Hirdetés
Doboz, külső
Elegáns, fehér dobozban érkezett a termék, a tartozékok listája nem bőséges, de elegendő. Adatkábel, töltőfej és fehér zsinóros headset kerül elő a pakkból, ez utóbbi hallójáratos kialakítású, minőségében megfelel annak az elvárásnak, amit egy csúcs tablet mellé elképzelhetünk. A töltést egyedi csatlakozón keresztül veszi fel a készülék, ez a Samsung táblagépeinél jellemző, a terméken nincs is microUSB bemenet.
Maga a gép igencsak betérdelteti azt az ember, aki mondjuk random kínai gyártású táblagépet fogott csak korábban a kezében. De egy Huawei S7, vagy egy HTC Flyer is sírva bújik a szekrény mögé, ha meglátja azt, hogy a koreai mérnökök mit hoztak itt össze. Legvastagabb pontján 7,9 milliméteres a készülékház, ez nagyon zord, mindezt úgy, hogy ebben van SIM, WLAN, microSD, Bluetooth, GPS és valami akkumulátor is, amihez nem férünk hozzá, még az is lehet, hogy folyékony és az alkatrészek közé beszivárogva tölti ki a helyet, de az biztos, hogy 5100 mAh teljesítményű. Leírjam betűkkel is? Ötezer-egyszáz, barátaim, az pedig sok.
A cucc szemből olyan, mint egy tablet, nahát. A pontosan 7,67 inches kijelző felbontása 800x1280 pixeles, technológiáját tekintve Super AMOLED Plus, nem pentile matrix, hanem valós felbontás, és olyan képe van, hogy olyat ritkán látni táblagépen. Aki esetleg nem szereti az AMOLED kissé mesterkélt túlszaturáltságát, a beállítások között háromféle mód között variálhat, ilyet tudott már a Galaxy S II is. Csak azért nem mondhatjuk, hogy lemászik a kép a kijelzőről, mert azért maradt egy fekete keret, s abban is megegyeztünk a kollegákkal, hogy ez jól is van így, mert valahol meg is kéne tudni fogni a masinát, s amíg nem találják ki az intelligensen érintős szélű kijelzőt, addig felesleges, hogy csutkára kihúzzák a gép szélére a dolgot.
Szemből nézve van itt azonban egy fontos apróság, amit telefonhangszórónak hívunk. Ez azért lényeges, mert elvileg a 3.2-es Android rendszer alapból nincs felkészítve arra, hogy itt telefonálás esete forogjon fent, a koreai mérnökbanda azonban belemókolta ezt a funkciót is a gépbe, hozzáteszem gyorsan, hogy kevés idétlenebb dolog van a telekommunikáció kapcsán, mint a táblagéppel telefonáló júzer látványa. Persze meg lehet oldani a dolgot headsettel is, de azért lássuk be, hogy a SIM-et egy táblagépben inkább adatkommunikációra érdemes használni. Az inkriminált hangszóró mellett másodlagos kamerát találhatunk.
Feltételezve, hogy a Samsung felirat alul van, a gép bal felén kettő ajtócskát fedezhetünk fel, egyik mögé megy a microSD, a másik a SIM-et rejti. A készülék jobb oldalán a hangerőt szabályozó gombpáros, illetve a kijelző lezárását és feloldását vezérlő billentyű kapott helyet. Felül csak a 3,5 mm-es jack lukacskája árválkodik, míg alul találjuk a saját szabványú adatkommunikációs interfészt. Itt kettő darab pici hangszóró is van, ez ugyan kevésbé ad sztereó élményt, de azért valami legalább van.
A hátlap a termék messze legfrankóbb része, a hideg, fémes felület szálcsiszolt jellegű, alul-felül szürkés műanyaggal lezárva. A kamera mellett apró villanót is felfedezhetünk. Az összeszerelési minőség és az anyaghasználat elsőrangú, a Galaxy Tab 7.7-et kézben tartani igazán menő dolog – legalábbis a júzer jellemzően ezt érzi, míg a környezete alapvetően tojik rá, egészen addig, amíg ők is a kezükbe nem veszik.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
