Bevezető, tartozékok
A mobiltelefónia technikai fejlődése legtöbbünk számára ámulatba ejtő. Nemrég még a 3G funkció számított extrának, aztán általánossá vált a memóriabővítés, megjelentek az okostelefonok, jött az iPhone, az Android és ma már ott tartunk, hogy a fórumban a processzorok órajeléről, a magok számáról és a grafikus gyorsító típusáról megy a vita. Ez egyfelől örömteli, mert hát a fejlődés a motorja ennek is. Azonban közben sokszor elfeledkezünk azokról, akiknek ez az óriási technikai boom hidegen hagy, mi több, sokszor csak zavarba ejtő számukra.
Az idősekről van szó, a saját nagyszüleinkről, dédszüleinkről, akiknek nem érdemes kiselőadást tartani a Super AMOLED+ képernyőről, meg a kétmagos processzorról, mert inkább csak fejfájást okozunk nekik. Szerencsére a kínai nyomulás legújabb hullámában rájuk is gondoltak. A nemrégen tesztelt ZiO Dual D1 a szlovák származású, de kínai gyártású márka első modellje volt. A gyártónak azonban van még két másik modellje a palettán, mindketten kifejezetten időseknek szánt készülékek. Most egyszerre megkaptuk őket, így egy közös tesztben mutatjuk be az olvasóknak.
A kissé szerencsétlen nevű Lupus L1 (a névadók biztos Dr. House rajongók) és a Premium P1 egyforma méretű és kinézetű dobozban érkezett hozzánk, egyenesen a Smartshop-tól. A dobozok mérete kissé túlzó, abban ugyanis a készülékeken felül egy hálózati töltőfejet, egy USB kábelt (ami itt csak a töltésre jó) és egy sztereó fülest rejtenek, na meg a használatit. A Lupus L1 menüje még nem tartalmazott magyar nyelvet, de természetesen az árusítás kezdetére ez már megoldott lesz.
Külső (Lupus L1)
A Lupus egy különleges megoldással csempész egyediséget a nagyimobilok amúgy viszonylag sivár világába. A szokásos stílusjegyek itt is megvannak, tehát szimpla, téglaformájú ház, az átlagosnál jóval nagyobb gombok, egyszerűségre törekvés. Azonban a numerikus gombokat egy lehajtható, aktív fedél védi. Ez már eleve elég ritka, a normál mobilok világában is kihalt dolog (mond valakinek valamit a T10/T18 név?), itt viszont meglepően okos és hasznos dolog. Egyrészt a fedél nyitásával is lehet a hívást fogadni, aminél kevés egyszerűbb dolog van (becsukva meg rögtön lezárja a gombokat). Másrészt a fedélben lévő átlátszó plexi nem véletlen, az ugyanis nagyítóként működik, és bizony az időseknek szüksége is lehet ilyenre, ez meg úgyis kéznél van. Kár, hogy a nagyító műanyagból van, így eléggé sérülékeny, ellenben az egész fedél egy mozdulattal levehető, mint korábban a Sony Ericsson W350-nél. Az általános minőség rendben van, a fekete részek matt, gumis tapintású anyagból vannak és jó az összeszerelés is, így kis súlya ellenére is masszív hatást kelt.
Nézzünk végig az előlapon. A plexit már kitárgyaltuk, de rögtön legfelül ott a hangszóró, ami szintén kiemelten fontos jelen esetben. Nos, a hangerőben eddig se voltak hátrányban a kínaiak. Csengéskor a hangminőség nem túl jó, ez a célközönségnek nem igazán lényeges. Ellenben a hangerő akkora, hogy kb. a siketek is meghallják, egészséges embernél meg kisebb szívrohamot okoz az üvöltése. Alatta ott a kijelző, ami szerintem telitalálat lett. A 2,2 hüvelykes képátló nem is olyan kicsi, a felbontás meg nem életbevágó, ugyanis monokróm képernyőről van szó. Egyes helyeken TFT, máshol FSTN típusnak írják, viszont az biztos, hogy nem szimpla fekete-fehér, hanem egy kék alapon fehér kijelzésű, inverz megoldás. A fényerő simán elegendő, és bár a betekintési szöge nem túl sok, érdekes, hogy függőlegesen egészen nagy szögben olvasható marad, csak a lila alapszín lesz egyre világosabb. Külön jó pont, hogy monokróm jellege miatt kiválóan látható még közvetlen napfényben is. A legtöbb helyet a gombsor foglalja el, ennek eredménye az átlagosnál jóval nagyobb méret. Nincs túlbonyolítva a dolog, a navigációs billentyű csupán kétirányú, illetve az M1 és M2 jelölésű gyorshívó gombok a menüben funkcióbillentyűként viselkednek. A felső gombok piros színű kiemelése hasznos, mert így vizuálisan is el van választva a két billentyűcsoport. Sajnos az alapvetően jó gombok fehér megvilágítása nem túl erős és meglehetősen egyenetlen, ami ront az összképen.
