Bevezető

Letámadásos stratégiával próbálkozik a Samsung a középkategóriás Android alapú készülékek frontján: Barcelonában négy modellt mutattak be, amelyek közül kettő már járt nálunk. A paletta két széle már megvolt: az Ace a csúcsa a szériának, a Mini pedig a legolcsóbb darab. Most a két középső telefonból érkezett meg a komolyabb darab, a Galaxy Gio. Bocha szerint ezt ejtsük Joe-nak, mert akkor legalább van neki valami megszemélyesítése.

[+]

Joe, azaz a Gio az XXL GSM-től érkezett hozzánk. A Samsung a Galaxy 3 és a Galaxy 5 kedvező fogadtatása után döntött úgy, hogy mostanság érdemes a középkategóriában druvítani, hiszen az androidos vásárlóknak csak kisebb hányada akar kiadni egy telefonra 100 ezer forint feletti összeget, viszont ennek felééért már sokkal többen érzik úgy, hogy egy okostelefonra beruháznának. A Gio egyik legnagyobb fegyverténye az ára, függetlenül 55 ezer hazai valutát kell érte lepengetni, amiért cserébe majdnem olyan tudást kapunk, mint a Galaxy Ace esetén, csak pár apróságban marad el a Gio a széria csúcsmodelljétől.

[+]

A Samsung gyakorlatilag legózik az alkatrészekkel, hiszen van egy már testreszabott Android rendszer, pusztán az a kérdés, hogy az elérhető hardverelemekből miket pakolnak a burkolat alá. Így alakult ki ez a középkategóriás kvartett, sok szempontból közös alkatrészekből építkezve, kicsit más formaterv mögé bújtatva. A design még megérdemel egy sort: valamitől a koreai csapat azt gondolja, hogy a Galaxy szériánál nem kockáztatnak, ezért az összes ilyen készülék nagyon hasonló, az Ace talán kicsit elegánsabb, a Mini pedig a színvariációk miatt játékosabb, de például a Gio első ránézésre simán összekeverhető az összes többi érintős Samsunggal, legyen az mondjuk a Star II, a Jet, vagy akár a korábbi Galaxy termékek.

Doboz, külső

A Gio doboza elég kicsinyke. Éppen belefér a telefon maga, egy töltő, illetve egy adatkábel. Igen, megint nincs füles, ezt a felhasználónak magának kell beszereznie. Nehéz dolga mondjuk nem lesz, mert a 3,5 mm-es jack csatlakozó adott, de ha nincs otthon elfekvőben ilyen tartozék, akkor mindenképpen plusz költséget jelent. A másik szomorú hiányosság a memóriakártyánál érhető tetten, ugyanis ez sincsen a készülékben, pedig ez elengedhetetlen mondjuk rögtön akkor, ha a felhasználó fotózni óhajtana – kártya hiányában ugyanis erre nincs mód. A kamerát pedig mindenki akarja majd előbb-utóbb használni, ilyenkor mehet a boltba, hogy vegyen egy microSD-t.

A Gio nem egy formatervezési bravúr. Teljesen szokványos Samsung, van az előlapon egy kijelző, alatt három gomb, nagyjából ennyi. A megjelenítő 3,2 inches, 320x480 pixeles a felbontása, kapacitív érintésvezérlést használ. A tehnolgóia sima, mezei TFT, de ebben az árszintben ez a megszokott. A betekintési szöggel nincs gond, a színek nem fordulnak át oldalról nézve sem. Napfényben viszont lesznek gondok, a tükröződési faktor elég masszív, bár a TFT kijelzők jellemzően ilyenek.

[+]

Az alul található három gomb közül a két szélső érintős, ezt a megoldást most sem tudjuk a szívünkbe zárni, főleg a vissza billentyű működött néha hektikusan. Fizikai híváskezelő gombok ezúttal sincsenek, az érintőkijelzőn kell zsonglőrködni. Arcszőrrel nem fogjuk a hívást bontani, erről a közelségszenzor gondokodik, amely fejhez tartott telefon esetében lezárja a kijelzőt. Előlapi kamera viszont nincs.

