Kamerák, multimédia

[+]

Három 12 MP-es kamera van a hátlapon, három eltérő látószöggel, s három eltérő szenzorral. Az alapot a Sony IMX 557-es adja főkameraként, egy 1/1,7”-es szenzor 1,8 mikronos pixelmérettel, optikailag stabilizált Zeiss lencsék mögött, 24 mm-es gyújtótávval, 80 fokos látószöggel és f/1,7-es fényerővel. Adott a mozgáskövető autofókusz (Dual Pixel PDAF), van arc és szemkövetés is, a kiolvasási sebesség pedig 120 képkocka / másodpercig terjed.

12 MP főkamera (24 mm)

Az Xperia 5 IV jó fényviszonyokkal természetes fotókat csinál, kiegyensúlyozott a képminőség, jó a részletesség, nincs túlzó zajszűrés és élesítés, a fehéregyensúlyt és a színeket pedig profin állítja az automatika. A dinamikatartomány is sokkal közelebb áll a természeteshez, mint a legtöbb vetélytárs által biztosítottak, a felhők vagy az árnyékok realistább reprezentációt kapnak a Sony kameráján és szoftverén keresztül. Ugyanígy a bőrtónusok színe is korrekt módon van visszaadva, nincsen túlsimítva az emberi arc, s nincsen furcsa elszíneződése sem a bőrnek. Esti képek esetén az Xperia 5 IV inkább viselkedik fényképezőgépként, mint telefonként. Ez alatt azt értem, hogy az automatika is a záridővel és az ISO-val játszik inkább, mintsem több képből és mindenféle algoritmusból rakna össze egy, a valóságosnál jóval világosabb képet. Ez jó abból a szempontból, hogy természetesebb a végeredmény, rossz abból a szempontból, hogy nagyon stabilan vagy állványon kell tartani a telefont a hosszú záridő használatához, különben elmosódnak a képeink.

Legfelső helyen található a kameraszigeten az ultraszéles, mely a házon belüli IMX 563-as szenzort használja. Ez már kisebb, 1/2,55”-es a szenzor és 1,4 mikronos képpontmérettel dolgozik 16 mm-es gyújtótávú és f/2,2-es fényerejű lencsék mögött. Itt nincs optikai stabilizálás, de van autofókusz, a szoftver mégis inkább a főkamerát ajánlja közeli témákhoz. A kameraszoftver engedélyezi, hogy a felhasználó válasszon: a 124 fokos látószög teljes egészét szeretné kihasználni vagy pedig a lencsék torzítását korrigálná a széleken, a tesztfotók utóbbi beállítással készültek.

12 MP ultraszéles (16 mm)

Alapvetően az ultraszélesre igaz, ami a főkamerára: természetes színek, dinamika és kontraszt. Azonban a 16 mm-es lencse gyengébb rajzolattal bír, a képek közepe felől kifelé haladva pedig gyakori a részletvesztés és a képzaj is megjelenik, ha nagyítunk a fotókon. Este pedig túl sötét az eredmény, mert hiába adja vissza jól a színeket a kamera, ha a kép jelentős részét a feketeség tölti ki, mivel nem tud elég fényt összeszedni a szenzor. Itt jól jönne a konkurensek által használt éjszakai módhoz hasonló szoftver, mert a jelenetfelismerő általi beállítások nem nyújtanak eleget. Igaz, AI-alapú éjszakai móddal meg elveszne a természetesség a fotókból, ami úgy tűnik, a Sony céljai között van.

A zoomkamera feladatait ugyanaz a szenzor látja el, mely az Xperia 1 IV-ben is dolgozik, egy IMX 650-es 1 mikronos képpont- és 1/3,5”-es szenzormérettel. Ugyanakkor az Xperia 5 IV fix gyújtótávval (60 mm) fotóz, ami ezen a 2,5-szeres nagyításon túl van, azt digitálisan éri el a telefon, és más a lencse, így a fényerő (f/2,4) is. Az optikai stabilizálás legalább maradt, ami kifejezetten jól jön, ha nagyítani akarunk.

12 MP zoom (60 mm)

A képek minősége jó, de ha tovább nagyítjuk őket, feltűnik, hogy a részletesség gyengébb a főkameránál. Ugyanakkor bőven elég a feladatra, amire szánták, a vonalélessége és a képek kontrasztja remek, a színkép természetes, a dinamikatartomány pedig elfogadható. A gyenge fényerő viszont este már kissé bajban van, nagyon sötétek az elkészült képek, így zuhan a részletesség és a kellemesnél több zaj is látható.