A hátlapra is jutott néhány kis apró érdekes részlet. Rögtön feltűnt, hogy az akkufedelet csavaros megoldással rögzítették. Ilyesmit a strapamobilokon látunk, ezúttal viszont ilyenről szó sincs. Ráadásul a csavar szimplán körömmel is nyitható (pénzzel nem is lehet, mert a fejbe nem fér bele még az ötforintos sem), de azért elég stabil a rögzítése. Feljebb egy piros SOS vészhívó gomb látszik, amit besüllyesztettek, ezért véletlenül nem tudjuk megnyomni, de mérete miatt könnyen elérhető, ha szükség lenne rá. Apró formai elem, hogy az akkufedél kb. 1-2 mm-el be van süllyesztve a felső részhez képest.
Az oldalsó részeken is törekedtek az egyszerűségre. Alul csak a mikrofon árválkodik, jobbra találunk egy hangerőszabályzót, míg baloldalra került a microUSB csatlakozó és egy csúszkás kapcsoló. Ez a tetején lévő LED-es zseblámpát kapcsolgatja, ami nem csak lezárt billentyűzetnél, de még kikapcsolt telefonnál is működik (csak az akku lemerülése szab határt neki). Elég erős fénye van, mindenképp hasznos apróság.
Hirdetés
Külső (Premium P1)
A Premium valóban követi a klasszikus candybar kialakítást, itt nyoma sincs bármilyen fedélnek vagy csúszkának. A prémium megnevezést egy valóban némileg elegánsabb külsővel igyekszik igazolni. Az ezüst és fekete színek, az elülső élen végigfutó, krómhatású díszítés egész kellemes külsőt kölcsönös neki. A jellegzetességek itt is megvannak, tehát az átlagosnál jóval nagyobbak a gombok, és láthatóan egyszerű felépítésű. Minőségileg itt sincs probléma, a hátlap ebben is puha tapintású anyagból van, és jól összerakták, nincs lötyögés vagy hasonlók.
Az előlap nagyon hasonló a Lupus L1-nél látottakhoz. Itt is a hangszóró van legfelül, ezúttal nem két részre osztott, hanem egybefüggő nyílással. A teljesítménye is ugyanolyan, tehát a hangereje elsöprő, beszélgetés közben jó, csengés közben már kevésbé jó hangminőséggel. Egyébként számomra szimpatikus megoldás, hogy nem a hátán van egy külön kihangosító, ami jelentősen lehalkulna, ha a telefont bárhová letesszük, de itt ilyen probléma nem áll fenn. A kijelző szinte azonos, tehát ez is 2,2 hüvelykes, monokróm és inverz, de itt tényleg fekete-fehér módon oldották meg. A betekintési szöge ennek se túl nagy (oldalirányban még kisebb is), és itt a függőlegesen jó olvashatóság sincs meg, de napfényben ez is teljesen jól látható. Gombokból pontosan ugyanannyi és ugyanolyan elrendezésben van, mint a Lupus-nál. Mivel nincs kinyitható fedél, így az alfanumerikus billentyűk még nagyobbak és egy picit a felsők is. A világítás ezúttal is fehér, ám itt már kicsivel egyenletesebb, viszont az erősségét itt se vitték túlzásba.
