Előszó, külső

Körülbelül két éve teszteltük az Alcatel One Touch Watch nevű okosóráját, amely több szempontból is figyelemre méltó volt. Egyrészt jól nézett ki, ami egy viselhető eszköznél nagyon is fontos dolog, másrészt nem Android Wear, hanem a gyártó saját operációs rendszere futott rajta, aminek köszönhetően az árcéduláján kimondottan baráti összeg szerepelt. Pontos számokat nem tudunk, azt viszont igen, hogy a kiegészítő hazánkban is elég népszerű volt, aminek fényében kimondottan vártuk a második generációs modell érkezését, amelyet egy évvel ezelőtt a berlini IFA kiállításon ki is tudtunk próbálni. A tényleges piacra kerülésre azonban mostanáig kellett várni, ami abból a szempontból egy kicsit talán szerencsétlen, hogy időközben piacra került az Android Wear 2.0 is, ami nagyon kellemesen megágyazott a konkurens gyártók termékeinek is, abból a szempontból viszont nagyjából lényegtelen, hogy a termék elődjéhez hasonlóan most is egyedülálló. Kellemes dizájn, egyedi operációs rendszer (Free RTOS), illetve a konkurens termékeknél továbbra is kedvezőbb árazás jellemzik, a kérdés tehát csak az, hogy mi fejlődött, illetve hogy az elődjével ellentétben becsúszott-e valami hiba a gépezetbe. A két éves fejlesztési idő ismeretének fényében talán joggal lehet remélni, hogy nem történt ilyesmi.

[+]

Az eszköz háromféle színvilágban érhető el, mi a Speedshoptól a teljesen feketét kaptuk meg tesztelni, de van egy ezüstös és egy aranyszínű változat is. A gyártó a dobozon a TCL, de ha minden igaz, hazánkban Alcatel márkanév alatt is elérhető lesz. A formavilág nem változott, de egy kicsit talán kevésbé egyedi az óra, mint az elődje volt, ismerőseim többsége Samsung vagy LG gyártmánynak nézte, ami talán a logó hiányának is betudható. Különösebben egyedinek tehát nem mondható az újdonság, de ez nem is baj, főleg annak fényében, hogy már a külső kapcsán is komoly fejlesztések történtek. Az elődben található 1,22 hüvelykes, 240 x 204 pixeles, alul levágott, de alapvetően kerek IPS-panelt egy 1,39 hüvelykes, 400 x 400 pixeles felbontású AMOLED-megjelenítő váltja, ami már elér a tokozás széléig és alul sincs lecsapva. Szép a képe, napfényben is jól olvasható, szépek a színei, továbbá energiahatékony is, ideális választásnak tűnik. A kidolgozottság illik ehhez, az újdonság egy korrekt iparosmunka, de egyáltalán nem tűnik luxusterméknek, szinte semmilyen extra részlet nincs rajta, a megjelenítő körül körbefutó felület barázdált, ennyi.

[+]

A gyári szíj bőrből készült és cserélhető, egyike annak a két dolognak, amibe a 48,2 x 42,2 x 10,7 milliméteres, 50 grammos óra külseje kapcsán bele lehet kötni. Nem azért, mert ronda, pont olyan minimalista, mint maga a termék; az a gond vele, hogy elég gyengén rögzül az órához, amely ennek következtében sportolás közben könnyen le tud esni az ember kezéről. Szerencsére a földet egyszer sem érte el a tesztkészülék, mert mindig el tudtam kapni, de ettől még ez egy probléma, egy szíjcsere mindenképp javasolt azoknak, akik mozgás közben is szeretnék használni a terméket. Márpedig valószínűleg sokan lesznek ilyenek, hiszen a hátoldalon található egy pulzusmérő is, a szoftver pedig többféle sportolással kapcsolatos funkciót is kínál. Ezen a részen maradva fontos elmondani, hogy változott a töltés módja is, az elődnél ugyebár a szíjban volt egy USB-csatlakozó, ami abból a szempontból kényelmes volt, hogy az órát bárhol lehetett tölteni, viszont összességében mégsem volt annyira jó megoldás, hiszen a szíjat egy kissé merevvé, és amúgy cserélhetetlenné tette. Ezt a modellt már egyedi, mágnesesen rögzülő töltőkoronggal lehet etetni, az üzemidő pedig használttól függően 2-3 nap, ami az átlagnál valamivel jobb.

[+]

A másik necces pont a vízállóság, a kézikönyv ugyanis azt írja, hogy IP67-es, megfelel a minősítésnek, de ettől függetlenül semmilyen körülmények között sem vízálló! Lássuk be, nagyon ciki, ahogy a kézikönyv fejtegeti, hogy nem szabad benne zuhanyozni, holott az IP67-es szabvány teljes por elleni védettséget és vízbe merülés esetén korlátozott ideig (30 perc) történő védettséget kéne, hogy jelentsen. Az pedig egyenesen vicc, hogy a kézikönyv még arra is kitér, hogy a hátlapi töltőcsatlakozó semmiképp ne érjen vízhez, mert rozsdásodni kezdhet. Ez ugyebár hátul van, az óra hátlapján, az ember bőrén. Az izzadtsággal történő érintkezést ettől függetlenül elfogadható dolognak titulálja a kézikönyv. Nem egyedi egyébként az ilyesmi (a Sony sem javasolja, hogy vízbe tegyük az elvileg vízálló telefonjait), de tök felesleges bármilyen IP-minősítéssel kérkedni, ha aztán a gyakorlatban pont olyan, mintha nem is lenne, illetve erodálja némiképp az IP-szabvány értelmét is.

