Bevezető, külső
2021 májusában mutatkozott be a Redmi AirDots 3 Pro Kínában, mely az öreg kontinensre már Redmi Buds 3 Pro néven érkezett meg. Ugyanarról a termékről van szó, a kínai és a magyar árazás között azonban közel tízezer forintnyi különbség van, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül úgy, hogy a füles az ár-érték arányával próbál kitűnni a mindent elborító TWS áradatból.
A Redmi Buds 3 Pro előtt a Xiaomi családhoz tartozó márkák fülhallgatói közül csak a Mi True Wireless Earbuds Basic 2-höz volt szerencsém, így - bár nem szép dolog az előítéletesség - nem vártam sokat a Redmi fülhallgatójától, ám annál kellemesebbet csalódtam. A csomagolás és az összeszerelés minősége hozza a háromszor-ötször ennyibe kerülő kiegészítők szintjét. A fülhallgató színéhez passzoló dobozt (fehér a szürke füleshez, fekete a feketéhez) kinyitva a bölcsőjükben találjuk a fülhallgatókat. Alatta egy kisebb papírdobozban három pár gumiharang (S-től L-es méretig), valamint egy USB-A - USB-C töltőkábel várja a használatot. A fülhallgatókon alapból M-es méretű gumiharangok vannak, ezek az átlagos méretű fülemben kényelmesen ültek, egy 40 perces futás során sem mozogtak el, nem kellett őket igazgatnom. Az IPX4-nek hála a verejték sem tett kárt bennük.
A fülesek darabja 4,9 grammot nyom, így nem húzza, nem nyomja a fület (még maszkban sem), a tokkal együtt 55 gramm súlyú a cucc. Kényelmesen elfér zsebben, táskában, viszont a nálam járt matt szürke tesztpéldány hajlamos volt kisebb-nagyobb foltokat felszedni, például a farmerem kékje megfogta a fedelet. Ilyen esetben nedves rongy, gyors törlés, és már olyan is mint az új, a fedél pedig közben stabilan tart. A mágnes és a zsanér meglehetősen erős egyébként, véletlenül biztosan nem fogjuk kinyitni a tokot. A fülesek kivétele és visszatétele egyértelműen jön, kialakításuk miatt nem tudjuk őket rosszul a tokba tenni. A Redmi Buds 3 Pro kialakítása szár nélküli in-ear, a fülkagylóban és a hallójáratban egyszerre ül a kütyü, nem lóg ki a fül síkjából. Az nem tetszett, hogy az ovális alakú érintőrész fényes, furcsán elüt az ametisztre hajazó felület a többi matt résztől. Érintésérzékenysége megfelelő, dupla vagy tripla tapintásra reagál, fantomérintéseket pedig nem produkált a másfél hetes teszt alatt.
Az engem egy kavicsra emlékeztető tok elején találunk egy gombot a manuális párosításhoz és egy LED-et, utóbbi fehéren világít, ha kellő töltöttsége van a beépített 470 milliamperórás telepnek, narancssárgán, ha már merülünk. A tok alján az USB-C csatlakozó, a hátulján pedig egy szolid Redmi felirat található, ami fölött egy Qi szabványú töltés felvételére alkalmas tekercs található. A maximum 5 watt felvételére képes vezeték nélküli töltés kicsit lutri, nem minden esetben működött nálam: a Galaxy S10+ hátuljára téve például nem érzékelte a telefon által megosztott energiát a fülhallgató, de egy asztali töltőlapra lerakva simán szívta az áramot. A mellékelt vezetéket egy 5 wattos fali adapterbe dugva 2,5 óra kellett a fülhallgatónak a teljes feltöltéshez.
Hirdetés
Üzemidő, kapcsolat
ANC nélkül egyhuzamban hat órányi zenelejátszást ígér a gyártó, a tokban összesen 28 órányi üzemidőre elég energia van. Tapasztalataim szerint a fülhallgatót ANC-vel és 65 százalék körüli hangerőn használva elég kéthetente töltőre dugni, azoknak, akik napi egy-másfél órás ingázáshoz használnák, szerintem elég lesz. Egy óra ANC-s zenehallgatás 24 százalékot vitt le a töltöttségből nálam úgy, hogy egyszerre két eszközre csatlakozott a Buds. Ha valakinek hirtelen kellene üzemidő, a tokban töltött tíz perc után három órányi működésre képes a Redmi füldugója ANC nélkül.
