Multimédia

Több mint 100 fotót lőttem a tesztidőszakban a Galaxy A9 valamelyik kamerájával, szóval a cikkben szereplő tételek az ezekből összeválogatott legjobban sikerült adag. Ezt azért tartom fontosnak már az elején leszögezni, mert ha az olvasó netán úgy látja (és talán nem ok nélkül), hogy hát, hmm, hogyismondjam, ezek a képek talán nem minden esetben érik el azt a szintet, amit egy négy kamerával bűvészkedő, 180 ezer forintba kerülő telefontól elvárna, akkor jusson eszébe, hogy ennél csak rosszabbak készültek nálam. Viszont ugyanakkor ez annyiban talán nem meglepetés, hogy a fotózásban nálam csöppet felkészültebb Bone123-nál sem brillírozott a kistesó Galaxy A7, ami számszakilag egy darab zoom lencse kapcsán tér el jelen tesztünk hősétől.

[+]

Magyarán a négy kamera a következő felállásban látható a hátlapon: a fő kameránk egy 24 megapixeles modul F/1,7-es apertúrával, PDAF élesítéssel. A zoom lencse mögötti szenzor 10 megapixelben rögzít F/2,4-es apertúra mellett, ugyanez jellemzi a nagylátószögű optikát is, de csak 8 megapixelen, illetve van egy csupán 5 megapixeles mélységszenzor annak érdekében, hogy bizonyos esetekben a háttér és az előtérben levő objektum szépen elkülönülhessen egymástól. Őszintén szólva ez a felhozatal papíron egy nagyon sokoldalú felhasználást kéne biztosítson, de először is jegyezzük meg, hogy optikai stabilizátor egyik kameramodul mögött sincs, másrészt pedig a Galaxy A9 a tökéletes példa arra, hogy papíron hiába tűnik ütőképesnek valami, ha a gyakorlatban mégsem hozza minőségileg és összeszedettség kapcsán az elvárt szintet. Mondok erre egy teljesen triviális példát, ha az ember elkezd videózni a normál látószög mellett, akkor válthat a zoom lencsére (más kérdés, hogy ilyenkor teljesen elveszíti a fókusz egy időre a telefon), de a nagylátószögű lencsére nem. Azzal csak úgy tudunk mozgóképet rögzíteni, ha rögtön ezt választva indítjuk a videofelvételt, ebben az esetben viszont úgy is maradunk, mert menet közben nem tudunk a másik két kamerára átkapcsolni. Ez szerintem nagyon amatőr dolog, pont a történet sokoldalú felhasználhatósága bukik el. De ennyi szájtépés után lássuk a képeket, ezúttal kicsit más elrendezésben tálaljuk, mint ahogyan szoktuk, ugyanis soronként három fotót prezentálunk, méghozzá a legnagyobb látószög felől indulva ugyanazt a témát a három kamerával megörökítve:

A fenti fotók automatikus üzemmódban születtek. Rögtön kezdeném egy vallomással: amikor az esti utcaképet csináltam (lent), akkor sokadjára sem sikerült semmiféle trükkel élességet találnia a zoom kamerának, pedig újraindítottam a kamerát, meg tapicskoltam a kijelzőt mindenfelé, szóval egy idő után tényleg felhúztam magam és úgy döntöttem, hogy akkor ez lesz benne a tesztben, egyébként is ez a valóság: a zoom lencse este az esetek felében nem képes fókuszálni. És ekkor már túl voltam egy szoftverfrissítésen is. Nem mintha olyan óriási előny lenne a pillanat, amikor mégis talál élességet, az F/2,4-es apertúra este totál elvérzik, ilyenkor maximum a főkamerával tudunk valami értékelhetőt prezentálni. De itt is van baj, a fotók túl vannak élesítve, előfordul kromatikus aberráció és minden kép kissé lilásba hajlik. A vonalélesség középtájon nagyjából oké, de a kép szélei felé már sokszor igen gyenge. A zoom kamera ennél egy fokkal gyengébb, ráadásul fel is vannak skálázva a képek és mintha sokszor nem is a zoom lencsét használná, hanem a normálra tolna rá egy digitális nagyítást. Itt már a dinamikatartomány is láthatóan szűk, a nagylátószögű képek pedig úgy összességében elég gyengécskék, komoly probléma van a vonalélességgel és képzaj is akad.

Este aztán a két extra kamerát akár ki is dobhatnánk a kukába, a nagylátószögű nagyon zajos és sötét, a zoom kamera pedig (ha egyáltalán talál fókuszt) rettentő gyenge, a fő modul hellyel-közzel használható, de csodát itt sem szabad várni. Szóval az a helyzet, hogy a háromból egy sem üti meg azt a mércét, amit elvárnánk ezen az árszinten, bőven boldogok lettünk volna, ha az S9 kameráját megkapja az A9, esetleg egy mélységszenzor még beférhetett volna mellé és mindenki boldog, mert ez a négy kamera ebben a formában puszta marketing. Csinálhatunk “élő fókusz” néven portrét, ami megpróbálja elhomályosítani a hátteret, itt akkor van bármi esélyünk, ha az alany teljesen mozdulatlan, gyerekeknél a lenti két felvétel mintegy két tucatnyi próbálkozás legjobban sikerült eredményét tükrözi. Az előlapi kamerával pedig egy esti és egy nappali szelfit tudunk mutatni.

[+]

Videózásnál ugye vagy a normál és a zoom kamerát használjuk, vagy a nagylátószögűt, az eredmény nem meggyőző, hiszen nincs OIS, a zoom lencsénél pedig sokszor előfordul fókuszvesztés. A legnagyobb elérhető felbontás 3840 x 2160, széles látószög mellett 2224 x 1080 (tehát 18,5:9 arányú Full HD), nyilván ezért nem enged váltani folyamatban levő felvétel közben. Vannak példáink is: nappali normál és zoom, valamint ugyanez este, illetve hasonlóképpen akad nagylátószögű nappali és esti példa is.

[+]

A zenei eszköztár majdnem a szokásos (Play Zene, vagy letölthető Samsung Music), van 3,5 mm-es jack, a fülhallgatóra jutó hangminőség kifejezetten jó, kihangosítva picivel átlag feletti a produkció, de nincs sztereó hangzás. Az extraságot a beépített FM-rádió képviseli, ami a drágább Samsung telefonokból sokszor hiányzik, itt csak egy vezetékes headset csatlakoztatása a feladatunk és már van is adás automatikus állomáskeresővel és RDS-sel.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!