Hardver, UI, kamera

Mi a legolcsóbb és elérhető 5G-s chipset a piacon? Hát a MediaTek Dimensity 700, úgyhogy a “zsebbarát” telefonok ezt kapták meg. Nyilván nem meglepő, hogy nem lesz egyik T Phone sem lesz a teljesítménytesztek császára, de a 7 nm-es gyártástechnológiát használó SoC azért nem szörnyűséges, az alapfeladatokat relatív jó tempóval oldja meg, a Mali-G57-es GPU sem a mezőny leggyengébb darabja, középszintű hardveres elvárásokat támasztó játékokkal könnyen elbánik, de a videózás sem okoz neki gondot. Egyik T Phone sem indukált a sebesség miatt falhozvágási kényszert, a kisebbikbe rakott 4 GB RAM is elégséges, a Pro modell 6 GB-nyi operatív memóriája pedig már-már bőséges. Ha onnan nézzük, hogy az 5G miatt muszáj volt egy korszerű rendszerchipet felhajtani, akkor örülhetünk is a dolognak, a Snapdragon 480-nál valamivel erősebb a MediaTek megoldása, ehhez a kijelzőfelbontáshoz elegendő a teljesítmény és mérsékelt a fogyasztás.

[+]

Viszont egy telefon nem csak hardverből, hanem szoftverből is áll, itt viszont nem erőltették túl magukat a fejlesztők, fogták a vegytiszta Android 12-t, a jelek szerint maguknak írták meg a kameraszoftvert, illetve az első bekapcsolás során kicsit tukmálja az operátori alkalmazásokat a masina, de ha nem igényeljük, akkor nem kötelező azokat sem telepíteni. Később pedig nem is nyaggat velük. A frissítések elvileg jönni fognak, a tesztidőszak alatt is megérkezett a szeptember biztonsági csomag (és elvileg némi hibajavítás is), két főverziót is megérhetnek a masinák, a security patchek pedig három évig jönnek, de nem havonta, hanem minden negyedévben. Azon mondjuk jót mosolyogtunk, hogy a T Phone szoftverének kódneve Jaguar, a Pro modellé pedig Lion, ebben érezni némi szereptévesztést.

Hirdetés

[+]

Szoftveresen tehát a júzerre van bízva, hogy miket pakolgat fel a telefonjára, a kamera képességeit viszont behatárolja a hardver és az algoritmus. Várható volt, hogy nem fogunk csodát látni, mert bár az 50 megapixel tök jól néz ki a plakáton, de a gyakorlatban az eredmény 12,5 megapixeles, csak a további opciók közül túrható elő a maximális felbontás — mint azt látni fogjuk: joggal. A mélységérzékelőre és a makróra szinte felesleges szót szaporítani, inkább itt vannak a közelképek, az utasítás szerint 3-5 centiméteres távolságból exponálva, ez nagyjából kaputelefonos színvonal:

A két telefonban a főkamera is megegyezik, szóval inkább a nagyobbik modellel vonultam el fotózni, mert ott van egy ultraszéles kamera is. Van a szoftverben Pro mód, ami az ISO (100 - 4800), a fehéregyensúly (2300K - 7500K), a záridő (1/8000 mp - 30 mp) és a fényérték (-2 - +2) tekintetében ad kézi vezérlést, de mi maradtunk az automatikus módnál, mutatjuk a tesztfotókat:

50 MP

12,5 MP

5 MP ultraszéles

Vannak a fenti képek között elég satnyára sikeredett alkotások is, főleg a tényleg minimálprogramon futó ultraszéles kamera kapcsán. Az is tökre egyértelmű, hogy az 50 megapixel sima mókusvakítás ebben az esetben. Némi turkálás után kiderült, hogy az SK Hynix nevű cég gyártja a szenzort (AAA5021PPX), amely 1/2 inches méretű, hát na. Az nem túl nagy, pláne 50 megapixelre, de 12,5-re is karcsú. Arról nem is beszélve, hogy a szoftver néha random nem menti el az 50 megapixeles fotókat, kiadja az exponálási hangot, a jobb alsó sarokban látom is a bélyegképet, aztán a fájlok között nincs ott, hát ez szerintem nagyon ciki (mondhatni cringe), felfoghatjuk önkritika jelleggel is, hogy maga a telefon sem szeretné, hogy a júzer ebben a módban fotózzon, ami a képeket látva jogosnak is mondható. Ezek a nagy felbontású eredmények roppant gyengék minden szempontból, jó fényviszonyok esetén a 12,5 megapixeles fotók viszont nem annyira rettentőek, bár a zajmentesítés érdekében a részletek sokszor eltűnnek, főleg a növényzet okoz neki gondot, de nem tragikus az eredmény, hétköznapi kattintgatásra szódával elmegy. Az ultraszéles képek viszont megint csak vérszegényre sikerednek, szűk dinamika, életlenség, túlzott zajmentesítés egyszerre van jelen. De aztán leszáll az este:

Éjszakai módban csak a főkamera üzemel, jó hosszú záridővel próbálja ellensúlyozni a szenzor apró mivoltát, ezért a mozgó témák rendre elmosódnak, ha pedig gyér a mesterséges megvilágítás mennyisége, akkor a fotók is igencsak gyengére sikerednek. Erősen sárgásba hajlanak az eredmények túlvilágosított, egyébként sötétebb részekkel és erős túlélesítéssel, emiatt lesz egy sajátos hangulatuk a képeknek, de nem biztos, hogy ez volt a cél. A rend kedvéért az ultraszélessel is csináltam egy fotót, erős idegzetűek kattintsanak. Szelfi vonalon a Pro modell 16 megapixele vállalható, a sima változat 5 megapixellel támad csupán. Most viszont elrettentem a nagyérdeműt néhány videóval:

Muhaha. Az egyetlen valamelyest értelmezhető opció a főkamera nappal produkciója, de nyilván itt is hiányzik a stabilizáció és a részletesség is esetleges. Meglepő módon menet közben lehet váltani az ultraszéles modulra, bár ilyenkor egy másodpercre kihagy a felvétel. Szegény ultraszéles viszont nagyon sovány minden szempontból. Az előlapi kamera szűkös dinamikával és hiányzó stabilizációval szintén nem jeleskedik (pedig ez a nagyobbik készülék produkciója), és akkor még csak nappal próbálkoztunk, este tényleg tragikus a helyzet:

A főkamera ingatag, életlen, vibráló, széteső képe csak az első felvonás, az ultraszéles teljességgel értelmezhetetlen, az előlapi modul pedig konkrétan nullát ér. Nagyon polkorrekt módon úgy tudom összefoglalni a látottakat, hogy videózásra a termék jobbára alkalmatlan. Mivel nincs L1-es Widevine, ezért a streaming cuccok is maximum 480p-ben érkeznek a telefonra, ami az 5G erőltetése mellett kissé vicces. Hangszóró csak egy van, mondjuk az legalább nem bántó, elég hangos és relatív tisztán is szól. És van 3,5 mm-es jack csatlakozó.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!