[+]

Az oldalsó részeken számos gombot találunk, balra a hangerőt szabályozó billentyű ücsörög, jobbra a kijelző lezárását és feloldását indukáló kezelőszervet találjuk, alatta egy kicsit ajtón keresztül tudunk betenni microSD-t, ha veszünk. Felül csak a 3,5 mm-es jack csatlakozó tátong, alul pedig a microUSB bemenet árválkodik. A hátlap kicsit recés, egyben lehet lepattintani. A szürke plasztiktengert a Samsung felirat és a kamera oldja némiképp. Az összeszerelési minőséggel nincs probléma, de arra ne számítsunk, hogy a burkolat akár nyomokban is fémet tartalmazna.

Menü, vas

A hardverben nem sok meglepetés van. A 800 MHz-es Qualcomm MSM7227-es processzor dobog, ehhez Adreno 200-as grafikus gyorsító tartozik. A RAM és a ROM mérete is 512 MB, tehát ilyen szempontból nincs különbség az Ace-hez képest. Ez a kombináció hajtja meg a 2.2-es Android rendszert, amelyre a Samsung a TouchWiz felületet ültette rá.

Korábban is említettük már, hogy a Samsung által alkotott felület egyáltalán nem sikerült rosszul, számos apróság teszi a Giot könnyen használhatóvá. Alapvetően az volt a lényeg, hogy olyan interfész készüljön, ami nem riasztja el azokat a felhasználókat sem, akik most váltanak okostelefonra, hiszen a kezelés egyszerű, a magyar nyelven történő kommunikáció szintén hasznos. Akinek nem tetszik, vagy buherálni akarna, a TouchWiz simán felülírható mondjuk egy Launcher Pro használatával.

A kezdőképernyő hét oldalas lehet – ha akarjuk – mindegyikre kiszórhatóak widgetek. Gyárilag nincs sok extra, a Google által fejlesztett minialkalmazások közül válogathatunk, de ott a Market, ahonnan további okosságokat tudunk letölteni. Alul fixen ücsörög négy ikon, a tárcsázó, a névjegyzék, az üzenetek, illetve a menübe átdobó rajzocska. A felülről lehúzható tálcán a legfontosabb adatátviteli opciók kapcsolgathatóak ki-be (GPS, Bluetooth, WLAN, stb).

A menürendszer ikonos, oldalra lapozható, a telepített programok számának függvényében nyílnak új oldalak. Az alap szoftverezettség nem tartalmaz semmi különöset, de a ThinkFree Office például akad, ezzel szerkeszteni is tudunk dokumentumokat. A Feladatkezelő is a Samsung hozadéka, ezzel tudunk bezárni háttérben futó alkalmazásokat, látjuk a szabad memória mennyiségét is. A News and Weather nevű okosítás is a Samsungtól jön, pont azt csinálja, amit a neve is sugall.

Alapfunkciók

A hangminőséggel érdemes kezdeni, ezzel semmi gond nincs, mindkét oldalon tiszta a beszédhang. A névjegyzék a szokásos funkcionalitással bír, különböző forrásokból tud behúzni neveket (Google, Facebook), ezeket viszont manuálisan kell összerendeljük, de próbál segíteni benne a rendszer. Ha valakihez talál Facebook adatokat, akkor képeket is megnézhetünk az illetőről a profiljából táplálkozva (öhm, ez így kannibalizmusnak is felfogható, de nem ez volt a cél).

Az üzenetkezelés a szokásos SMS, MMS és e-mail lehetőségeken túl egy Social Hub nevű opcióval is bővült, erről a felületről tudunk üzenetet küldeni Facebookra és Twiterre. A szövegbevitel tud magyar prediktívet, ha álló helyzetben a QWERTY elrendezést túl zsúfoltnak érezzük (ez sanszosan mindenkinél így is lesz), akkor válthatunk mobilos gombsorra is. Fektetett állapotban jobb a találati arány, de érdekes módon nálam nagyon sok volt így is a félreütés, nyilván más élmény ezen gépelni, mint egy 800x480-as felbontáson. Van Swype is, de ez nem tud magyarul.

