Kamerák, multimédia
Öt kamerát kínál a Redmi 9, ami egyfelől dicséretes mennyiség, másfelől ott a félelem, hogy nem jutott idő mindegyik optimalizálására. A fixfókuszos, 8 megapixeles szelfikamera mondjuk korrekt, ha kell HDR-t is bevet, hátul pedig 13 megapixeles főkamera villog PD-autofókusszal, f/2,2-es rekeszértékű optikával, hardveres stabilizálás vagy pixel binning trükkök nélkül. Mellé 8 megapixeles ultraszéles modul szegődött 118 fokos látószöggel (f/2,2, fixfókusz), valamint a feleslegesebb darabok közül makrókamera (5 megapixel, f/2,4) és mélységérzékelő (2 megapixel, íme, egy elfogadható minőségű portré).
[+]
[+]
A szoftver három másodperces hatásszünettel indul és fürgén élesít, a három lencseváltó ikon viszont ne tévesszen meg senkit: a 2x-es zoom digitális. Érdemes a HDR-t automatára tenni (és vele együtt este a Redmit stabilan tartani), az AI-t pedig kikapcsolni, mert gyakorta tolja túl a színeket és a kontrasztot. Örvendetes, hogy kézi módban a normál, a széles és a makrólencse is testreszabható, a záridő állítást beleértve, és bár a program nem kínálja fel, a Manual Camerával sikerült egy DNG RAW nyersfájlt menteni, majd feldolgozni rengeteg részlettel, némi pöttymintál égalján (balra). Vesd össze vele az automatika JPG eredményét jobbra, aztán következzék a normál és ultraszéles gyűjtemény zebramintában.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Az automatika gyakorta exponál túl és korrigál HDR-rel, amitől a képek mosottak. Középre és egyébként nyomtatásra jut elég részlet, de azért az algoritmus bátran összemossa a hasonló tónusú részeket. Bár alacsonyabb az ultraszéles kamera felbontása és gyengébb a rajzolata, az árszinten jellemző, visszafogott minőség helyett használható eredmények születnek: ennyiért érdemes megbecsülni ezt a produktumot.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Más kérdés, hogy este fátyolos-homályos-impresszionista stílusban emlékeztet minket az extra lencse arra, hogy a Mi 10 Pro minőségéért bizony mélyen az ember zsebébe kell nyúlni, és sajnálatos módon a főkamera sincs a helyzet magaslatán, ha a sötétben vonalélességről van szó. Ez utóbbitól többet vártam, főleg úgy, hogy az expozíció, a dinamika és a fehéregyensúly rendben, ergo az alapok adottak voltak a jobb minőséghez.
 |
 |
 |
 |
Gyakran hangsúlyozom a kis felbontású makrókamerák ipari melléktermék jellegét, és tény, hogy a főkamera közelképei (1-2. kép) részletesebbek a dedikált lencsénél (3-4.). És mégis: az utóbbi a vártnál jobb dinamikával és részletességgel dolgozik, plusz igazán közel lehet férkőzni a makrótémához, csak a fixfókuszos rendszer miatt kell innen-onnan többször kattintani, hogy legalább egy kép éles legyen.
A videózás a Redmi 9 legfőbb gyengéje: nincs meg az árszinten elérhető Note-ok 4K felvétele vagy jófajta elektronikus stabilizálása 1080p-n, a képminőség is közepes. Azért jól jön a normál és ultraszéles videózás (váltás nélkül menet közben), egyébként pedig elfogadható a sztereó hang, bár némi zajszűrés lefülelhető.
[+]
A MIUI-s zenelejátszó a legtöbb fájlformátummal megbirkózik, felkínál jó pár widgetet és beállítást, valamint a füleshez tartozó hangsémát, a 3,5 milliméteres portról nem is beszélve. Arra mondjuk átlagos minőségű hang jut a dinamika és a részletesség tekintetében, nyilván más szintet képvisel egy csúcsmobil, bár az utóbbi kategória manapság nélkülözi az említett portot, akárcsak az itt fellelhető FM-rádiót is.
[+]
Hangkeltésre bőven jutott hely, úgyhogy erélyes hang árad a Redmi 9 monó hangszórójából, amit tisztának a maximumon semmiképp nem mondanék. A dobozos jelleg valamelyest csökken 80%-ra szabályozva, és ilyenkor a sziszegős melléktermék is eltűnik, úgyhogy korrekt a dolog, főleg komolyzene esetében, egy egész pici mélyhanggal megspékelve. A videólejátszó az alapvető kódolásokkal megbirkózik, a DivX, Xvid viszont VLC Playeren fut normálisan, a feliratokat beleértve, ezt külön telepítettem. Nem ez az eszköz fogja kedvenc 4K és HDR videóinkat lejátszani, ezek ugyanis nem futnak normálisan.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