Hardver, okostelefonos alkalmazás, számlapok

Az operációs rendszer továbbra is egyedi fejlesztés, a hardverről pedig csak részinformációink vannak: RAM-ból 512 kB van az SoC-n és 16 MB külön, a ROM-nál pedig 2 és 32 MB-osak ezek az értékek. Mindez kicsit döcögő, de használható sebességet eredményez, a prémium termékeknél tapasztalható, fluid élmény ennél az óránál nincs jelen, hiszen a képernyőn megjelenő animációk kicsit akadoznak, de ez elsősorban az élményen, nem pedig a használhatóságon ront, mert a rendszer amúgy megfelelő sebességű és reszponzív, bár gyorsnak túlzás lenne nevezni. A vezérlés egyszerű, a kijelző csuklómozdulattal és az oldalt található gomb megnyomásával is feléleszthető, a számlapról pedig gesztusmozdulatokkal lehet továbbmenni. Fentről lefelé egy gyorsmenü jön elő, ahol ki- és be lehet kapcsolni a WiFi-t, a Bluetooth-t és a repülőgépes üzemmódot, be lehet kapcsolni a ne zavarj üzemmódot, valamint egy négyes skálán lehet állítani a fényerőt és a hangerőt is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a termékben van hangszóró, tehát képes csörögni és pittyegni, de ettől függetlenül a vibramotor sem maradt ki belőle, tehát rezeg is.

Lentről felfelé az értesítési panel jön elő, ami annyira nem használható jól, mert az üzenetek innen teljes egészükben nem nyithatók meg, és ha valaki túl sokat írt, akkor az alját nem fogjuk látni a szövegnek. Hogy milyen alkalmazások értesítései jöjjenek át az órára, az az Androidra és iOS-re is elérhető alkalmazásban szerkeszthető; a szoftver neve új (MOVETIME), tudása azonban nagyjából a régi. A funkciók többségét a mozgásmonitorozás teszi ki, láthatunk egy áttekintést az aktuális napunkról, van egy idővonal a jelentősebb mozgásoknak, illetve utólagosan nyomon lehet követni a pulzusunkat és az alvásunkat is. Előbbit az óra nem méri magától, csak a manuálisan mért adatokat tárolja. Itt lehet továbbá szerkeszteni az értesítési listát, plusz van pár egyéb beállítás is, de némelyik kicsit átgondolatlan. Egy csúszkával lehet például szabályozni, hogy kapjunk-e értesítést a készülék naptárbejegyzéseiről, ha ezt a funkciót bekapcsoljuk, akkor az összes naptári esemény jelezni fog a kezdés pillanatában, függetlenül attól, hogy amúgy a telefonon kértünk-e értesítést. Ez magát a funkciót szinte használhatatlanná teszi, mert előzetes értesítést nem tudunk bekapcsolni, legfeljebb tehát arra lehet használni ezt, hogy akkor vegyük észre, hogy elfelejtettünk elmenni valahova, amikor már késő. A naptárat amúgy sem kezeli túl jól az óra, van egy külön alkalmazás a menüben, ahol a soron következő eseményeket láthatjuk egy egyszerű listában, de semmit nem tudunk csinálni velük. A bejövő hívásoknál a megjelenítés is tökéletlen, gyakran ugyanis az előző hívó nevét írta ki a tesztkészülék, ami okozott nekem némi kellemetlenséget.

[+]

Visszatérve az okostelefonos szoftverre: van elvesztés-megelőző funkció is, az óra vibrálni kezd a hatására, ha túl távol kerül a telefontól, illetve lehet kérni azt is, hogy az óra szóljon, ha túl sokat ülünk egy helyben. A termékben amúgy található WiFi, az 5 GHz-es hálózatokra nem tud csatlakozni, de a 2,4 GHz-eseket látja, magán az órán kell kiválasztani a kívánt hálózatot, majd az alkalmazásban beírni a jelszót. A kérdés az, hogy minek, mármint mire jó ez a funkció, mert nem jöttünk rá. Talán a mobilneten akar spórolni így a gyártó, amikor az időjárás-előrejelzést töltjük le, más funkció ugyanis nincs, ami az okostelefontól független és internetkapcsolatot kíván. Az értesítések ugyanis az Android Wearrel ellentétben nem jönnek meg akkor, ha a Bluetooth kapcsolat megszakad, de amúgy WiFi-n fent van az óra.

