Hirdetés
Aligha véletlen, hogy Európába később és gyakran szerényebb specifikációval érkezik egy-egy csodatelefon vagy ár/érték bajnok: a szállítási és szabályozási komplikációk és a magasabb adótételek mellett egyszerűen nem az Öreg Kontinens az, ahol világszinten a legnagyobb az érdeklődés a vadi új mobilok iránt. Az okostelefonos leszállítások hangulatjelentése vegyes képet mutat a koronavírus óta: 2024 második negyedéve például szokatlan éves növekedést hozott, 2025 első három hónapja viszont 2%-os piaci visszaeséssel indult a Canalys felmérése szerint Európát Oroszország nélkül vizsgálva.
(forrás: Canalys)
A negyedévben a gyártók 32,4 millió mobilt indítottak útnak, és szerencséjükre a régióban a legolcsóbb készülékek iránt mutatkozó kereslet esett vissza, nem a drágább mobiloktól fordultak el az európaiak. Ezt bizonyítja, hogy négy év alatt megduplázódtak a 800 eurós, vagy drágább készülékek leszállításai, és ma már minden harmadik telefon ebbe a kategóriába esik a kontinensen. Természetesen az Apple ennek a fő nyertese: a legendásan vastagon árazó márka 10%-ot tudott erősíteni éves szinten, 7,3 millió helyett (Q1 2024) 8 millió iPhone-t elpasszolva (Q1 2025), piaci részesedését 22%-ról 25%-ra növelve.
(forrás: Canalys)
A Samsung stagnált, illetve 37%-ról 38%-ra, 12,1 milliós leszállításról pedig 12,2 millióra váltva egy picit erősített, de nem hozott a Galaxy S25 széria áttörést. 5,4-ről 5,3 millióra csökkent a Xiaomi és almárkái mutatója 16%-os részesedéssel, és ennél nagyobb veszteséget szenvedett el a Motorola 2,1 millió helyett 1,7 millió okostelefont útnak indítva (5%). 600 ezerről 900 ezerre növelte a Google a saját mutatóit (3%-os részesedés), míg mindenki más 5,6 millióról 4,4 millióra csökkentette. Magyarul a többi márka, így a Honor, a Sony, a Huawei, a Realme, a Vivo, az Oppo, a OnePlus és a többiek a maradék 13%-on kellett osztozkodjanak.
