Multimédia
Hogy milyen kameraszenzort használ a termék, arról minden alkalmazást mást mond, lehet Omnivision, lehet Samsung, de ez utóbbit kissé zárójelbe teszi, hogy a maximális felbontás ezúttal nem 50, hanem 48 megapixel. Ez lényegében mindegy, mert alapesetben 12 megapixeles fotókat fogunk lőni, autofókusz van, optikai stabilizáció azonban ebben a termékben még nincs, a széria következő tagja, a Note 12 Pro már kínál ilyesmit. Az ultraszéles modul megint megúszós, a 8 megapixeles felbontás és az autofókusz hiánya is aláhúzza ezt, a 2 megapixeles makró pedig igen korlátozottan használható bármire a fix fókusztávolság és az alacsony felbontás mellett. Persze lehet fotózgatni teljes felbontásban is, meg is tettük, de sok értelme nincsen, mutatjuk a képeket:
48 MP
 |
 |
 |
 |
12 MP
 |
 |
 |
 |
2x szenzorzoom
 |
 |
 |
 |
Ultraszéles
 |
 |
 |
 |
Maximális felbontás mellett a képek nem jók. Szétesnek a részletek, sok a zaj, 12 megapixelben viszont már korrekt az eredmény, ha nem is világbajnok. Itt a képek sarkainál lesz esetleges a rajzolat, de nincs túltolva a zajszűrés, nem lesznek elmosódottak még a leveles faágak sem, a színeket sem tolja túl az automatika, relatív életszerű, használható felvételek jönnek össze — amíg a fényviszonyok is rendben vannak. Az ultraszéles kamera láthatóan gyengébb, a középkategóriában még elmegy, de már ezen az árszinten is láttunk jobbat mind felbontásban, mind részletességben. Ha leszáll az este, akkor már a főkamera apró szenzorának hátrányai is kiütköznek:
 |
 |
 |
 |
Mert sajnos hiába az esti mód, nagyon zajos, nagyon szemcsés felvételeket lehet csak összehozni, ezeken a fotókon már masszívan este van, de a tapasztalat az, hogy a kamerának nagy szüksége van a jó fényekre, félhomályos, vagy mesterségesen megvilágított szobában már nem lesznek jók a fotók, az ilyen-olyan családi összejöveteleket tartsuk a szabadban a napfény alatt, ha a Redmi Note 12 5G-vel óhajtunk mindent normális minőségben megörökíteni, megmutatom, hogy mit csinál a kamera, ha a környezet nem ideális:
 |
 |
 |
 |
Szintén nem erőssége a gépnek a szelfi, amiben szoftveres portrémód is van, itt vannak a példák:
 |
 |
 |
 |
Nappal egész ügyes, még a szoftveres háttérelhomályosítást (portré mód) is korrektül megcsinálja, de gyengébb fényviszonyok között és este már látszanak a szenzor korlátai. Ha videózni óhajtunk, akkor Full HD és 30 fps az elérhető legjobb minőség, ráadásul a felvétel közben nem lehet váltani a kamerák között, valamint a stabilizáció is csak elektronikus. Ideszórok egy raklapnyi videót:
Ez azért relatív gyenge, akárhogyan is nézem. A kép nem elég éles, az elektronikus stabilizáció meglehetősen darabos, a felvétel színvilága fakó, este ugrál a fókusz és rengeteg a zaj, szóval az egyetlen tényleges pozitívum, hogy a hang viszont korrektnek mondható. Az előlapi modulnál a dinamikartomány lesz szűkös, illetve a látószög is az, messze kinyújtott kézzel tudunk úgy mozgóképet felvenni magunkról, hogy a fejünk beleférjen a képbe, a stabi itt egy fokkal mintha ügyesebb lenne, de nagy általánosságban az a verdikt, hogy a termék kamerás szempontból egyedül a jó fényviszonyok mellett működtetett hátlapi főkamera 12 megapixeles felbontásában tud érvényes produkciót nyújtani, minden más látószög és gyengébb megvilágítás esetén hamar kiütköznek a hibák, videózásban pedig pláne nem brillírozik.
[+]
A zenei felhozatal viszont egy fokkal jobb, bár nincs sztereó hangszóró, csak alulról jön a hang, de ott egész jó a minőség. A helyzeten sokat dob, hogy van gyári zenelejátszó, a készülék felső részén találunk 3,5 mm-es jack csatlakozót, ráadásul még az FM-rádió is felbukkan a funkciók között, amit manapság szeretnek elfelejteni azok a gyártók is, akik adott esetben megtartják a jack dugaszt. Mondjuk ennyi erővel az RDS funkciót is betehették volna, de ez kimaradt, kézzel tudjuk elnevezgetni az állomásokat.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