[+]

Ezzel pedig el is érkeztünk egy másik kellemetlen részhez, a számlapokhoz, amelyek hat kategóriába vannak sorolva: klasszikus, divat, női, digitális, sport, életmód. Különbség szinte csak a kinézetben van, illetve mindegyik kategóriában van pár darab variáns, amelyek leginkább csak a színeikben különböznek, és ami azt illeti, semelyik sem néz ki túl jól. A sportos számlapnál például a legkisebb mutatók simán rálógnak a rendes mutatókra, az egész kicsit összecsapottnak tűnik, ami a fejlesztési idő fényében teljesen érthetetlen. Egy órát a szép számlapok adnak el, a tavalyi IFA-n pedig voltak is ilyenek az Alcatel standján, nem tudni, hogy ezek hova tűntek. Persze nem lenne gond, ha a gyári kínálat bővíthető lenne, de nem az, annyiban kapunk csak szabad kezet, hogy pár számlapnál (de nem mindnél) beállíthatunk egyedi háttérképet, ami általában használhatatlan eredménnyel jár majd, a mutatók ugyanis nem úgy vannak megrajzolva, hogy összetettebb háttéren is jól láthatók legyenek. Egyszerűen érthetetlen, hogy miért nem rakta jobban oda magát a gyártó, lehet, hogy ezen fog elmenni az amúgy alapvetően korrekt termékük.

Funkciók, összegzés

Nem esett még szó az óra menürendszeréről, amit jobbról balra lehet előhúzni. Egy sima, listás elrendezésű, egyszerű ikonokkal díszített struktúráról van szó, amelynek az első pontja a napi aktivitásunkat mutatja, a másik a pulzusunkat méri, a harmadik pedig edzés monitorozására használható, a séta és a futás közül lehet választani. Itt jegyeznénk meg, hogy a termék beszél magyarul és nincsenek benne fordítási hibák, aminek akár lehetne is örülni, viszont az androidos szoftver nem szól hozzánk az anyanyelvünkön, ami némileg érthetetlen.

[+]

A negyedik pont a zenelejátszóé, túl sokat nem tud, az okostelefonon kiválasztott szám előadóját és címét írja ki, az albumborítót nem húzza le, a hangerő állításán túl léptetésre és leállításra nyújt lehetőséget. A kamera gomb nem meglepő módon az okostelefon fényképezőjét indítja el, gombnyomásra pedig fényképez is, három másodperc késleltetéssel, magyarán távkioldóként használható. A riasztások menüben közvetlenül az órán állíthatunk be a telefontól független ébresztéseket, az időjárás alatt aktuális pozíciónk 5 napos előrejelzését tekinthetjük meg, részletek nélkül, minimum és maximum hőmérsékletekkel és esőre/havazásra/stb. figyelmeztető piktogramokkal. Az eszközök alatt stoppert és időzítőt lehet találni, az események a már említett szöveges listája a naptárbejegyzéseinknek, a beállítások alatt a gesztusvezérléshez lehet hozzányúlni, lehet kezelni a WiFi-t, megváltoztatható a nyelv, az óra színösszeállítása (fehér háttéren sötét betűk és fekete háttéren világos betűk), változtatható a csengőhang, illetve megadható, hogy az óra a tényleges bekapcsolásakor kérjen-e egy négy számjegyű kódot. A felsoroltakon kívül még két menüpont van, a funkciójuk egyértelmű: világóra és telefonkereső.

[+]

Az a helyzet, hogy az elején nagyon lelkes voltam az Alcatel/TCL új okosórájával kapcsolatban, de a teszt végére kicsit elvesztettem a lelkesedésem. Adott egy tényleg nagyon szép, a 40-45 ezer forintos végfelhasználói árával talán még a megfizethető kategóriába sorolható okosóra, ami papíron az alapvető funkciókat tudja és jó az üzemideje. Viszont nincsenek hozzá szép számlapok, szóval nagyjából mindegy, hogy maga az óratest hogy néz ki, annyira sosem lesz menő, mint az Android Wear, ahol ugye óriási a kínálat. Adott a teljesen érthetetlen WiFi (ami nyilván árnövelő tényező), a kicsit túlságosan egyszerű értesítések, a buta naptárkezelés, a vízállósággal kapcsolatos kérdés, szóval valahogy az az érzésem, hogy ez a termék még a hosszas fejlesztési idő ellenére sem állt össze. Ha tényleg vízálló lenne, ha jobbak lennének az értesítések, vagy ha legalább lennének rajta szép számlapok, akkor tényleg adnék rá egy tetszett plecsnit. Így viszont sajnos nem tudok, és ez nagyon szomorú, mert nem nagyon van senki, aki olcsó, szép és frankó okosórát gyárt, noha az Alcatelnél meglenne rá a potenciál. Ezúttal viszont sajnos csak egy nagyon szépet, de nem annyira jót tudtak.

Bocha

A tesztkészüléket a Speedshop küldte el nekünk. Vásárláshoz kérjük kattintson ide!

A cikk elkészítését a TelenorHipernet Blog támogatta, ahol további mobilos érdekességekről lehet olvasni.