Hátulról meglehetősen egyhangú a Premium, hiszen itt a felület is egy síkban van, és ugyanúgy a piros SOS gomb töri meg a fekete plasztik egyeduralmát. A süllyesztés helyett itt a hátlap levehető és fix részét egy keresztbefutó ezüst csík választja el, ennyi az érdekesség itt.
A hasonlóságok folytatódnak az oldalsó részeken is. Alul ott a mikrofon, ám egy dupla érintkezővel is találkozunk, ez bizonyára egy asztali állványhoz illeszkedik, ahogy azt a Doro PhoneEasy 332-nél láthattuk. Jobbra ott a hangerőszabályzó, balra pedig a microUSB és a zseblámpa kapcsolója. Felül ott van maga a zseblámpa LED-je, ami kicsit más színű fénnyel, de hasonló erősséggel világít.
Menü, funkciók
Noha formailag némi különbség volt a két telefon között, a szoftver és a menü az utolsó karakterig egyezik, tehát az itt leírtak mindkettőre érvényesek. Az nyilván sejthető, hogy túlzottan komoly funkciólistára nem kell számítanunk és valóban így is van, ezek a telefonok bőven kimerítik a fapados jelzőt. A bekapcsoláskor jókora csilingeléssel kelnek életre és ezt sehogy se sikerült kikapcsolni, még néma módban se. A menü extrém egyszerű felépítésű, mindennemű grafikai megoldást nélkülöz, sehol egy ikon vagy ilyesmi, csak és kizárólag szöveges a felépítése. A főképernyőn azért vannak ikonok, ezek jelzik a térerőt, az akku töltöttségét és hasonlókat. Egyébként itt a szolgáltató nevét, valamint a dátumot és időt látjuk.
A középső billentyű megnyomásával jutunk a menübe. Az első rögtön a névjegyzék, és a SIM-en felül 250 név eltárolható a belső memóriába. Ez sok előnnyel nem jár, mert ugyanúgy egy névhez egy számot rendelhetünk. A következő az üzenetek, nyilván kizárólag SMS-ről lehet szó. Itt saját memóriát nem kapunk, az írás meg alapvetően egyszerű az óriási gombokkal. Írhatunk 160 karakternél hosszabb szöveget is, viszont kellemetlen, hogy karaktermód váltáskor át kell lépkedni az összes többi beviteli módon. Elvileg van magyar prediktív bevitel is, ilyenkor rögtön 70 karakterre csökken a üzenet hossza, de még furcsább, hogy gépeléskor nem reagál a gombokra. Az ember üti be a karaktereket és nem jelenik meg semmi, ráadásul még a funkciógombok is „megfagynak”. Ez bizonyára valami szoftveres baki lehet (főleg, mert más nyelven ugyanezt csinálja).
Ezután jön a hívásnapló, ami elég egyértelmű dolog, majd pedig az üzemmódok, más néven profilok. Itt állíthatjuk a hívás, üzenetjelző és ébresztő dallamokat, illetve a hangerőt, van gombhang (baromi hangos ez is), sőt még rezegni is tud. Négy gyári profil van, a konferencia elnevezésű mosolyt csalt az arcomra. Magát a csengetést elnémítani, illetve rezgésre állítani profilváltás nélkül, egy gombnyomással is van lehetőségünk. A további extrák között van egy naptár, ami kizárólag dátumok megnézésére szolgál, havi nézetben. Kapunk egy ébresztőórát, ami ismételni is tud, tovább egy alapfunkciós számológépet. Az M1 és M2 jelzésű gombokhoz közvetlen hívás rendelhető, a főképernyőn ezeket megnyomva azonnal tárcsázódik a beállított szám. Az SOS gomb is hasonlóan működik, ezt kicsit nyomva kell tartani, ekkor SMS-t és hívást is küld a megadott számra. Végül egy okos apróság, hogy az egyébként se bonyolult és zsúfolt főmenűből elrejthetjük azokat a pontokat, amikre biztosan nem lesz szüksége a leendő tulajdonosnak.
