Bevezető

A Huawei és a ZTE (valamint az itthon kevésbé elérhető Alcatel) okostelefonok jót tettek az androidos piacnak. Több gyártónál is megfigyelhető, hogy kicsit leszálltak a magas lóról az Android rendszerű gépek árazását tekintve, s ha nem is szaladtak bele egy komoly árversenybe, de valami mégis megmozdult. Az LG Optimus One (a GT540 utódja) már igen kellemes áron kapható függetlenül is, a Samsung pedig úgy rakta össze a középkategóriás Galaxy sorozatot, hogy abban jutott hely olcsóbb modelleknek is.

[+]

Leginkább a Galaxy Mininek, amely mostani tesztünk főszereplője. A fiatalos, kicsit bumfordi formatervű telefon egyszerre óhajt a korábbi Corby-tulajdonosok felé új alternatívát mutatni és az olcsó okostelefont kereső néphalmazok kedvére is tenni. A ZTE Blade persze nem üthető meg ár/érték arányát tekintve, de a Samsung – vélhetően joggal – gondolja azt, hogy azért még mindig sokat számít a márkanév is a döntésben, s bizonyára vannak olyanok, akik ódzkodnak egy itthon jobbára ismeretlen ZTE feliratú telefon megvásárlásától. Nos, a Galaxy Mini pont nekik készült, Domino csomagban (tehát feltöltőkártyával) kicsivel 40 lepedő felett van az ára, amivel valóban tagja lehet a legolcsóbb androidos telefonok baráti körének. Aztán lehet, hogy a barátok nem örülnek annyira a koreai havernak, lévén itt eddig jellemzően kínai figurák üldögéltek.

[+]

Persze a Galaxy Minitől ennyi pénzért nem lehet elvárni azt, amit egy ZTE-től. Sok összetevője van ennek a történetnek, de maradjunk csak annyiban, hogy a Samsungnál költenek reklámra, ügyfélszolgálatra, szervizelésre, saját felület fejlesztésére, s valószínűleg a koreai mérnök, product manager, marketinges, grafikus, és egyéb szellemi munkát végző arc óradíja nem kicsit magasabb annál, mint amit ugyanezen területeken egy-egy kínai alkalmazott zsebébe tömnek. Úgyhogy a Galaxy Mini olcsó androidos jószág ugyan, de kompromisszumokat is kell kötnie a vásárlónak. Ügyesen sakkoznak a Samsungnál ezügyben, olyan helyeken vágták meg a büdzsét, ahol volt rá lehetőség, például nincs autofókuszos, öt megapixeles kamera a hátlapon, helyette csak egy három megapixeles, fikfókuszos modul került ide. De nem óhajtom leírni az összes cost-saving megoldást már az elején, hajtás után jönnek a részletek.

Külső

A Galaxy Mini több színben létezik. A nálunk járt zöldes árnyalat kapcsán a samsungosok a doboz átadásakor próbálták kiszedni belőlünk, hogy „ugye szerintetek sem gáz“, mi pedig joválisan nem mondtunk semmit, mert olyan rossz érzés megbántani valakit. Ez a zöld ugyanis nem az a zöld, mint a fű, a falevél, vagy a moha. Ez inkább valami, eredetileg talán fehér, esetleg vajszínű élelmiszer több hónapnyi napon érlelése után elért árnyalata, megturbózva egy kis metálfénnyel, semmiképpen sem tűnik természetesnek. Van azonban szürke és fehér verzió is, az talán a konzervatívabb ízlésű embereknek elviselhetőbb.

[+]

A formaterv rendben van. Barátságos kavics benyomását kelti a Galaxy Mini, inkább széles, mint hosszú, a finom ívek miatt van egyfajta mosolygós jellege. Nem akar elegánsnak és drágának látszani, hiszen bevallottan nem is az. A fedlapon 3,15 inches kijelző ül, amihez a QVGA felbontás kissé hervasztó, ez már olyan párosítás, ahol a pixelek megszámolhatóak. Az ablak alatt a szokásos három gömb ücsörög, opciók, home és vissza.

