Hirdetés
Monopoly World
A Monopoly társasjátékot itthon elég kevesen ismerik ahhoz képest, hogy a világ egyik legnépszerűbb társasjátékáról van szó. A monopoly története elválaszthatatlan egy pennsylvaniai munkanélküli mérnök, Charles Darrow személyétől, aki 1933-ban szabadalmaztatta új játékát, és rövidesen többszörös multimilliomos lett "találmányából". A játék eredete valójában az 1800-as évek végéig, a vagyongyűjtő játékok elterjedésének idejére nyúlik vissza. Igazság szerint a monopoly meghökkentően hasonlít egy korábbi játékra, a Háziúrra, amelyet Darrow előtt harminc évvel szabadalmaztatott bizonyos Elizabeth Magie. Bár Magie nem csapott kellő reklámot játéka körül, egyre szélesebb körben terjedt el házilag fabrikált kellékekkel, melyeket egymástól másoltak a barátok és ismerősök. A Háziúr egyszerű vagyongyűjtő játék, mely eleinte alig állt másból, mint hogy a játékosok ellentételezést kérhettek azért, hogy kölcsönadták egymásnak ingóságaikat és ingatlanjaikat, egy sor új érdekes és izgalmas elemmel egészült ki. Nevet kaptak a vagyontárgyak, több darabot gyűjtve bizonyos dolgokból, növelni lehetett értéküket, és a telkekre szállodákat emelve mód nyílt növelni bérleti díjukat, és megjelentek a szerencse- és jótékonysági kártyák is. A Monopoly tehát nem a szabályok megváltoztatásával kerekedett fölébe elődeinek, és indult el hódító útjára, hanem az új szellemmel, amelyet magával hozott: mesés vagyonok és az izgalmas versengés világát kínálta abban a korszakban (a nagy válság idején), amikor az embereknek szükségük volt valamire, ami képes feledtetni velük egy időre a kegyetlen valóságot.
Ilyen a táblás játék
Elizabeth Magie a maga játékát antikapitalista propagandának szánta, fel akarta rá hívni a figyelmet, hogyan fosztják ki a lelkiismeretlen háziurak tehetetlen és kiszolgáltatott bérlőiket. A sors iróniája, hogy a Monopolyt végül a kapitalizmus egyik leghíresebb jelképévé vált, Fidel Castrónak első dolgai közé tartozott — hatalomra jutása után — hogy betiltassa a Monopolyt, és elkoboztassa az összes készletet a szigeten, mondván: az egész a kapitalista rendszer megvetendő szimbóluma. A Monopolyt még ma is be van tiltva Kubában, ahogy Kínában és Észak-Koreában is. Bár a Monopoly megalkotásáért nem Darrow-t illeti az elismerés, két roppant lényeges elemmel ő járult hozzá a játék sikeréhez. Először is tervezői tudásával, amelyet latba vetve tetszetős táblát készített, másrészt üzleti érzékével, ami azt súgta neki, hogy a Monopolyra érdemes mindent feltennie. Bár a játékot 80 országban 19 nyelven jelentették meg, idehaza csak jó ideig ismeretlen volt, amit a Kádár-rendszer ún. hangulatjavító intézkedései részeként 1966-ban kiadott Gazdálkodj okosan! játéknak köszönhetünk, hazánkban ugyanis az helyettesítette a Monopolyt. Hasonló játékról van szó, de a cél kicsit más: játék során helyes pénzgazdálkodásukkal lakást és berendezést kell vásárolnunk magunknak — a győzelem feltétele egy teljesen berendezett lakásmakett megvásárlása, az adósságok kifizetése és megadott összegű takarékbetét összegyűjtése a többi játékos előtt.
Mobiltelefonokra több Monopoly is létezik, ám ezek közül kétségtelenül az N-Gage-es verzió az egyik legjobb. A játékmeneten ugye nem lehet változtatni, a grafikán viszont — még ha elsőre hihetetlen is, de — lehet tuningolni, a fejlesztők pedig jelen esetben meg is tették. A táblát ezúttal nem felülről, hanem perspektivikus nézetből látjuk, a figurák úgy mozognak, ahogy kell nekik (a focilabda pattog, míg az autó port húzva megy), a kamera a kockák gurításakor és lépések után mozog, néha megmutatja az egész pályát is. A menük könnyen kezelhetők, az árak a rövidítéseknek (140K, 2M stb.) köszönhetően átláthatók, a zene is rendben van. Ha tehát mobiltelefonunkon is szeretnénk csődbe juttatni virtuális és igazi ellenfeleinket, most akciósan 5 Euroért (7 helyett) vásárolhatjuk meg a Monopoly World-öt.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
