a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetben. A drágább termékkategóriát képviselő okostelefonok vásárlása és a készülékek cseréjének gyakorisága csökken, a rúzshatás azonban arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy a gazdasági visszaesés idején kisebb, olcsóbb cikkekre költsenek vásárlási igényeik kielégítésére, amit az elérhetőbb árú termékek tesznek lehetővé, ebben a szegmensben konkrétan a hordható okoseszközök, ami a statisztika szerint magában foglalja a TWS fülhallgatókat, aktivitáskövetőket és okosórákat is.

A hordható okoseszközök piaca az előrejelzések szerint 32%-os növekedéssel fog zárni 2020-ban (558 millió darab), amit 28%-os növekedés követ 2021-ben. (760 millió darab), ezen belül a TWS fülhallgatók 39%-kal 350 milliós darabszámot érhetnek el jövőre, ami messze meghaladja a aktivitáskövetők és okosórák várhatóan 12%-os növekedését. A legtöbb kütyüt jelenleg egyébként Észak-Amerikában értékesítik, amit Kína és Európa követ, de öt éven belül a második legnagyobb IoT fogyasztó az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági térség (APAC) lehet.