Bevezetés

Oké, most már elég egyértelmű, hogy miben fondorlatoskodik a Xiaomi. A Redmi márka leválasztásával megtartották a korábbi években nagy népszerűséget hozó ár/érték arányt, a Xiaomi brandet pedig fellőtték a prémium szegmensbe, árban legalábbis biztos. Jó-jó, funkcionalitás, innováció és minőség kapcsán is ugrottak felfelé egy nagyot az idei Mi 10-es cuccokkal, de az igazi budget telefonok a Redmi szériából bukkannak fel. Persze Redmi vonalon is akadnak drágább termékek (mondjuk a K30, ami hozzánk hivatalosan nem jutott el), de azért alapvetően megmaradt az a filozófia, hogy jó áron adnak egy jól használható terméket.

[+]

Viszont valahogy mindig van valami kis izé, ami belerondít a csomagba, pár éve a kamera volt gyengécske, aztán a közelségérzékelő szórakozott, a MIUI rendszerfelületbe is becsúsztak bugok (korona-otthonlét ideje alatt több órás videobeszélgetésben adtam szaktanácsot egy barátomnak, hogy miképp tudja a frissen vásárolt Redmi 8-ban teljesen összekuszálódott névjegyzéket rendbekapni, de nem volt könnyed kör), de azért a júzerek nagy százalékban elégedettek, a termékek tartósnak bizonyulnak, a MIUI-t a hibái ellenére nagyon meg lehet szeretni. A sebességgel, a teljesítménnyel sosem volt komoly gond a saját árszintjén vizsgálva, szóval a Redmi név egyre jobban összekapcsolódik a középkategóriáig bezárólag azzal a kérdéssel, hogy mi a legjobb vétel X pénzért. Mert az elég sokszor egy Redmi.

[+]

De azért most már vannak kihívók, amelyek között első helyen lehet a Realme-t említeni, éledezik a TCL, becsúszik egy-két jó ajánlat a Lenovótól (ideértve a Moto telefonokat is), még mindig van raktáron GMS-es Huawei/Honor néha meggyőzően olcsón, de azért a Redmi most már elég jól beette magát a köztudatba, ha másképp nem, hát a Xiaomi névvel egyelőre még együtt emlegetve. Az viszont nem sokat segít, hogy mintha valami randomizálóval neveznék el, át és vissza a különböző piacok különböző variánsait, amelyeket látszólag véletlenszerű időpontokban mutatnak be néha többször is, ez a Redmi Note 9S is amúgy speciel Indiában Redmi Note 9 Pro néven fut úgy, hogy egyébként van más piacokon is Redmi Note 9 Pro eltérő kamerával, meg Redmi Note 9 csak úgy simán, a Pro Max nevű verzióról nem is beszélve. Zárjuk rövidre: itthon a Xiaomi.hu a sima és az S változatot forgalmazza, ez utóbbiról lesz mindjárt szó.

Doboz, külső

A csomagolás nem bonyolult: fehér doboz, termékkép, néhány technikai jellegű információ, inkább túrjunk bele. Headset nem lesz, de a Type-C kábel mellett 22,5 W teljesítményű töltőfejet találunk, valamint némi papírhajtogatás után a jutalmunk egy szilikon tok, amely szokás szerint pont síkba hozza a hátlapi kameraszigetet.

[+]

Ez a sziget inkább pódium, adott a négy lencse megemelve, alattuk viszont a LED villanó irányában maga hátlap is fekete egy részen, mintha egy szimmetrikus emlékhely előtt térköveztek volna, hogy az egységsugarú politikus ne tévessze el, hogy merről kell vinni a koszorút. Ez a kamera-emlékmű elég rendesen kilóg a hátlapból, meg jó éles is a széle, nem akarok nagyon Nostradamus nyomdokaiba lépni, de van egy olyan sejtésem, hogy a tok nélkül használt Redmi Note 9S először a kamera szegélyénél fog kopni.