[+]

Oldalra, a zöldes felületre költözött a hangerőt szabályozó gombpáros (balra), illetve a képernyőzár gombja és a microSD nyílását fedő ajtócska (jobbra). Ez nálunk üresen tátongott, pedig elvileg kap hozzá a vásárló kártyát is. Az viszont biztos, hogy a fülest hiába keresi a csomagban, ez ugyanis – akárcsak a Galaxy Ace esetén – hiányzik, mondván, hogy aki zenét akar hallgatni, úgyis rendelkezik majd egy számára jobban megfelelő tartozékkal. Vagy vesz... Ennek megfelelően a telefon tetején ott tátong a 3,5 mm-es jack csatlakozó, illetve a microUSB bemenet is, de ez egyébként is előírás minden Android rendszerű telefonnál.

[+]

A hátlap megint kissé recézett, amely jót tesz a fogásnak, és jót tesz a szemnek is, nem kell egy sivár plasztiktengert bámulni. A kamera mellett nincs vaku, alatt viszont van Samsung felirat (logotípia, hogy egzaktak legyünk), bár ez még kevésbé hajlamos fényképezésnél villanni. Az összeszereléssel nincs sok gond, a pattintós hátlap is fixen a helyén tud maradni, persze mindent műanyag borít, de a fémből építkező okostelefonok árszintjéhez meg kellene dupláznunk a Galaxy Minire fordított pénzmagot.

Vas, menü

A Galaxy Mini hardvere nem egy cutting edge technology, semmi egetrengető nincs a a burkolat alatt. A 600 MHz-es Qualcomm MSM7227 processzor. Egy Adreno 200-as GPU még befért, a ROM fél gigás, ebből 160 megabájton garázdálkodhat a felhasználó. A RAM hivatalos mérete nem ismert, de feladatkezelő szerint 279 MB áll rendelkezésre. Nos, ez a kooperáció egészen király tempóval hajtja meg a 2.2-es Android rendszert, a menüben, az alapfunkciók kapcsán és az általános feladatok szempontjából akadás kvázi nincs. Persze az alacsony órajel és a régebbi architektúra hatása már meglátszik a multimédiás műveleteknél, nagyobb méretű képeket már időbe telik betölteni, de például a kétujjas zoom még ezekben az esetekben sem döcög túlságosan.

A Samsung erre a készülékre is a saját felhasználói felületét húzta rá. A TouchWiz 3.0 egyre inkább megkaphatja a tök oké jelzőt – főleg ha a készülék célcsoportjához akarunk igazodni. A kezelés egyértelmű, az ikonokat több oldalra osztották a menüben a tervezők. Persze a QVGA kijelző nem ad olyan felhasználói élményt, mint a nemrég megkukkantott Galaxy Ace esetén, itt kissé darabos a grafika, viszont a felbontáshoz képest méretesnek mondható kijelző miatt mind a szöveges részek, mind a rajzocskák elég nagyok, jól olvashatók.

A Samsung keze nyoma az üzeneteknél és a névjegyzéknél érhető leginkább tetten. Utóbbinál nem csak a szokásos névlistánk van, hanem négy fülre oszlik a felület, ahol a kontaktokon kívül elérhető még a híváslista (amelyben az üzenetek is szerepelnek), vannak csoportok, illetve tevékenységek ami igazából nem más, mint a Facebook és Twitter falunk mobilos leképzése. Természetesen az ismerősink összelőhetőek a telefonkönyvvel, így a hívóképek beállítása sem fog gondot okozni. Az üzenetkezelésnél történt módosítások is előnyére váltak a felületnek. Új firkálmány létrehozásakor könnyedén választhatunk címzettet akár a híváslistából is, az egyes partnereinkkel folytatott üzenetváltások chat nézetben láthatóak, amiknek grafikája többféle sémából választható. Örömteli, hogy a QVGA kijelző ellenére van fektetett QWERTY gombsor is (ez például nincs az X10 mini esetében), ráadásul bár a felbontás alacsony, a viszonylag nagy képernyő miatt könnyű eltalálni a virtuális billentyűket. Számomra is furcsa, de jobban tudtam a Galaxy Minivel szöveget írni, mint korábban az Ace-szel.