Üzemidő, összegzés
Mindkét készülék egyforma akkumulátort rejt magában, ami konkrétan egy 850 mAh-s lítium-ion telepet jelent. Ez a kapacitás a mai kínálatban átlagosnak mondható, azonban ne feledjük, hogy itt minimális energiafogyasztó funkciók vannak, ráadásul még a kijelző se színes, tehát ott is spórolunk. Miután általánosságban elmondható, hogy az idősek nem használják napi több órát a készüléküket, ezeken meg egyébként sincs mit a híváson és üzeneteken felül, ezért egy feltöltéssel nagyjából 5-7 napig biztosan nem kell töltőre tenni őket. De jó lenne egyébként ugyanezt az adatot leírni egy mai full extrás csúcsmobilnál is...
| Külső | |
|---|---|
| Ergonómia | x pont |
| Anyaghasználat | x pont |
| Összeszerelés minősége | x pont |
| Kijelző mérete, minősége | x pont |
| Belső | |
| Kezelhetőség | x pont |
| Sebesség | x pont |
| Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | x pont |
| Felhasználói felület élménye | x pont |
| Alapfunkciók | |
| Hangminőség, vételi stabilitás | x pont |
| PIM funkciók | x pont |
| Adatkommunikációs képességek | x pont |
| Multimédia | |
| Vizuális | x pont |
| Audio | x pont |
| Egyebek | |
| Üzemidő | x pont |
| Ár/érték aránya | x pont |
| Hogyan értékelünk? | |
Alapvetően pozitívan tudok nyilatkozni a két készülékről. A kínaiak már bizonyították, hogy tudnak normális, a nálunk ismert vetélytársakhoz hasonló szintű készüléket gyártani. A nagyimobil, mint kategória egyébként is egyszerűbb, ám ez nem azt jelenti, hogy ne igényelne figyelmet a tervezőktől. A ZiO azonban egészen sikeresen oldotta meg a feladatot. Mindkét telefon jól olvasható kijelzőt, jókora gombokat és egyszerűen kezelhető menüt kapott. Ezek nagyon fontosak, akárcsak a nagy hangerő, a zseblámpa, a közvetlen és SOS vészhívó funkciók is. A Lupus nagyítós fedlapja, csavaros hátlapja egyedi és érdekes megoldás, míg a Premium nevéhez illően kicsit elegánsabb külsővel rendelkezik (már amennyiben lehet ilyet mondani egy nagyimobilra). Akkumulátoruk kellően erős, több napig is magabiztosan üzemelnek töltés nélkül. Esetleg a funkciók közé én még egy FM-rádiót betettem volna, főleg, hogy sztereó fülest adnak hozzájuk, csak épp nincs mire használni. Szintén átgondolt megoldás, hogy szabványos a töltőcsatlakozó, így más töltőkkel is használható és ha esetleg a nagyi elhagyja a sajátját, könnyen lehet hozzá másikat szerezni. Viszont mindez szinte semmit se ér, ha drágán adják, mert bizony hazánkban az idősek nincsenek túlzottan eleresztve anyagilag. Szerencsére a ZiO nem kér túl sok pénzt a termékekért, így a Lupus L1 kártyafüggetlen ára 17 ezer, míg a Premium P1 13 ezer körül várható (a teszt írásának idején még csak előzetes árakat kaptunk). Mindehhez pedig 2 év gyártói garancia jár, ami fel is teszi az i-re a pontot. Ezek tudatában a Premium P1-re én egy Ajánlott, míg a Lupus L1-re egy Tetszett pecsétet osztok ki.
 |
| ZiO Premium P1 |
 |
| ZiO Lupus L1 |
Rusi
A készülékeket a Smartshop biztosította.