[+]

Mellesleg ez a kamerakiképzés és a kijelzőn felül középre tett előlapi szelfiluk segít megkülönböztetni egymástól a Redmi 9 különböző verzióit, a sima modellen egy fokkal hangsúlyosabb a hátlapi kamerasziget, a luk elöl pedig balra csúszott, míg a Pro verzión nincs a fotós szett körül fekete betét. Szemből a 6,67 inches kijelző alapvetően meghatározza a látképet és a méreteket, a 209 grammos tömeg mindenképpen az érezhető kategóriába esik, a kávák vékonyak, alulra egy picit több jutott, viszont a felső élre elfért egy beszédhangszóró is. Plusz egy értesítési LED is, ami filléres apróság (ezen a ponton első alkalommal visszautalnék a cikk címre), de nagyon hasznos.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Pláne, mert a kijelző IPS, tehát az always-on megoldás kilőve (nem mintha ne lehetne megcsinálni, csak sokat fogyasztana), a felbontás pedig szokás szerint 1080 x 2400 pixeles, ami ebben a méretben abszolút megfelelő. Ráadásul korrekt fénysűrűséggel bír, egyébként reklámozza is a gyártó, hogy 450 nitet képes magából kipréselni a panel, amit a mi méréseink is alátámasztottak, ráadásul a minimum fényerő sem magas, plusz nem tükröződik olyan nagyon sem.

[+]

Ha körbejárjuk a terméket, akkor roppant elégedettek lehetünk, hiszen alul a Type-C és a hangszóró mellett megvan a 3,5 mm-es jack dugasz, felül találunk infrát a másodlagos mikrofon mellett, balra a SIM-fiókba két nanoSIM és egy microSD is befér, jobbra pedig a hangerőt szabályozó gombpáros alatt egy igen hatékony ujjlenyomat-olvasó ücsörög, amely egyben a bekapcsoló gomb is. Ergonómiai szempontból is majdnem hibátlan a történet, pont a biometrikus szenzor van talán kicsit magasabban annál, mint ahová magamtól nyúlnék, de nem nehéz megszokni a helyét, pláne azért, mert remekül kitapintható.

[+]

Az egész telefon remekül össze van rakva, elöl-hátul Gorilla Glass 5 védi, persze tok nélkül kicsit csúszik, nagyon csillog és irgalmatlan hatásfokkal szippantja magára a port és az ujjlenyomatokat, főleg ez az Aurora Blue fantázianevű árnyalat, de létezik a termék fehérben és szürkében is. Viszont tény, hogy ez a Redmi már nem az a Redmi, mint ami évekkel ezelőtt volt és kis méretével is hódított. Ez egy méretes telefon, ami illeszkedik a mostani trendekbe kameralukkal, sok hátsó lencsével és kijelződomináns előlappal.

Hardver, UI

A Redmi széria mindig is erős volt abban, hogy adott áron a kategória átlagához képest erősebb vasat kínál. Ez mostanra már nem mindig teljesen egyértelmű (a sima Redmi 9 például MediaTek chipsetet kapott), de jelen esetben el lehet mondani, hogy a Qualcomm Snapdragon 720G minimum 6 GB RAM-mal megtámogatva bőven elég bármire, amire egy átlagember használni óhajtja, saját árszintjén pedig kimondottan ütős megoldás. A lenti sebességteszteknél próbáltunk keresni hasonló árfekvésű modelleket, elég jól látható, hogy a Note 9S miért vonzó ajánlat, ha pusztán a számítási teljesítmény alapján ítélünk.

Az Android 10-re épülő MIUI 11-es (11.0.3) kezelőfelületet nem kell különösebben bemutatni azoknak, akik már használtak Xiaomi telefont. Pont a tesztidőszak alatt jött meg a májusi biztonsági frissítés, szóval ezzel szokás szerint nincsen gond. A kezelőfelület testreszabhatósága továbbra is példaértékű, manuálisan csavargatható színhőmérséklettel, rácskiosztással, betűmérettel, letölthető témákkal, sötét móddal, gesztusvezérlési opciókkal. Továbbra is nagy kedvencünk, hogy alkalmazásváltás esetén el lehet homályosítani a többi futó app kisképét, kétféleképpen rejthető a kameraluk, van lebegőgomb gyorsfunkciókkal, egykezes üzemmód, meg külön vállalati mód, ami különféle céges policy-k szerint működteti a telefont.

