Adatátvitel, multimédia
Túlzottan sokat nem lehet beszélni az adatátvitelről, mert bár az eredeti Signature S egyrészt 3G-s készülék, másrészt WiFi is van benne, itt ezeknek nyoma sincs. Van egy valószínűleg háromsávos GSM modul, meg hozzá kemény GPRS. Kapunk egy WAP böngészőt is, amit nyilván csak mazochisták fognak használni. Helyi adatmozgatásra van Bluetooth, ami kezeli a sztereó füleseket is, illetve ott a microUSB. Meglepő, hogy a belső memóriáról sehol se kapunk információt, pedig van egy telefon és egy memóriakártya nevű rész, noha kártyát biztosan nem lehet beletenni (az eredetiben 4 GB beépített tárhely van).
A multimédiában nagy könnyebbséget jelent, hogy nincs kamera, amivel a kínai mobiloknál csak a baj van. Egyrészt katasztrofális a minőségük, másrészt meg eleve hazudnak a felbontásról, itt viszont ezeket megússzuk. Van viszont zenelejátszó, ami a szokásos MTK megoldás alapján nem ID3 szerint operál. Nekünk kell manuálisan kijelölni a listát, amire aztán ömlesztve beszórhatjuk az összes számot és ennyi. Van hangszínszabályzó is, a lejátszó fut a háttérben, persze csodákat ne várjunk. A gyári füles kínaihoz képest egész normális darab, legalábbis kinézetre, hangzásra egész különleges, mivel mind a mély, mind a magas hangok hiányoznak. Apró kárpótlás az FM-rádió, ami szintén megy a háttérben (viszont lelőni nem lehet), mi több, még felvenni is tudunk belőle, persze RDS vagy hasonlók már nincsenek. Ja, és itt a hangerőt nem lehet egyharmadnál lejjebb venni, hogy miért, azt senki sem tudja.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
