Alapfunkciók
A telefonkönyv felépítése megegyezik a D900-ban látottakkal. 12 féle adatot rendelhetünk egy névhez, de e-mail címből, vagy telefonszámból több is lehet. Ez nagyjából lefedi az igényeket. Szeretem a Samsungban, hogy nem utálja zsigerből a SIM kártyát, hanem annak tartalmát a készülék belső memóriájával együtt listázza.
Az üzenetfunkciók sem változtak sokat, 200 darabos SMS, 3 megabájtos MMS és ugyanekkora e-mail kapacitás került a D830-ba. Egy-két apróságot érdemes kiemelni: a készülék mindenféle csatolmánnyal ellátott levelet fogad, illetve már nem csak az e-mail kapcsán állíthatunk be tiltólistát, hanem akár a szöveges üzeneteknél is. Ezen felbuzdulva elkezdtem hívásszűrést is keresni, de sajnos az még mindig csak jellemzően a Sony Ericsson telefonokban van meg.
Üzeneteket egyébként nemigen írtam. Az ok pofonegyszerű: nem voltam rá képes. Mire csak egy megszólítást begépeltem volna, már háromszor idegrohamot és agyérgörcsöt kaptam, annyira lehetetlen ez a klaviatúra. Biztos meg lehet szokni, de erre még Polacheck mester is azt mondta, hogy rosszabb, mint az agyonszidott W950i gombsora. Az meg azért már nem kispályás teljesítmény, de ott legalább volt érintőképernyő.
Itt, az alapfunkciók kapcsán nem volt olyan nagy gond, de a szoftver lassúsága például a képkezelés esetében tovább fokozza a dühöt. Behúzok a képek közé, megsimítom a megnyitást aktiváló funkciógombot, mire az nem nyílik meg. Izomból megsimítom megint egy párszor (szép kis paradox mozdulat…), még mindig semmi. Ekkor már könyökkel óhajtanék a készülékre tenyerelni, mire megnyílik a kép, rögtön utána az opciók, majd utána egyből visszaugrik a listához és újból megnyitja a képet. A jó öreg billentyűzetpuffer rögzítette az összes tapintást és sorban végrehajtotta a feladatokat. Ekkor már csak röhögtem.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