Az irodai funkciók tekintetében említést érdemel a komplex e-mail alkalmazás, ami az Android hozadéka, a szinkronizálható naptár (Facebook és Google fiókokkal), valamint a dokumentumkezelő. Ebben a Samsung modellben a QuickOffice dolgozik, ami read-only, azaz Office doksik szerkesztésére nincs lehetőség, csak azok megtekintésére. A számológépen és a diktafonon túlmutató irodai szoftverek a Market segítségével szerezhetőek be.

Multimédia

A hátlapon kukucskáló, 3,2 megapixeles kamera nem teszi különlegessé a Galaxy Minit. Nincs autofókusz, nincs villanó, viszont cserébe az exponálás villámsebesen történik. Az opciók szinte hajszálra megegyeznek a Galaxy Ace-nél látottakkal, csak itt nincs makró mód, vaku és ISO állítás, ami érthető. Önkioldó van, babrálható a képméret, a minőség, a fehéregyensúly, a kontraszt és az élesség is. A zárhang teljesen ki is kapcsolható, baromi gyorsan lehet egész jónak mondható lesifotókat lőni. Ha nem is ilyeneket, de pár tesztképet mutatnék:

Igen, jól látja az olvasó: ha nincs autofókusz, akkor rendre az az eredmény születik a mobilos fotóknál, mintha a kép elkészülte után egy rakás kobold összetapicskolta volna a fotót, minden homályos és elmosódott. A részletgazdagság annál kevésbé jellemző, minél zajosabb lenne egyébként a kép, tehát egyre sötétebb környezetben hatványozottan romlik az egyébként sem acélos minőség. A színeket legalább egész jól eltalálja a kis Galaxy, de ez kevés lesz az üdvösséghez, miképpen a QVGA felbontású videorögzítés is.

Zenei fronton jobb a helyzet, ha nem számítjuk ide, hogy füles nincs a telefonhoz csomagolva. Ugyanaz a felület köszön vissza a lejátszóban, mint a nagyobb testvérben, abszolút jól kezelhető. A számokat ID3 tagek szerint csoportosítja, van ismétlődés, véletlenszerű lejátszás, illetve előre tárolt sémákból építkező equalizer is, illetve headset csatlakoztatása után kérhetünk 5.1-es hangot is. Ha már került füles a képbe, akkor használhatjuk a rádiót is, amely RDS funkcionalitással is bír. Kihangosítva sem szól egyébként rosszul a Galaxy Mini, s illő arról is megemlékezni, hogy a rezgőmotor is az elvártaknak megfelelően teszi a dolgát, sőt, a virgoncabban mocorgó (ehh, ez valami rajzfilm címe is lehetne) telefonok közé tartozik az androidos jószág.

Adatátvitel, akkumulátor

A 7,2 Mbit/s sebességű HSDPA tökéletesen megfelelő ehhez a telefonhoz. Természetesen van WLAN (802.11 b/g/n), 2.1-es, sztereó Bluetooth és 2.0-s microUSB kapcsolat is. Utóbbi esetben a memóriakártya tartalma látszik a számítógép felől. Nyilvánvalóan nem hiányzik a GPS sem, amit fényképezéskor is használhatunk, ha a képhez koordinátákat is el óhajtunk menteni. Ha engedélyezett az AGPS, akkor a pozícionálás elég gyors, s nem is dobálja el a jelet a telefon.

A böngésző a QVGA kijelzőn nem lesz kifejezetten nagy élmény, de szükség esetére megteszi. Az egyéb közösségi szolgáltatások natív programjait érdemes lehúzni a Marketről, mert jobb azokat használni, mint a böngészőből történő senyvedést. Flash támogatás nincsen, egy 600-as processzortól nem is lehet elvárni.

[+]

A hátlap alatti akkumulátor 1200 mAh teljesítményű, ami – figyelembe véve az alacsony órajelű CPU-t, illetve a kis felbontású kijelzőt – elég jó választás ehhez a telefonhoz. Ez azt jelenti, hogy a három napos készenlét sem lehetetlen, persze csínján bánva a WLAN-nal és a Bluetooth-szal. De nekem speciel folyamatos mobilnet kapcsolat mellett is bírta eddig, ami az okostelefonok között nem gyakori eset.

