Külső
Nem kérdés, hogy a teszt ideje alatt ez volt az egyik legkritikusabb pont, ami említésre került vele kapcsolatban. Aki látta, azonnal a formavilággal kapcsolatban nyilatkozott, ami nem véletlen, hiszen a Constellation T messziről kitűnik az átlagos típusok közül. Nyilván a külső mindig szubjektív, azonban az elmondható, hogy ez a forma megosztó jellegű. Senki sem hagyta szó nélkül, viszont az elhangzott vélemények csak a tetszési skála két végpontját fedték le. Volt, akinek nagyon bejött, valaki viszont borzasztó rondának titulálta. Amibe viszont nagyon nehéz lenne belekötni, az a minőség. Ebben a kategóriában hibás tervezésnek, bakinak helye nincs, mindennek stimmelnie kell. Stimmel is, mind az anyagok, mind az összeszerelés tekintetében. Műanyagnak nyoma sincs, van helyette rozsdamentes acél, illetve a hátlapon valódi bőrborítás. Ez persze csupán az alapmodell, létezik gyémántberakással, 24 karátos aranyozással, aligátorbőr hátsó résszel (amúgy bármilyen bőrből elkészítik), és így tovább. A kivitelezés teljesen prémium, tökéletesen össze van rakva a készülék. Ami persze nem csupán a kézzel való összeszerelésnek köszönhető, hanem annak is, hogy a burkolat nem szétszedhető. Az időtállóságról is kaphattunk némi infót, hiszen a hozzánk került darab kicsivel több, mint egy éves volt, a tulajdonos pedig biztosan nem vitrinben tartotta. Erről árulkodtak a fémes részeken lévő kisebb karcok, ütődésnyomok, illetve a bőr enyhe kopása. Méretileg egészen kompakt darab a mai tepsik között, viszont súlyban odateszi magát, egyértelműen jelzi, hogy itt bizony anyag van, a pénzünkért cserébe súlyos grammokat kapunk.
Elölről a Vertu egyik védjegyének számító V-alakú betét található felül. Ezt különlegesen csiszolt kerámiából készítik, ami igen ellenálló, és magában foglalja a hangszórót. Itt is ügyeltek a prémium érzésre, mert a hangereje igen nagy, de mégis nagyon tisztán szól, kiválóan érthető a vonal másik végén lévő személy. A kapacitív érintőkijelző 3,5 hüvelykes képátlóval rendelkezik, felbontása a Nokiánál már ismerős nHD, azaz 360x640 pixel. Ennél érdekesebb, hogy egy ClearBlack AMOLED panelről van szó, illetve a védelemről szuperkemény zafírüveg gondoskodik (egyetlen karc sem volt rajta). Az AMOLED előnye mindenképp a tökéletes fekete szín, de a betekintési szöge sem rossz (bár oldalról elzöldül a kép), viszont napfényben nem kiemelkedő a láthatósága. Az alsó területen egyetlen gombot találunk, ez a Symbian készülékekről ismert Menü. A billentyű két oldalán lévő vékony réseknek is van funkciójuk, a jobboldaliban van a mikrofon, míg a baloldaliban egy állapotjelző fényt rejtettek el.
Hátul sem átlagos látvány fogad minket. A teljes hosszban elterülő bőrt a széleken lévő acél borítás fogja közre. Egy jókora, pajzsra emlékeztető formájú fémbetét fogja össze a lényeges dolgokat. Itt van a kamera optikája, a dupla LED-es villanó, illetve a picit Mercedes jelvényre hasonlító kihangosító nyílása. Felejtsük el az erőtlen cincogásokat, a Constellation T jóval átlag feletti minőségben szólaltatja meg a dallamokat, és a hangereje sem kevés.
Az oldalsó részeken jól látszanak a csavarok, amik nem díszek, hanem valóban ezek tartják össze a burkolatot. Jobbra van egy hangerőszabályzó, a képernyőt lezáró/feloldó csúszka és a kamera gombja, alul nincs semmi, felül van a 3,5 mm-es jack és a bekapcsoló. Utóbbi apró, süllyesztett és meglehetősen nehezen benyomható. A bal felén egy nagyobb fedél mögött rejtőzik a SIM-foglalat (ez okozott bajokat, lásd majd később), kicsivel lejjebb a dedikált Vertu Concierge gomb. Aztán jön egy szerintem roppant vicces dolog, egy apró, kihúzható csukló/nyakszíj akasztó. Valahogy roppant életszerű egy ilyen méregdrága, jó nehéz telefont lóbálni a kezünkön/nyakunkon.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
