Előszó
Az okosórák iránt kicsit is érdeklődő olvasóink szinte biztos, hogy annak ellenére is hallottak már a Pebble nevű termékről, hogy arról korábban sem előzetest, sem bemutatót nem tudtunk írni. Ez ugyanis az a termék, amely kirobbantotta az egész forradalmat, így a műfajteremtő Sony után más gyártók is komolyan elkezdtek kacsintgatni az okostelefonokhoz csatlakoztatott órák felé. A Pebble maga a közösség igényének köszönhetően létezik, 2012-ben közel 69 ezer ember nagyjából 10 millió amerikai dollárt dobott össze a Kickstarteren, amivel a projekt azóta is a legnagyobb mértékben támogatottnak számít az oldalon, meg úgy általában a közösségi-finanszírozás által létrehozott termékek között.
Valószínűleg ez az oka annak, hogy a cég, legjobb tudomásunk szerint, egyetlen hazai vállalatot sem keresett meg azért, hogy foglalkozzanak velük. A Pebble-t egy újságnak sem küldték el tesztelésre, egy kereskedőnél sem lehet hivatalos úton hozzájutni, ami nyilván nem tesz jót a hazai eladásoknak, de egy ideig ez valószínűleg nem is lehetett volna reális cél, hiszen már külföldön is olyan nagy volt a kereslet az óra iránt, hogy azt nem is tudták kielégíteni, magyarul hazánkba akkor sem tudtak volna szállítani, ha itt komoly igény mutatkozott volna. Így történhetett tehát meg, hogy csak nagyon lassan érkezett meg hozzánk a kütyü, amelyet az egyik barátunktól kaptunk meg tesztelésre, aki nem meglepő módon saját használatra vette. Persze szomorkodni nincs okunk, jobb későn tesztelni, mint soha, ráadásul mostanra tényleg elég kiforrottá vált az eszköz ahhoz, hogy reális véleményt lehessen róla alkotni, ráadásul hamarosan érkezik a 2.0-s rendszer is hozzá. Manapság ez bizony gond, sokszor kerülnek forgalomba nem végleges szoftverrel felszerelt termékek, melyek bemutatása ennek megfelelően nem mindig olyan egyszerű, mint elsőre tűnik. A lényeg, hogy ezzel most nem lesz probléma.
A Pebble egy apró dobozban érkezik, melynek dizájnjával, információtartalmával nincs gond. Bár itthon a vámnak és a szállításnak köszönhetően nem lehet túlságosan olcsón hozzájutni, külföldön a 150 dolláros árcédulával (33 ezer forint) nem számít egy drága kütyünek, így nem meglepő, hogy díszdobozt, töltőbölcsőt vagy egyéb extrákat nem kapunk hozzá, csupán egy USB-ről működő töltőkábelt, melynek csatlakozója teljesen egyedi, úgyhogy nem érdemes elhagyni. A Pebble alapértelmezésben gumiból készült szíjjal érkezik, de az óra tulajdonosa azt hamar lecserélte egy bőrszíjra, így az itt szereplő fotókon az óra azzal látható; én magam is inkább a bőrből készült szíjakat kedvelem, úgyhogy a tesztelés során végig azzal használtam, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a gyári gumiszíj is nagyon kényelmes, ugyanakkor látványra viszont jellegtelen, úgyhogy a cserét kizárólag vizuális ingerek vezérelhetik, a kényelemmel valószínűleg keveseknek lesz baja.
Hirdetés
Külső, kijelző
A Pebble különlegessége a kijelzőjében rejlik, úgyhogy a bemutatást érdemes ezzel kezdeni. Az előlapon egy kissé hosszúkás Sharp Memory LCD panel található, melynek képátmérője 1,26 hüvelyk, felbontása pedig 144 x 168 pixel. A megjelenítő kizárólag fekete-fehér színekkel operál, ami miatt megvolt az a bájos érzésem, mintha ismét egy 3510-es Nokiát használtam volna. A retro-érzést erősítette a kissé kékes színű háttérvilágítás, melynek köszönhetően az óra sötétben is használható. Ez a fény egyébként mozgásra is elő tud jönni, elég kissé megráznunk a csuklónkat ahhoz, hogy felvillanjon a nem túl erős háttérvilágítás, mely az energiatakarékosság jegyében nagyon hamar el is halványul.
Sajnos a kijelző a Pebble egyik leggyengébb pontja. Az irány abszolút helyesnek tűnik, ugyanakkor a következő okosórában valószínűleg nem csak én látnék szívesebben egy nagyobb felbontású, szürkeárnyalatos panelt, melynek háttérvilágítása is lehetne semlegesebb színű. Az óra személyre szabhatóságát ugyanis erősen befolyásolja az, hogy a panel csak erre képes, bizonyos betűtípusok nagyon pixelesek, egy háttérképre épülő órafelület beállítása pedig tényleg egy bő évtizedet repít minket vissza az időben. A napfényben való olvashatóság és a 4-5 napos tényleges üzemidő viszont olyan pozitívum, amivel a legtöbb okosóra egyelőre nem rendelkezik, a Pebble viszont igen.