[+]

Összegzés. A Galaxy Mini viszonylag olcsó okostelefon. Nem megy le a kínai modellek szintjére, nem is akar ezeknek odacsapni. Fiatalosra vett formája miatt inkább azoknak szól, akik most ismerkednének meg az Android világával. Helyes, nekik tökéletesen megfelelő lesz egy ideig a TouchWiz felület is, amely kimondottan jól kezelhető. A QVGA kijelző nyilvánvalóan a leggyengébb pontja az eszköznek, nem mintha rossz lenne, hiszen elég nagy és kapacitív is, de bizony a felbontáson látszik a spórolás. A 40 ezres feltöltőkártyás ár még akkor is kellemes, ha közben tudjuk, hogy a nagyon hasonló tudással rendelkező X10 mini csak pár ezressel kerül többe, ám a jóval gyengébb HTC Wildfire sokkal húzósabb áron megy. A Galaxy Mini rövid idő múlva – ha nem jön más termék hasonló árszabással – olyan lehet, mint a hiányzó láncszem az ember és a majom között, csak éppen itt a kínai és a márkás okostelefonok közé ékelődő létformáról van szó. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a Galaxy Mini csak az első fecske, hiszen a barcelonai kiállításon az LG is mutatott olcsó Optimust. Tény azonban, hogy ezen az áron a kínaiak (az Alcatel, a Huawei és a ZTE) sokkal komolyabb szerkentyűt dobnak össze, de jól kalkulál a Samsung, ha azt gondolja, hogy nem mindenki megy majd a brutálisan alacsony ár irányába. A Galaxy Mini tökéletes lehet első okostelefonnak, főleg azok számára, akik koreai, tapicskolós, de zárt rendszerű modellről nyergelnek át – hacsak ki nem ábrándultak az S5230 vagy a Cookie rezisztív, nyögvenyelős, akadozó felületéből annyira, hogy rá sem tudnak már nézni érintős készülékre. Pecsét ügyben nehéz kérdés előtt állok, hiszen akár ajánlott is lehetne a telefon egy kis jóindulattal. Általában egy fikarcnyi jóindulat sincs bennem, most viszont azt gondolom, hogy a hiányosságok ellenére (béna kamera, alacsony felbontású kijelző, illetve a füles kispórolása) a Galaxy Mini mégis megkapja a jobb minősítést, mivel kiemelkedően jól bírja az akkumulátor, kellőképpen gyors a telefon, illetve meg vagyok róla győződve, hogy első okostelefonként tényleg egy szerethető, használható és kellemes társ a Samsung legolcsóbb androidos készüléke.

Samsung Galaxy Mini S5570

Bog

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Samsung Galaxy Mini S5570

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	110,4 x 60,8 x 12,1 milliméter
	Tömeg	105 gramm
	Színvariációk	fekete, fehér, zöld
	Kijelző
	Kijelző átlója	3,14 hüvelyk
	Kijelző felbontása	240 x 320 pixel
	Kijelző típusa	Kapacitív TFT-LCD érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Memória	256(?) MB RAM / 512 MB ROM 160 MB belső multimédiás tárhely
	Memória bővíthetősége	microSDHC
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 7,2 Mbps / ?
	IrDA / Bluetooth	nincs / 2.1 (A2DP)
	WiFi	802.11 b/g/n
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / nincs
	GPS vevő	van
	Alapfunkciók
	Profilok	csak néma
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 2.2.1 Froyo
	WAP / HTML böngésző	van / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	gyárilag nincs
	Valutakonverter	gyárilag nincs
	Extra szoftverek	Maps, Market, News and Weather, QuickOffice, YouTube
	Multimédia
	Fő kamera	3,2 megapixeles, fixfókuszos
	Másodlagos kamera	nincs
	Videófelvétel	van (QVGA)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van (csak gyári)
	FM-rádió	van - RDS
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	1200 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	?
	Beszélgetési idő	?
	Egyebek
	3,5 milliméteres fülhallgató kimenet, fényérzékelő szenzor, giroszenzor