Videózás terén több alkalmazás van előre telepítve, a Cinema Pro a mozis kamerákat hivatott imitálni, a Video Pro pedig a tévés és egyéb Sony kamerákat idézi, utóbbi használható élő közvetítésekhez is, például a YouTube-ra. A beállításokat itt manuálisan kell elvégezni, a látószögek között felvétel közben váltani nem lehet, a Cinema Pro esetén pedig érdemes egy gimballt vagy egy állványt is használni.

Ha az automatikára bíznánk magunkat, akkor a Photo Pro alkalmazásban a Basic módon belül lehet a videó fület kiválasztani, ilyenkor a telefon 4K felvételek esetén is megengedi, hogy az ember ugráljon a látószögek között, ezt pedig egész ügyesen és simán meg is csinálja a készülék. A beállítási lehetőségek itt ugyanakkor minimálisak, a felbontást és a képkockaszámot állíthatjuk, és nagyjából ennyi, minden mást megcsinál a telefon. Az autofókusz gyors és ügyes, ám ha a lencsék között váltunk, időnként másodperces gondolkodási időt kér, főleg gyenge fényviszonyok között.

Új az előlapi kamera az Xperia 5 IV-ben, egy 12 MP-es IMX 663-ról van szó 1/2,9”-es szenzormérettel, 1,25 mikronos pixelekkel 24 mm-es gyújtótávú f/2-es fényerejű lencsék mögött. A fókusz fix, ugyanakkor van arckövetés és szemkövetés az előlapi kamerában is, amivel AF illúzióját kelti a szoftver. Az előlapi kamera fotói jók: részletesek, kiegyensúlyozott az élesítés, realista a színek visszaadása és jó a dinamikatartomány, viszont este elég sok a zaj.

12 MP előlapi kamera (24 mm)

Van portré mód is, amihez bekapcsolhatók arcszépítő funkciók is. A fotók utóbbi nélkül készültek, a portré alanyát könnyedén megtalálja az Xperia 5, a hátteret viszont nagyon agresszíven vágja le, a végeredmény természetellenes. Az előnézeti kép ráadásul nem mutatja meg, mennyire erős lesz a háttér elmosása, így hiába van egy Bokeh csúszka, érzésre kell állítanunk és a kép elkészülte után látjuk csak majd az eredményét.

12 MP portré (előlapi 1., 2.) és 12 MP portré (főkamera 3.)

Az előlapi kamerás videózáshoz csak a már említett Photo Pro alkalmazás Basic módja használható, a profiknak szánt programokkal a telefon nem enged ezzel a szenzorral rögzíteni. Így ha videót készítenénk, akkor is erre vagyunk utalva, ami specifikációk alapján nem tűnik rossz ügynek, mert opció a 4K és a HDR is, akár egyszerre. Ám azt tapasztaltuk a teszt telefonnal, hogy ha az előlapi kamerával 4K-ban rögzítünk, akkor a kép és hang másodperces csúszásban van. Többszöri próbálkozások, HDR és minden egyéb kikapcsolása sem segített, az összes szelfikamerával készült 4K-s videón futott egymás elől a kép és a hangsáv.

Megoldást jelentett az, hogy FHD-re csökkentettük a felbontást, ott a HDR bekapcsolásával is bármilyen probléma nélkül ment a felvétel, és nem zavarodott össze a telefon. Mivel profi képkészítési lehetőségeket ad a Sony is szoftvereivel, opció a nyers mentés, így kipróbáltam a MotionCam nevű szoftvert is, ez rögzíteni és fotózni hiba nélkül tudott az Xperia 5 IV-gyel, de a videó kirenderelése háromból háromszor omlott össze.

Tartalom gyártása mellett fogyasztáshoz is korrekt a kompakt csomag, amit a Sony nyújt. Adott a Widevine L1-es biztonsági szint, így simán mehet a nagy felbontású stream, akár készítő módban is. A sztereó hangszórók az elődnél hangosabb, tisztább és részletesebb hangzást adnak, de van Hi-Res kimenet vezetéken és vezeték nélkül is, hisz a Bluetooth 5.2-n keresztül az AAC, SBC kodekek mellett támogatott az LDAC és az aptX adaptív is. A DSEE Extreme segíti a tömörített zenék felskálázását, illetve van a Dolby Atmos mellett Sony 360 Reality Audio is, ami kompatibilis eszközzel térérzetet imitál. Klasszikus FM-rádió viszont már nincsen ebben a készülékben sem.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!