Maga az óraszerkezet 52 x 36 x 11,5 milliméteres kiterjedésű, 38 grammos, a szíj 22 milliméter széles. Nagyon kompakt méret ez, a Samsung Galaxy Gearnél azonban nem csak ezért kényelmesebb viselet, hanem a rugalmasabb szíj miatt is, hiszen ebben a koreai modellel ellentétben nincs kamera. Szintén nagy előny a vízállóság, az 5 ATM (avagy 50M) besorolás azt jelenti, hogy az óra viselése megengedett úszásnál, autómosásnál, fürdésnél, zuhanyzásnál, hiszen ellenáll az izzadtságnak, kondenzálódásnak és az esőcseppeknek is; mélytengeri búvárkodni viszont nem lehet a Pebble-lel, de az eladásokat ez remélhetőleg nem fogja hátrányosan érinteni. A felület elvileg karcálló, de a hatékonyságot érthető okokból nem próbálgattam.
[+]
Kékes háttérvilágítás
Gombokból négy darabot találunk, egyet balra, hármat jobbra helyeztek el a tervezők. Az óra menüjébe a jobb oldal közepén lévővel léphetünk be, a listás menüben fel-le az ugyanezen az oldalon lévő gombokkal tudunk, visszafelé pedig a baloldali gombbal haladhatunk. A felépítés tehát viszonylag egyszerű, egy dologról nem esett csupán szó: az órát ötféle színben lehet megvásárolni, hiszen a gyártó gondolt a színes egyéniségekre is. Az itteni képeken is látható, fekete variáns mellett narancssárgában, pirosban, fehérben és szürkében is elérhető.
Tudás
A Pebble szíve egy legfeljebb 80 MHz-en működő ARM Cortex-M3 processzor, melyen elsőre mosolyog az ember, azonban nem szabad elfelejteni, hogy itt egy viszonylag alacsony felbontású, fekete-fehér kijelzőre kell pixeleket varázsolni, a Bluetooth kapcsolaton túl pedig csak egy gyorsulás- és egy fényérzékelővel kell gondolkodni. Erre a feladatra pedig bőségesen elég ez a megoldás, a Pebble-nek komoly sebességbeli baja nincs, bár egy e-ink kijelzős modell nyilván teljesen más környezetbe kell helyezni a gyorsaság fogalmát, mint egy modern okostelefonnál. A Pebble egyből reagál minden gombnyomásra, de néha bizony gondolkodik, az e-ink technológia miatt pedig a képernyők betöltődése sem teljesen akadásmentes. A Pebble egyébként 4.0-s Bluetooth-on keresztül kommunikál az okostelefonnal.
A Pebble hivatalosan az iOS és az Android operációs rendszereket támogatja, de BlackBerry 10-re is létezik hozzá nem hivatalos vezérlőszoftver. A platformfüggetlen működés elvileg nyilván az óra egyik nagy erőssége, azonban valahol hátrányt is jelent, hiszen más-más felhasználói élményt nyújt. Az Apple platformjánál a csatlakoztatás után szinte minden értesítési beállítást magának az operációs rendszernek a beállításai között módosíthatunk, ezeket pedig az óra lecsatlakoztatása után a rendszer el is felejti. A zöld robotos rendszer esetében viszont mindent a feltelepített segédprogramból állíthatunk, aminek köszönhetően a beállítások mindig megmaradnak, és sok dolgot piszkálhatunk is, azonban az egésznek olyan érzése van, mintha ez nem egy hivatalosan támogatott kütyü, hanem egy amolyan hackelt/haxolt megoldás lenne.
[+]
Egyszerre sajnos csak 8 alkalmazás/órakép lehet az órára telepítve.
Már a Pebble gyári szoftverében is viszonylag sok beállítási lehetőséggel találkozhatunk. Ha akarjuk, nem kapunk értesítéseket akkor, ha a telefonunk kijelzője be van kapcsolva; ezen kívül itt engedélyezhetjük a 3rd party notifikációkat, amit a plusz szoftverek használni fognak. Ugyanakkor gyárilag is mindenről kaphatunk értesítést, emailek, SMS-ek, bejövő hívások, naptárbejegyzések, Google Talk & Hangouts, Google Voice, Facebook, WhatsApp játszik. A Pebble tud továbbá zenevezérlőként is működni, a szoftverben megadhatjuk, hogy melyik alkalmazást akarjuk irányítani (egyszerre csak egyet lehet). Ezen kívül telepíthetünk appokat is, melyek az alapértelmezett szoftvernél mindössze 15 darab óraképben és a híres Snake játékban merül ki. Épp ezért érdemes lehet felrakni a nem hivatalos Pebble apps nevű szoftvert is, itt további 50 alkalmazást és bő 2700 órát érhetünk el; előbbiek linkek a Play Áruházba, utóbbiakat egyből feltolhatjuk az órára. Komoly korlát viszont, hogy egyszerre legfeljebb 8 darab app lehet az órára telepítve, márpedig az óraképek is appnak minősülnek.