[+]

A gyári alkalmazáskínálatot is okosan válogatta össze a Redmi csapata, Facebook, Netflix és WPS Office ül az extra mappában, diktafon, iránytű, QR-olvasó, megosztási és költöztetési appok a másikban, kapott a Google is egy külön foldert, illetve viszonylag feleslegesen feltoltak pár játékot is, ezeket mondjuk 10-ből 9 júzer törölni fogja. Vannak azonban hasznos rendszeralkalmazásaink is, mint amilyen a Tisztító, ami üríti a cache-t és a memóriát (csak aztán bedob egy hirdetést, ami eléggé WTF), a Biztonság ikon mögött pedig adatforgalom monitorozást, tiltólistát, alkalmazások engedélykezelését, víruskeresést és akkumulátorkezelést fogunk találni.

[+]

Mindezeken felül megvannak a szokásos apróságok, jegyzetelő, fájlkezelő, időjárás, számológép, valamint akad egy app arra, hogy videóra vegyük a képernyőn történteket, illetve nem hiányzik a Mi Távirányító, ami egy óriási adatbázisban történő turkálással segít abban, hogy mindenféle eszközöket vezéreljünk. Voltam én már olyan budapesti kórházban, ahol tévé ugyan volt a szobában, de a kontroller már rég elveszett (ellopták, eltörték, megették), de pont egy korábbi Redmi tesztcucc volt nálam, ami megoldotta, pedig életemben nem hallottam még arról a márkáról, ami a tévére volt írva (és felidézni sem tudom). És persze külön kipróbáltam a közelségszenzort, minden Xiaomi mumusát, ami viszont nálam ezúttal tökéletesen működött, vállal fejhez szorítva, egyik fülemtől a másikhoz áttéve, magam elé emelve és visszarakva minden úgy üzemelt, ahogyan egyébként a telefonok zöménél ez elvárható. No, még egy filléres dolog, amit sikerült megoldani.

Multimédia

Hogy egy középkategóriás telefon hátlapján négy kamera is van, az manapság már nem meglepő. Mindenki tülekszik, hogy minél több és jobb szenzort adjon, de többet adni könnyebb, mint jobbat, ez tisztán látszik. Ha például egy ütőképes, fókuszálással ellátott nagylátószögű szenzorunk van, akkor a helyet foglaló makró modulnak semmi keresnivalója hátul, ha van zoom lencse, akkor pedig a mélységszenzor lesz felesleges, tehát alapvetően a csúcsminőséget és flexibilitást három szenzorral is lehetne hozni. Itt viszont négy van, egy Samsung szenzor adja a főkamera (és az ultraszéles) hátterét 48 megapixeles maximális felbontással, de quad-Bayer megoldással (tehát 12 megapixelen lesz tényleg jó), egy 8 megapixeles, 119 fokos látószögű ultraszéles modul a másodlagos kameránk, de akad egy 5 megapixeles makrós és egy 2 megapixeles mélységérzékelős szenzor is, így jön ki a négy. Az előlapra 16 megapixeles egység jutott, itt egy példafotó, amit készítettem vele.

[+]

Fotózás közben válthatunk a normál, az ultraszéles és a kétszeres zoom között, ez utóbbi azonban a főkamera adataiból vágja meg a fotót. A 48 megapixeles felbontást egy külön gombbal tudjuk aktiválni, a makrót pedig a további opciók között fogjuk megtalálni a dioráma (makett hatás), a dokumentum, az időzítő, a rács és a vízszintező között valahol. Oldalról még elérhető a panoráma és az éjszakai mód, valamint Pro néven a manuális opció, ahol fehéregyensúly, blende, ISO, záridő és EV babrálható, viszont ezt mindhárom szenzorral tudjuk használni (normál, széles, makró), ami nem gyakori megoldás. Alant sorban a 48 és a 12 megapixeles fotók, aztán a zoom és a nagylátószög található egymás mellett:

A maga árszintjén egyáltalán nem rossz ez a kamerakombó. Viszont valahogy pont az arany középút nem jön össze, 48 megapixelen sok a képzaj és gyengébb a vonalélesség, 12 megapixelen pont az ellenkező irányba leng ki az inga: kicsit túl vannak mosva a zajos részek, plusz az algoritmus is hajlamos túlélesíteni, pláne, ha az automatikus HDR is bekapcsol. Szóval lehetne rajta még finomítgatni, de összességében azért nincs komoly panasz. A zoom mód persze a vonalélesség kapcsán most is gyengélkedik, az ultraszéles látószögű modul pedig minden aspektus kapcsán gyengébb, de ha a téma és a fényviszonyok engedik, akkor időnként jól tud jönni. A makró lencsével is termeltünk néhány illusztratív alkotást, itt nem mindig jön össze elsőre a fókusz, de ha a méhecske nem rohan sehová, akkor talán van lehetőségünk két-három exponálást is elkövetni a sérelmére.