Telefonos kapcsolat terén van még mit javítani. A fülhallgatóhoz iOS-re egyáltalán nincs támogató alkalmazás, és Androidra is csak egy harmadik féltől származó program van, a Xiaomi nem biztosít semmit a régióban. Akinek a márka saját MIUI rendszerét futtató telefonja van, az megkapja a gyors párosítást, a Bluetooth beállítások között pedig programozhatja, hogy a fülhallgató érintőfelülete mit csináljon. Ami nekem furcsa volt, hogy a Redmi Note 11 Pro 5G telefon csak együtt engedett a jobb és a bal felületnek parancsot adni a beállítások között, külön-külön nem.
A MIUI így látja a Redmi Buds 3 Pro fülhallgatót [+]
A Mi Buds M8 alkalmazás (Google Play) ennél jóval többet tud, lényegében átadja a gyártó által a távol-keleti régióban használt Mi AI app teljes funkcionalitását. Ebben egyesével állíthatjuk, melyik érintőfelület hány érintésre mit csináljon (lásd a képeken), látjuk a fülhallgatók és a tok töltöttségét az értesítéseink között, valamint a zajszűrés erősségén is részletesen állíthatunk egy többpontos csúszkán. Magyar nyelv nincs a programban, de a világnyelvek közül jelen van a német, angol, spanyol, plusz egyértelmű ábrák is segítenek abban, hogy melyik menüpont mire való. Ha valakinek iPhone-ja van, sajnos kimarad ebből a buliból, az almás telefonokon az alapértelmezett három érintéssel a következő dalra ugrás, valamint a nyomva tartással a maximális zajszűrés és az átengedő mód közti váltás marad a fülhallgatón. Hacsak nincs egy androidos eszköz is kéznél, amin korábban beállította a Buds 3-at, ilyen esetben ugyanis a kütyü megjegyzi és iOS-re is átviszi a beállításokat. A töltöttségről legalább egy közelítő értéket alapból is láthatunk az iPhone vezérlőközpontját lehúzva.
A Mi Buds M8 alkalmazás jóval több lehetőséget biztosít, mint a gyári beállítások. [+]
A Bluetooth kapcsolat stabil volt (RSSI: -28 dBM) és a két eszközös multipont is jól működött nálam. Egyszer tapasztaltam hibát, amikor a bal füles csatlakozott, de a jobb nem akart, ezt megoldotta, hogy visszatettem a töltőbe, lezártam a fedelet, majd kinyitottam és újra kivettem a füleseket. A laptopom és a telefonom között a váltás sima és gyors volt, a fülhallgató automatikusan átkapcsolt a mobilra, mikor bejövő hívás érkezett és megállította a lejátszást a számítógépen. A mindennapok során hangkiesést nem tapasztaltam, laptopon (Bluetooth 4.2) lejátszott videó közben viszont szemmel látható csúszást igen. Telefonról (Bluetooth 5.2-n) már nem volt ilyen, ott úgy tűnt, tartotta a gyártó által ígért 69 milliszekundumos késleltetést a füles. Furcsa jelenség volt viszont, hogy a bejövő hívásoknál kellett vagy 2-3 másodperc, mire a fülhallgatón keresztül a vonal másik végéről hallottam, mit mondanak és engem is hallottak, hiába alapértelmezetten a fülhallgatón vettem fel a hívást.