A szervezőfunkciók a szokásos Android eszköztárat vonultatják fel, patent naptár, amely több forrásból is táplálkozhat. Az ébresztő több időpontot is kezel, kikapcsolt állapotban ez sem működik – ez Android sajátosság, éjjelre repülő üzemmódba érdemes állítani a telefont. A dokumentumkezelésről már esett szó, a számológép alapfunkciós, a diktafon viszont hozzáadott értéknek is felfogható, mert az alap Androidban nem szerepel.

A készülékben van GPS is, de ez természetes, hiszen androidos előírás. Az assisted GPS bekapcsolása esetén villámgyorsan talál pozíciót az eszköz, s azt stabilan tartja is. Navigációs szoftver csak a Google Maps, ami itthon hivatalosan nem tud turn-by-turn funkciót, egyéb alkalmazások letöltésére a Market nyújt lehetőséget.

Multimédia

A hátlapon elhelyezkedő kamera 3,2 megapixeles. Bár külön exponáló billentyű nincs oldalt, autofókusz mégis van: a szoftver a virtuális gomb megnyomása után élesít és lő. Van makró üzemmód is, vaku azonban nincs. A Galaxy Gio ezen a ponton tud kevesebbet, mint az Ace, amelynek 5 megapixeles érzékelője van, illetve villanót is kapott. Videózni ne nagyon akarjunk, szegény Gio elég retek ilyen szempontból, hiszen a felbontás csak QVGA, a frissítés pedig 15 fps.

A beállítások viszonylag sokrétűnek mondhatóak fotózás közben. Állítható a felbontás, van időzítő, babrálhatjuk a fehéregyensúlyt, van néhány effekt, változtatható a fénymérés módja, illetve a képminőség is. Kis csúszkákkal szabályozható a kontraszt, a telítettség és a vonalélesség, kérhetünk segédrácsot, geotagging adatokat, illetve módosítható a zárhang, amely teljesen ki is kapcsolható. Mindez azonban másodlagos, a legfontosabb a képek minősége, alant található egy csokorra való alkotás:

Nos, meglepően jók a képek. Van ugyan némi zajszűrés, de nem jelentős, sötétebb helyeken sem lesz pöttyös a fekete. A vonalélességen lehetne még javítani, de a színek is rendben vannak, úgyhogy a három megapixeles androidos mezőnyben a Galaxy Gio képei teljesen vállalhatóak. Nagy kár, hogy nincs valami villanó, de ha a fényviszonyok ideálisak, akkor nem kell szégyenkeznie a Samsung üdvöskéjének.

Zenei szempontból sem lehet okunk panaszra – feltéve, ha szerválunk valami ütősebb fülest. A lejátszó megfelel az elvárásoknak, mutat albumborítót, van ismétlődés és véletlenszerű lejátszás, illetve előre tárolt hangzásképek közül is válogathatunk. Kihangosítva egész kellemesen szól, ugyanakkor headsetet használva egy picit halk volt az eredmény, csutkára tekert hangerő mellett még simán beszélgettem Bochával, aki szemben ül velem. Tömegközlekedéshez kissé halovány ez a produkció. Az FM-rádió első indítás után automatikusan megkeresi az elérhető csatornákat, mutat RDS információkat is. Használatához füles szükséges, de ki is hangosítható.

Adatátvitel, akkumulátor

A Gio adatátviteli szempontból hozza a kötelezőt. 7,2 Mbit/s sebességű letöltésre képes, ha a hálózat is bírja, van benne Bluetooth (2.1-es, sztereó), nem hiányzik a WLAN, a GPS-ről pedig már esett szó. Adatkábelt használva a számítógép külső meghajtóként látja a telefont. Még DLNA támogatás is akad, amit AllShare néven találhatunk meg a menüben. A böngésző átlagos, a célnak megfelel, nem szélvészgyors, de simán jó arra, hogy mobilról is netezgessünk, ha éppen fontos. Flash támogatás viszont nincs, s nem is nagyon lehet ráhaxolni, maximum egy böngészőcserével érhető el, hogy mondjuk a beágyazott videók megjelenjenek.