Az éjszakai mód csak a főkamerával hajlandó működni, igaz, itt használhatjuk a zoomot is, de az már nappal sem volt egy csodálatosan kifinomult valami, szóval gyengébb fényviszonyok esetén még kevésbé érdemes erőlködni vele:

maximum 4K felbontás és 30 fps képkockasebesség mellett tudunk, elvileg minden paraméter mellett is működik az elektronikus stabilizáció, de azért ez annyira nem hatékony még Full HD mellett sem. Menet közben nem lehet váltani a másik kamerára, az ultraszéles látószög ráadásul maximum 30 fps-t tud kipréselni magából, ha a felbontás Full HD. Jöjjön pár példa előbb a nappali környezetben:

Majd pedig este is megnézzük mindkét látószöget:

A hang nagyjából oké, a színek rendben és a fókusz is általában stabil nappal, de nagyon kibillenthetetlenül erős fogásra lesz szükségünk, ha a kézremegéseinktől meg szeretnénk kímélni a publikumot. Este már ne várjunk sokat, főleg az ultraszéles látószög igen gyenge, de ezen az árszinten ez nem meglepő.

[+]

Zenei fronton sem fogunk csalódni, egyrészt nem hiányzik a 3,5 mm-es jack dugasz, amin meglehetősen korrekt minőségben távozik a hang, ha egy jobb minőségű tartozékot használunk. Ezt egyébként lehet paraméterezni, vagyis a hangzásképet a szoftver annak megfelelően is állítgatja, hogy milyen headsetünk van, nyilván az általános megoldások mellett a saját gyártmányú megoldásokat preferálja, de van szabadon csavargatható equlaizer is. Kihangosítva már nem ilyen vidám a helyzet, az alsó hangszóró eléggé közepes minőséget produkál. Viszont van FM-rádiónk (headset kell hozzá), illetve egészen remek diktafonunk, amit roppant sok opcióval ruházott fel a gyártó, egész ügyes, ha mi is egész ügyesek vagyunk és tudjuk, hogy melyik helyzetben hogyan érdemes használni.

Adatátvitel, akkumulátor

Az összes hazai 4G hálózaton elszaladgál a termék, van benne kétcsatornás WiFi modul (több hálózaton is hiba nélkül üzemelt), a pozícionálással összefüggő technológiák (GPS, GALILEO, GLONASS, BDS) pedig precízen és gyorsan hadrendbe állnak igény esetén. A Bluetooth 5.0-s, az USB 2.0-s (és tudja az OTG-t), ott mosolyog a termék tetején az infra, szóval mi is mosolyoghatnánk, de megint egy filléres apróság maradt el, méghozzá az NFC. Ezt azért sem értem, mert az olcsóbb Redmi 9-ben benne van, legutóbb rákerestem, hogy amúgy mennyibe kerül egy RFID chip, kijött valami 0,1 dolláros ár, nyilván kell hozzá licensz is, de tényleg ezen múlt volna? Kár ezért a bakiért.

[+]

A böngészés a Chrome mellett a gyártó saját szoftverével is megoldható, amely egyébként Mi fiókkal is szinkronizál, van benne sötét mód, asztali nézet és adatforgalom csökkentő beállítás is. Vitathatatlanul az egyik fő vonzereje a terméknek a hátlap alá rakott 5020 mAh-s akkumulátor, ami a csúcsmodellek között is tiszteletet parancsolna, tehát nem meglepő módon az üzemidő kiemelkedően jó. Ha például csak videót néznék a telefonon, akkor én előbb merülnék le, mert 15-16 órán át képes egy töltéssel ilyesmit szolgáltatni az eszköz, szóval simán be lehet rendezkedni aktívabb használat mellett is a kétnapos ciklusokra. A töltőfej 22,5 Wattot produkál, noha a termék csak 18 Watton tud energiát felvenni, ám a Xiaominál van kábé háromféle töltőfej, azt adják mindenhez, így lehetséges, hogy a Redmi Note 9S-nek combosabb ez a tartozéka, mint amit a telefon amúgy kihasznál. Fél óra alatt 35%-ot rakott a telepbe (ne feledjük, hogy mekkora az akku), egy óra alatt pedig 64%-ra pumpálta fel, a teljes töltéshez azért így is kell közel két óra.