ANC, hangminőség, összegzés
A hallójáratban ülő kialakítás alapból segít tompítani környezetünk hangjait, de akinek ez nem lenne elég, azt kisegíti a három mikrofont használó aktív zajszűrés is, ami 35 decibelig fogja megállítani a külvilágot. A monoton zajokkal jól boldogul minimális zúgás mellett, így a villamos vagy busz motorját, az éppen püfölt laptop billentyűzet hangját megakasztja az ANC hálója, de az átlagos utcai zajok, például egy elhaladó autó (hacsak nem elektromos), vagy a mellettünk ülő beszélgetők hangja már beszűrődik. Ezt ki lehet játszani azzal, hogy a hangerőn emelünk, de tapasztalataim szerint az 50 és 70 százalék közötti hangerővel nyújtja a leginkább kiegyensúlyozott és fülnek kellemes hangzást a fülhallgató. Van lehetőség intelligens ANC aktiválására is, ez papíron a külvilág hangjait elemezve állít a zajszűrés mértékén, a gyakorlatban ebből én semmit nem érzékeltem, ráadásul nem is tudtam minden készüléken bekapcsolni.
A transzparens mód jó, a külvilág zajait minimális zúgással vegyítve engedi át a fülhallgató, a hangosbemondón hallani a következő megálló nevét megfelelően, hosszabb beszélgetésbe azonban nem kezdenék rajta keresztül, a mikrofonok korrekten, de kissé tompán veszik fel és adják tovább a másik fél beszédhangját. A széllel jó barátságot biztosan nem ápoló beépített mikrofonok hívás közben pedig a szokásosnál halkabban, de jól érthetően fognak minket a túloldalon megszólaltatni a kapott visszajelzések alapján.
A hangzásra nem tudok panaszkodni, a mélyek öblösek, de még nem durván tolakodók, a közepes tartomány hangjai tiszták, a magas hangok néha üresebben szólalnak meg a fülemben, mint szeretném. Forrástól függően a 9 milliméteres dinamikus driverek keltette térérzet is jó, az agyunkat nem fogjuk eldobni attól, hogy hirtelen meghallottuk, honnan kellene szólnia egy hangszernek, de nem túlzás azt mondani, hogy kategóriájában meglepően kiegyensúlyozott összhatást ad a termék. A modern elektronikus tánczene egyértelműen jobban áll a fülhallgatónak, Calvin Harris Pray to Godja sokkal élvezhetőbben szólalt meg a Budson keresztül, mint mondjuk a Cage the Elephant Cold Cold Coldja, de a Röyksopp What else is there?-jének magasabb részleteivel is már meggyűlt a Buds 3 Pro baja a mély dominanciája miatt. Beszélgetős műsort, podcastet hallgatni kellemes élmény rajta, az emberi beszédet életszerűen, a valósághoz hűen adja vissza a fülhallgató.
Hangszínszabályzó sajnos nincsen, így ha valaki finomhangolna, akkor azt a készüléke vagy zeneszolgáltatója beállításai között teheti csak meg. A fülhallgató az SBC és az AAC kodeket támogatja, a kapcsolat mindkettővel kellően stabil, jelentős hangzásbeli eltérést pedig nem tapasztaltam. A Buds 3 Pro páros egyik fele használható egyedül is, ilyenkor mindkét sáv egy fülesen át fog szólni.
A Redmi Buds 3 Pro egy jó termék, legnagyobb problémája az ára. Az AirDots 3 Pro néven futó távol-keleti változat, vagy kis utánajárással az Európába szánt Buds 3 Pro is megrendelhető 13 ezer forint körüli összegért, a hivatalos magyar boltban azonban száz híján 22 ezer forintot kérnek el érte. Ha 15-16 ezer forint körül lenne itthon is, jó vétel lenne, még talán elnézném a dedikált app hiányát is. De a 20 ezres határt átlépve már nem oké egy Xiaomi méretű cégtől, hogy nem hoz egy olyan programot is, amihez szükség lenne a fülhallgató teljes potenciáljának kiaknázásához. Életszerű alternatíva lehet a Realme Buds Air 2, ami száras kialakítással és a mélyebbekre orientált hangzással ugyan, de pont azokban a pontokban teljesít jól, ahol a Redmi nem, mindezt olcsóbban. Akinek pedig nem kell az ANC, annak még mindig a Honor Choice-t ajánljuk az árkategóriában, vagy ha többet szánna rá, akkor gondolkodás nélkül a Sony WF-C500-at, a Xiaomi pedig pótolhatja addig a hiányosságait.
Virág Dani