Vannak egyébként értelmes alkalmazások az elsőre nem túl bőségesnek tűnő kínálatban. Telepíthetünk például stopperórát, de jól jöhet az a szoftver is, amivel bármikor lenémíthatjuk a telefonunkat; távvezérelni egyébként a kamerát is tudjuk, de csak exponálni lehet, élő előnézeti képet nyilván nem látunk. Bár eddig még nem írtam, de valószínűleg egyértelmű, hogy az értesítésekkor a Pebble rezeg, így értesülhetünk a dolgokról; pittyegni nem tud, hangszórója nincs.
Használhatóság, összegzés
A Pebble óraként tökéletesen megállja a helyét; az e-ink kijelzőnek köszönhetően a kijelző mindig olvasható, kivéve sötétben, de akkor csak meg kell ráznunk a csuklónkat. Örömteli, hogy már a gyári óraképek is nagyon látványosak, de mivel azokon túl is több ezret letölthetünk, valószínűleg senkinek nem lesz hiányérzete. Ha mégis, akkor jó hír, hogy van óraképszerkesztő alkalmazás is az okostelefonra, ahol aztán teljesen egyedi dolgokat is kreálhatunk, ez a rész tehát tényleg hibátlan.
Az értesítések kezelése viszont kissé furcsa. Egyrészt túl sok dolgot megkapunk (az is átjön, ha az okostelefon WiFi hálózatot talál a közelben, bár az efféle notifikációt nyilván magán a telefonon ki lehet kapcsolni), de főleg az agresszivitás problémás egy kissé, az óra ugyanis addig rezeg, amíg rá nem nyomunk, hogy nyugtáztuk az adott értesítést. Ez főleg akkor zavaró, ha csak lerakjuk valahova az órát; ilyenkor igazán észlelhetné, hogy nyugalmi állapotban van és felesleges pár másodpercenként rezegnie egyet. Annyi intelligencia azonban szorult belé, hogy töltőre dugva nem rezeg. Van továbbá egy ne zavarj funkció is, itt megadhatunk egy időszakot, amikor az óra egyáltalán nem jelenít meg semmilyen figyelmeztetést. Ez jól jön, ha éjszaka aludni, nem Pebble-t nyomkodni szeretnénk.
Az elérhető funkciók is kellemesek. Gyorsan beléphetünk a menübe, ahonnét elindíthatjuk a zenelejátszót kezelő szoftvert, beállíthatunk ébresztőt, megnézhetjük a 8 legfrissebb értesítést, eljuthatunk a beállításokhoz, plusz nyilván piszkálhatjuk azokat az appokat is, amiket utólag telepítettünk. Óraképet pedig bármikor válthatunk, ehhez be sem kell lépnünk a menübe, elég a fel/le gombok valamelyikét megnyomni. Én unalmamban elég gyakran nyomogattam a kütyüt, úgyhogy ezt a funkciót szerettem. Ahogy igazából a többit is, a túlzott értesítgetést, illetve a viszonylag időigényes első beállításhullámot leszámítva.
Mindentől függetlenül az a helyzet, hogy a Pebble egy nagyon kellemes eszköz. Egyrészt nem drága, ha itthon is a 150 amerikai dollárnak megfelelő 32 ezer forintért lehetne hozzájutni, akkor egyértelmű is lenne, hogy mennyire jó vétel, vámmal és ÁFÁ-val azonban már nem annyira az, de ez csak hazai jellegzetesség. Az e-ink kijelző az okosóra egyik legnagyobb előnye és hátránya is, a 4-5 napos üzemidő és a napfényben való olvashatóság örömteli, a kissé alacsony felbontás és a színek hiánya viszont fájó lehet. Szoftveres furcsaságai vannak, de a személyre szabhatóság ezt is kiüti. Alkalmazásokkal sem áll rosszul, az SDK-nak köszönhetően pedig a fejlesztők előtt is adott a lehetőség, hogy megvalósítsák ötleteiket. Jó kis cucc ez, az okosórák között talán az eddigi legjobb. Ajánlott csak azért nem lehet, mert a magyar háztartásokba csak akkor tud eljutni a fent említett összegért, ha magunk megyünk el érte.
 |
| Pebble |
Bocha
A cikk elkészítésében a Telekom 4G mobilinternet volt segítségünkre.
