Kijelző, menü

A 128 x 160 képpontos TFT kijelző kissé szolid eresztés, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy egészen pontosan 262.144 szín megjelenítésére alkalmas. Vicces, de a Nokia manapság ilyen paraméterű külső megjelenítőket tesz az újabb kagylóiba. Jó hír viszont, hogy a képpontok tökéletesen egybefolynak, így a megjelenített kép minőségére egy rossz szót sem lehet mondani. Persze a „részletgazdagság” szó helyett értelem szerint a „részletszegénység” a helytálló.

A kamera alatt meglapuló külső 101 x 80 képpontos inverz kijelző csak a narancs és fekete színek megjelenítésére képes. Ez egyrészt rendkívül jó olvashatóságot biztosít, másrészt viszont sem hívókép, sem pedig önarckép készítése közbeni keresőfunkcióra nem alkalmas. Eme hiányosság erős napsütésben azon nyomban előnnyé avanzsálódik, hiszen a színes megjelenítőkkel ellentétben ez látható. Ha a médialejátszó fut, akkor összecsukott állapotban a külső kijelzőn látható az előadó neve és a szám címe is.

Bekapcsolás után rögtön választás elé állít a szoftver. Affelől érdeklődik, hogy rendes telefonként avagy Walkman lejátszóként funkcionáljon-e. Ez utóbbi lenne a repülőgépes profil. A baj csak az, hogy a lejátszón kívül mást nem lehet elérni ilyenkor, pedig azért lenne még egy-két funkció melyet repülőn is lehetne használni. A menürendszert nem szabta át túlságosan a gyártó. A hagyományos 3 x 4 ikonos főmenü kidolgozott képecskéi listás almenükbe visznek. A készülék Walkman képességeit büszkén tükrözi a külön menüpontot elfoglaló lejátszó, mely egyébként a billentyűzet alatti apró gomb segítségével is előcsalogatható. Az első igazi meglepetés akkor ért, amikor az előre telepített témákat próbálgattam, és az egyik kiválasztásakor az összes ikon lecserélődött.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!