[+]

Összegzés. A Redmi Note 9S megint egy majdnem tökéletesen eltalált termék a maga árszintjén. A design annyira nem extra, de az ergonómia példás, a hardver simán az egyik legjobb ennyi pénzért, a kamerák hozzák az elvárt szintet (videóban lehetne még lépni felfelé), nincs közelségszenzor-parajelenség, van értesítési LED, hatalmas az akkumulátor, friss a MIUI felület, került bele infra, de úgy egyébként is egy olyan készülék, hogy tényleg csak abba az egy dologba tudok belekötni, hogy hol a viharban maradt el az NFC egy ennyire kiegyensúlyozott és átgondolt termékből. Persze ahhoz képest, hogy a korabeli Redmi cuccok ára mennyi volt, a Note 9S 90 ezer forintos ára magas, de ha úgy nézzük, hogy hasonló pénzért mik vannak a piacon és azok mire képesek, akkor viszont rá fogunk jönni, hogy elég versenyképes maradt még mindig a brand. A Samsung az A51-et tudja felmutatni 100k felett valamivel, ott az AMOLED panel vonzó, de minden másban összességében kicsit gyengébb a cucc, a Huawei kínálatából a Nova 5T is még mindig 100 ezer forint felett megy, a Nokia 7.2 is többe kerül (és szintén nem jobb), a TCL 10 Pro még meg sem jelent, de az is drágább lesz egy 20-assal, a Realme 6 sem fogja letaszítani tudásban a Redmit, szóval nem nagyon tudok más terméket mondani a hivatalosnak tekinthető, 90 ezer forintos ár körül, ami ennyire egyben van minden funkció kapcsán. Csak az a fránya NFC hiányzik belőle, ezen múlt a “különösen” jelző az “ajánlott” plecsnink elől.

Redmi Note 9S

Bog

A készüléket a Xiaomi.hu ajánlotta fel tesztre, a Redmi Note 9S az alábbi linken érhető el.

Specifikáció

Redmi Note 9S

	Külső
	Méretek	165,8 x 76,7 x 8,8 milliméter
	Tömeg	209 gramm
	Színvariációk	kék, fehér, szürke
	Kijelző képátlója	6,67 hüvelyk
	Képaránya	20:9
	Felbontása	1080 x 2400 pixel (395 ppi)
	Típusa, frekvenciája	IPS LCD, 60 Hz
	Értesítő LED	van
	Biometrikus védelem	ujjlenyomat-olvasó (bekapcsolóba építve jobbra) és 2D arcfelismerés
	Hardver
	SoC típusa, csíkszélessége	Qualcomm Snapdragon 720G, 8 nm
	Processzor	2 x 2,3 GHz Kryo 465 Gold + 6 x 1,8 GHz Kryo 465 Silver
	Grafikus chip	Adreno 618
	RAM, tárhely mérete	6, 128 GB
	Memória bővítése	microSD
	Adatátvitel
	Technológiák	2G / 3G / 4G
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/2/3/4/5/7/8/12/13/17/19/20/25 LTE B26/28/29/32/34/38/39/40/41/46/66
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	eSIM támogatás	nincs
	Bluetooth	5.0 (A2DP, LE)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac (kétcsatornás, HotSpot, Direct)
	USB	USB 2.0 (Type-C, MTP, OTG)
	Navigáció	A-GPS, GPS, GLONASS, Galileo, BeiDou
	NFC	nincs
	Infra	van
	Szoftver
	Rendszer, felület	Android 10, MIUI 11
	Multimédia
	Hátlapi kamerarendszer	48 megapixel (26 mm, f/1,8, PDAF) 8 megapixel (119 fok, f/2,2) 5 megapixel (makró, f/2,4) 2 megapixel (mélység, f/2,4) LED villanó
	Előlapi kamerarendszer	16 megapixel (f/2,5)
	Videófelvétel	4K (30 fps), 1080p (60 fps)
	Jack kimenet	van
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Akkumulátor	5020 mAh lítium-polymer
	Vezetékes töltés	18 watt
	Vezetékmentes töltés	nincs
	Egyebek
	Giroszkóp, gyorsulásmérő, iránytű, hangszenzor, közelségérzékelő, fényérzékelő