Az akkumulátorról a szokásos, okostelefonoknál megszokott szavak írhatóak le. Tehát kevés babrálással eldöcög két napig, de ha valaki sokat lóg a neten, használja a GPS-t és a multimédiás funkciókat, akkor jobban teszi, ha a nap végén a töltőre lógatja a készüléket. Hiába 1350 mAh a telep teljesítménye, a fogyasztás sem csekély.

[+]

Összegzés. A Galaxy Gio jól illeszkedik a Samsung középkategóriás okostelefonjainak sorába. Akinek nem fontos a vaku, illetve az 5 megapixeles felbontás, esetleg az Ace sarkosabb külsejét nem találja vonzónak, simán értékelheti a Gio kissé hagyományosabb, gömbölyűbb házát. Árban is megfelelő helyre került a Gio, hiszen az Ace drágább, a Mini olcsóbb, arányban van a tudással az érte kért pénzösszeg. Ha kitekintünk a Samsung palettájáról, akkor sem kell szégyenkeznie a Gio kapcsán a cégnek, hiszen az Optimus széria hasonló tudású tagjai is ennyibe kerülnek, a HTC-nél nyilván olcsóbb a gép, a kínai versenytársak azonban jobb ár/érték arányukkal jeleskednek, a ZTE Blade mellett még mindig nehéz ilyen szempontból labdába rúgni. Ez a Gio azonban a TouchWiz felületnek és a kiegyensúlyozott szolgáltatáskínálatának köszönhetően közkedvelt készülék lehet, s nekem sincs nagyon más dolgom itt az értékelésnél, mint rásütni a Tetszett plecsnit. Ha az akkumulátorral úgy gazdálkodna ez a telefon is, mint a Galaxy Mini, akkor lehetett volna ez fényesebb award is, de így is bátran merem ajánlani azoknak, akik nem vágynak bonyolult és hivalkodó okostelefonra, csak kell nekik egy készülék, amely kielégítő multimédiás és adatátviteli képességekkel rendelkezik, s nem kell atomfizikusi képesítés a használatához.

Samsung Galaxy Gio S5660

Bog

A Samsung Galaxy Giot az XXL GSM biztosította.
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 18.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Samsung Galaxy Gio S5660

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	110,5 x 57,5 x 12,2 milliméter
	Tömeg	102 gramm
	Színvariációk	fekete
	Kijelző
	Kijelző átlója	3,2 hüvelyk
	Kijelző felbontása	320 x 480 pixel
	Kijelző típusa	Kapacitív TFT-LCD érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Memória	512 MB RAM / 512 MB ROM 158 MB belső multimédiás tárhely
	Memória bővíthetősége	microSDHC
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 7,2 Mbps / ?
	IrDA / Bluetooth	nincs / 2.1 (A2DP)
	WiFi	802.11 b/g/n
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / nincs
	GPS vevő	van
	Alapfunkciók
	Profilok	csak néma
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van (Swype)
	Szoftverek
	Platform	Android 2.2.1 Froyo
	WAP / HTML böngésző	van / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	gyárilag nincs
	Valutakonverter	gyárilag nincs
	Extra szoftverek	Maps, Market, News and Weather, ThinkFree Office, YouTube
	Multimédia
	Fő kamera	3 megapixeles, autofókuszos
	Másodlagos kamera	nincs
	Videófelvétel	van (QVGA)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van (csak gyári)
	FM-rádió	van - RDS
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	1350 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	610 óra (2G) / 460 óra (3G)
	Beszélgetési idő	10 óra 40 perc (2G) / 6 óra 40 perc (3G)
	Egyebek
	3,5 milliméteres fülhallgató kimenet, fényérzékelő szenzor, giroszenzor