A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció (Lupus L1)
 |
Általános | |
|---|---|---|
| Technológia | GSM | |
| Méret | 116 x 54 x 14 milliméter | |
| Tömeg | 95 gramm | |
| Színvariációk | fekete | |
| Kijelző | ||
| Kijelző átlója | 2,2 hüvelyk | |
| Kijelző felbontása | 128 x 160 pixel | |
| Kijelző típusa | inverz FSTN kijelző | |
| Színárnyalatok száma | monokróm | |
| Memória | ||
| Telefonkönyv kapacitása | 250 név | |
| SMS memória | csak SIM | |
| Memória | nincs | |
| Memória bővíthetősége | nincs | |
| Adatátvitel | ||
| Frekvenciasávok | GSM 900/1800 MHz | |
| GPRS / EDGE | nincs / nincs | |
| UMTS / HSDPA / HSUPA | nincs / nincs / nincs | |
| IrDA / Bluetooth | nincs / nincs | |
| WiFi | nincs | |
| USB | nincs | |
| Push-to-talk / RSS | nincs / nincs | |
| GPS vevő | nincs | |
| Alapfunkciók | ||
| Profilok | van | |
| Vibra funkció | van | |
| Kihangosítás | van | |
| Hangtárcsázás / hangvezérlés | nincs / nincs | |
| Hangrögzítés | nincs | |
| Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
| Prediktív szövegbevitel | van | |
| Szoftverek | ||
| Platform | N/A | |
| WAP / HTML böngésző | nincs / nincs | |
| E-mail kliens | nincs | |
| Java | nincs | |
| Játékok | nincs | |
| Valutakonverter | nincs | |
| Extra szoftverek | nincs | |
| Multimédia | ||
| Fő kamera | nincs | |
| Másodlagos kamera | nincs | |
| Videófelvétel | nincs | |
| Zenelejátszó szoftver | nincs | |
| Hangszínszabályzó | nincs | |
| FM-rádió | nincs | |
| Üzemidő | ||
| Alap akkumulátor | 850 mAh-s lítium-ion | |
| Készenléti idő | 150 óra | |
| Beszélgetési idő | 3 óra | |
| Egyebek | ||
| 3,5x-es nagyítóval ellátott aktív fedél, LED-es zseblámpa, SOS vészhívó gomb, dedikált gyorshívó gombok | ||
Specifikáció (Premium P1)
 |
Általános | |
|---|---|---|
| Technológia | GSM | |
| Méret | 116 x 54 x 14 milliméter | |
| Tömeg | 95 gramm | |
| Színvariációk | fekete | |
| Kijelző | ||
| Kijelző átlója | 2,2 hüvelyk | |
| Kijelző felbontása | 128 x 160 pixel | |
| Kijelző típusa | inverz FSTN kijelző | |
| Színárnyalatok száma | monokróm | |
| Memória | ||
| Telefonkönyv kapacitása | 250 név | |
| SMS memória | nincs | |
| Memória | nincs | |
| Memória bővíthetősége | nincs | |
| Adatátvitel | ||
| Frekvenciasávok | GSM 900/1800 MHz | |
| GPRS / EDGE | nincs / nincs | |
| UMTS / HSDPA / HSUPA | nincs / nincs / nincs | |
| IrDA / Bluetooth | nincs / nincs | |
| WiFi | nincs | |
| USB | nincs | |
| Push-to-talk / RSS | nincs / nincs | |
| GPS vevő | nincs | |
| Alapfunkciók | ||
| Profilok | van | |
| Vibra funkció | van | |
| Kihangosítás | van | |
| Hangtárcsázás / hangvezérlés | nincs / nincs | |
| Hangrögzítés | nincs | |
| Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
| Prediktív szövegbevitel | van | |
| Szoftverek | ||
| Platform | N/A | |
| WAP / HTML böngésző | nincs / nincs | |
| E-mail kliens | nincs | |
| Java | nincs | |
| Játékok | nincs | |
| Valutakonverter | nincs | |
| Extra szoftverek | nincs | |
| Multimédia | ||
| Fő kamera | nincs | |
| Másodlagos kamera | nincs | |
| Videófelvétel | nincs | |
| Zenelejátszó szoftver | nincs | |
| Hangszínszabályzó | nincs | |
| FM-rádió | nincs | |
| Üzemidő | ||
| Alap akkumulátor | 850 mAh-s lítium-ion | |
| Készenléti idő | 150 óra | |
| Beszélgetési idő | 3 óra | |
| Egyebek | ||
| LED-es zseblámpa, SOS vészhívó gomb, dedikált gyorshívó gombok | ||
